Idén is lesz kiállításom, és az se keserít el, ha még sokan nem értik meg, hogy mit csinálok. Nem kérnek fel divatos magazinok, pénzt senki se ad a művészi munkáimért. Nánási Pál - Az egész pályaválasztásomra nagy hatással voltak a szüleim! Egyke gyerek vagyok, és mindig is a szüleim voltak a legjobb barátaim. Sokáig úgy tűnt, hogy a családi hagyományokat követve én is belső építész leszek, ezért faipari szakközépiskolába mentem. De mire jött az érettségi, addigra már nyilvánvalóvá vált, hogy fotós akarok lenni! A szüleim persze ezt a tervemet is minden erejükkel engem támogattak A fotózás iránti szerelemmel is az apukám fertőzött meg, aki amatőr fotósként ismertetett meg az alapokkal. Óriási csoda volt, amikor a sötétben, a piros fény mellett megjelennek az első fotók! Marjai judit playboy. Egy London melletti városban végeztem el egy fotós főiskolát, a diploma megszerzése után pedig egyetemi képzés keretében képeztem magam tovább. Ez egy nagyon profi fotós képzés volt. Olyan, amilyen sajnos, Magyarországon nincsen - meséli a kezdetekről Nánási Pál, akit sokan csak Ördög Nóri férjeként aposztrofálna k, holott az egyik legjobb hírű magyar fotós... - A feleségem nagyon nagy hatással van a pályámra, hiszen imádom őt fotózni!
Amíg nem volt szemüvegem, nem is tudtam, hogy nem úgy látok, mint a többiek – a szemüveg szerintem megcsúnyítja a világot, nekem az agyamban szebb kép élt. Egyébként színésznőnek készültem, reggel iskola, délután fotótermek, statisztálás – 21 évesen aztán úgy éreztem, kiöregedtem a modellszakmából, máshoz meg akkor nem értettem. A fotózás pedig úgy jött, hogy sütött a nap. 1988-ban Vincze Lilla panaszkodott, hogy nincsenek róla jó képek, nekem meg volt egy Praktika 4-esem, meg egy lejárt Agfa tekercsem, mondtam neki, csináljunk egy fotózást. Mindenki barát volt, ingyen jött a sminkes, a világosítást alufóliával oldottuk meg. Marjai judit playboys. Készítettem egy tekercs fotót, és minden kép jól sikerült – be is adtam pályázatra, és rájöttem, hogy van tehetségem hozzá. Aztán elrohangáltam ide-oda újságokhoz, és mindenkinek mondtam, hogy adjon munkát nekem, mint fotósnak. Nem tudom miért, de kaptam is munkát. Aztán jött a külföld, Paolo Tallarigo római Playboy-fotós asszisztense lettem. Mikor érezted azt, hogy bejön a fotós lét?
Mesztegnyőn a csordás felkereste a gazdákat, szalonnát, bort kapott tőlük. A ház legfiatalabb menyecskéje pedig annyi tojást gurított utána, ahány tehenet küldenek a legelőre. Ugyanez a szokás élt Lábodon is, ahol a csordás egy fölöntő gabonát és egy kenyeret kapott Szent György-napi járandóságként. Bodvicán, Táskán a kihajtott marhák számának megfelelő mennyiségű tojást tettek a hídra. Ezeket a csordásné gyűjtötte össze kosárba. A tojás adományozását mindenütt azzal magyarázzák, hogy a legelőre hajtott állatok őszig olyan szép gömbölyűre hízzanak, mint a tojás. Sokfelé a csordás zöld ággal is megcsapkodta az állatokat, hogy egészségesek legyenek. Annak érdekében, hogy a kihajtott állatok hazataláljanak, különféle praktikákat alkalmaztak: a táskai gazdaasszony az etetős kötényét az istálló küszöbére terítette, azon vezették ki a borjút, a disznók kihajtásakor egy marék kukoricát megforgatott a szájában, azt adta nekik, hogy hazataláljanak a fókából. Szent György Szent György (271 körül – 303. április 23. )
Ezt azért csinálta, mert az ilyen ostorral őrzött fóka nem szélledős, és több szerencse volt az ilyen állatokkal". Új szegődéskor is ilyen ostorral durrogtatta végig a kanász a legelőt, hogy a jószág ki ne szökjön belőle. Közismert hiedelem az is, hogy ha valaki Szentgyörgy előtt piros pillét fog, szerencsés lesz; van aki ezt a pénztárcájába is beleteszi. A niklaiak szerint a piros lepke egészséget, a sárga betegséget jelent. Ha ezen a napon a kapolyi eladó lány páros vadludat lát az égen repülni, még a zöldfarsangban férjhez megy. Ez a nap jó az uborkavetésre, mert így nem lesz kesernyés (Mesztegnyő, Somogyszentpál). Berzencén hajnalban vetnek uborkát, mert ettől jobban nőnek, szaporodnak. Tilos viszont varrni, mert aki ezt megteszi, másnapra megvakul (Tapsony). Berzencén ezt rigmusban fejezik ki: "Szent György napján inget varrtam | Márok napján megvakultam. " Az eredetileg horvát lakosságú Berzencén egy másutt nem ismert hiedelmet is feljegyeztek: "Sz. Györgykor nem szabad víz mellett elmenni, mert boszorkány ül a parton, és babát mutat a gyermekeknek, mire behúzza a vízbe. "
Másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertben látható. Negyedik másolata Szegeden áll, a Béke téren. Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is. Szerző: Dr. Király Lajos