istockphoto Fertőzés A tuberkulózis a leggyakoribb azon fertőző betegségek közül, amelyek éjszakai izzadást idéznek elő. Bakteriális folyamatok is állhatnak azonban a háttérben, úgymint szívizom-gyulladás, csontvelőgyulladás vagy különböző tályogok. A HIV-vírus ugyancsak képes ezt a tünetet produkálni, de ne feledd: az említett súlyos kórképeken kívül akár egy egyszerű nátha is lehet a kellemetlenség oka. Rákbetegség Az éjszakai izzadás egyes rákfajták korai tünetei közé tartozik. Emiatt ébredsz fel verejtékben úszva - Az éjszakai izzadás okai. Leggyakrabban a limfómával, azaz a nyirokrendszeri rosszindulatú elváltozással hozható összefüggésbe. A diagnosztizálatlan rákbetegségre azonban általában más egyéb panasz is utal, például megmagyarázhatatlan súlygyarapodás, láz, gyengeség, vagy más probléma. Oldalak: 1 2 »
Fázás, izzadás Férjemnél évek óta tart, hogy állandóan fázik a háta, dereka. Még a legnagyobb melegben is derékmelegítőt és mellény is hord. De gyakori verejtékezés is gyötri, naponta többször is kell cserélnie a ruházatát. Prosztata problémáival negyed évente jár kontroll vizsgálatra, rendszeresen szed rá gyógyszert. Még a magas vérnyomására is szed gyógyszert, más problémája nincs. 61 éves Kapcsolódó betegségek Kapcsolódó orvos - szakember kategóriák Válaszok erre a kérdésre 2016. június 01. 22:03 Válaszukat köszönöm és lépünk ez irányba. Köszönettel Zsolnainé 2016. 20:15 Infektológiai vagy endokrinológiai irányba mennék. Üdvözlettel: dr Thoman András 2016. 07:12 A kérdésem, hogy ezek a tünetek milyen betegség jelei lehetnek? Az szerinte nem természetes, hogy 30 fokban is fázik a háta és közben izzad. Szeretne a végére járni, de nem tudjuk milyen szakirányú vizsgálatot kérjünk. 2016. május 31. 23:11 És kedves Hölgyem mi a kérdése? Nem hiszem, hogy a prosztata problémájának bármi köze lenne az izzadáshoz és fázáshoz.
Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Sőt, ma már tömegspektrometriával a C14 mennyiségét közvetlenül is meg tudjuk mérni, nem kell a nagyritkán kibocsátott béta-részecskéket számolgatni. Ezzel amúgy dinoszauruszcsontok korát nem lehet megállapítani, mivel 65+ millió év alatt semmi C14 nem maradt bennük. Szén-monoxid: általános képletű és tulajdonságai. Valaki biztos meg tudja mondani neked, hogy azokat hogyan csinálják, nekem úgy rémlik, hogy nem magukból a csontokból, hanem a kőzetrétegekből, amelyekben találhatóak. És az izotópos kormeghatározás ott is működik, csak nem szénnel, hanem uránnal, káliummal, és fene tudja még mivel, amelyek többmillió éves felezési idejűek.
A Földön viszonylag konstans mennyiségben van 14-es szén-izotóp (C14). Ez az izotóp nem stabil, 5700 év a felezési ideje, de mégse fogy el, ugyanis a kozmikus sugarak mindeközben "termelik": nagy vonalakban az a lényeg, hogy a kozmikus sugárzás hatására a légkörben található nitrogénatomok egy nagyon kis részéből C14-es szénizotópok lesznek. Tehát a növények által fogyasztott CO2 egy kis részében, (minden billiomodik molekulában) C14-es izotóp formájában van jelen a szén. Így az állatokban is, akik megeszik őket, és akik megeszik az állatokat, és így tovább. Minden élőlényben nagyjából hasonló arányban van jelen C14. Hogyan működik a szén-izotópos kormeghatározás?. Legalábbis amíg élnek. Ugyanis ha meghalnak, akkor a csontjaikban levő C14 már csak fogyni tud: 5700 évente megfeleződik a mennyisége. Ez egy folyamatos radioaktív bomlás, ami a C14 fogyásából adódóan egyre gyengébb. Ha ezt megmérjük, meg tudjuk becsülni, hogy mikori a lelet: ha mondjuk a "normális" béta-sugárzás felét mérjük, akkor 5700 éves, ha a negyedét akkor 2*5700, stb.
Ez egy anoxikus üzemanyag-elégetés mellékterméke. A kritikus kémiai különbség az, hogy CO 2 egy szénatomot és két oxigénatomot tartalmaz, míg a CO-ban csak egy van. A szén-dioxid nem gyúlékony, míg a monoksid nagy valószínűséggel gyullad. A szén-dioxid természetesen bekövetkeziklégkör: az emberek és az állatok oxigént lélegeznek és szén-dioxidot szívnak ki, vagyis az élőlények képesek kis mennyiségben ellenállni. Ez a gáz a növények számára is szükséges a fotoszintézis elvégzéséhez. A szénmonoxid azonban természetesen nem keletkezik a légkörben és alacsony koncentrációban is okozhat egészségügyi problémákat. Mindkét gáz sűrűsége szintén eltérő. Diszén-monoxid – Wikipédia. A szén-dioxid nehezebb és sűrűbb a levegőnél, míg a szén-monoxid kissé könnyebb. Ezt a funkciót figyelembe kell venni a megfelelő érzékelők telepítésénél.
Kőszéngáz, széles körben használt a hatvanas évekigA beltéri világítás, a főzés és a fűtés múlt századában a CO az összetételben volt, mint az üzemanyag előnyös eleme. A modern technológiák egyes folyamatai, mint például a vasolvasztás, még melléktermékként szénmonoxidot termelnek. A nagyon CO vegyület oxidálódik CO-ban 2 szobahőmérsékleten. Van-e CO-ben a természet? Van-e szénmonoxid a természetben? Az egyik természetben előforduló forrása a troposzférában előforduló fotokémiai reakció. Ezeknek a folyamatoknak körülbelül 5 × 10-et kell elérniük 12 kg e anyag; Más források, mint fent már említettük, vulkánok, erdőtüzek és más típusú égetés. Molekuláris tulajdonságok A szénmonoxid móltömege 28, 0, amelykevésbé sűrűvé teszi, mint a levegő. A két atom közötti kötés hossza 112, 8 mikrométer. Szén monoxid szerkezeti képlete fizika. Ez elég közel ahhoz, hogy az egyik legerősebb kémiai kötés. Mindkét elem a CO-vegyülettel együtt körülbelül 10 elektront tartalmaz egyetlen valence héjban. Rendszerint szerves karbonilbenvegyületek kettős kötést tartalmaznak.