A párnám alá tettem, és úgy aludtam. Furcsákat, nagyon furcsákat álmodtam a levélkével a fejem alatt. Egy nagy, rózsaszínű ablakot láttam valahol, és az ablakban egyszerre csak megjelent egy ifjú alakja... Nagyon sok idő tellett el, amíg az ifjút a rózsaszínű ablakban felismertem. Ön volt az, Szindbád. A régi Szindbád. Akarja a levelét látni? Gyorsan felpattantotta a ládikó fedelét. Legfelül egy sárga, gyűrődött papírlap hevert, rajta hegyes, szarkalábbetűkkel ez volt írva: "Fogadja ifjú szívemet, kérem, kegyelmesen. Szindbád. " - Szindbád kétszer-háromszor megforgatta kezében e papírlapot. - Egy virágcsokor járt vele - mondta a színésznő, és komolyan, fontoskodva elzárta a régi levelet a ládába. Házi őrizetbe kerül a villanyszerelők meggyilkolásával gyanúsított férfi : HunNews. - Most pedig uzsonnázni fogunk. Szereti a kávét, Szindbád úr? Szindbád ekkor elbúcsúzott, és rosszkedvűen, lehajtott fővel bandukolt ki a régi házból, amely szomszédai között egy tiszta és finomkodó vénkisasszonyhoz volt hasonlatos. Keserű érzésekkel, elkedvetlenedve mendegélt jó darabig, és még azért is okolta magát, hogy egyszer sem nyújtotta ki kezét a színésznő keze után.
- Itt lakott Galamb Irma, a színésznő, amikor a vacsorát követő nap délutánján Szindbád nála tiszteletét tette. - Hát hogy van, hogy van? - mondogatta Galamb Irma, amint egy merev lábú és tojásdad alakú széken Szindbádnak helyét kijelölte. A félig lezárt zsalugátereken a júniusi napsugár csöndesen, aranyporosan szálldosott befelé, mint régi vidéki délutánokon, midőn Szindbád húga barátnőivel haragszomrádot játszott az ebédlőben. Egy tarka óra komolyan ketyegett a hímzéssel borított komóton, és a fehérre súrolt padlót otthon szőtt, színes szőnyeg borította. (Szindbád egy darabig kezében tartotta kalapját és kesztyűjét, mint a vidéki viziteknél szokás, végül is a szék alá dugta e felesleges holmikat. Levágta nyomkövetőjét és megszökött egy megyebeli férfi a házi őrizetből : hirok. ) Galamb Irma fehér háziruhában üldögélt látogatójával szemben, és miután a haja kissé borzas volt, és arcát, nyakát is hanyagul borította a rizspor, sokkal öregebbnek látszott, mint az előző estvén. Egy kopott aranyozású félcipő volt a lábán, amelyben valamikor régi operettekben táncolt, de a cipő piros sarka már fehér volt, és a szalag összezsugorodott.
A budai ház, amelyben H. Galamb Irma a Krisztina-templom szomszédságában lakott, olyanformán helyezkedett el a régi, vénséges házanyókák között, mint szemérmetes, tiszta és finomkás vénkisasszony, krinolinos, vikleres, öreg asszonyságok között. Legalábbis száz esztendővel fiatalabb volt, mint szomszédai, de a tisztára söpört udvaron kerekes kút nyikorgott, és a zöld lugas poros levelein bágyadtan villant meg a napsugár. Az ablakok keskenyek voltak, és fehér, repedezett zsalugáterek takarták őket. A kapu mellett a falban fülke és kopott betűk hirdetik, hogy valamikor a kéményseprők védőszentje, Flórián állott e helyen. Megszökött a házi őrizetből egy budapesti férfi : HunNews. Bizonyára úgy történt, hogy idők folyamán a ház gazdát cserélt, és Flórián tovább vándorolt a fülkéből a kéményseprő gazdával és legényeivel. Flóriánnal a háromablakos ház mintha minden férfias díszét elveszítette volna. Ha elhaladtál a csöndes ablakok alatt, és bepillantottál a simára söpört udvarra, a kerekes, kútra és a zöld lugasra: azt kellett gondolnod, hogy odabenn a hűvös szobákban egy-egy tarka macska és egy-egy vénkisasszony üldögél, és a Képes Családi Lapok régi évfolyamait levelezik.
Napközben több barátnőjét felkereste az Angyal-zugban, de csodálatosképpen egyik se beszélt arról, hogy különösebb kalandja lett volna a hajnali misére menet. Pedig a leányok az ilyesmit nem szokták és nem tudják eltitkolni... Hallgatott Masa, a hímzőnő, aki már fiatal korában okulárét viselt; - nem szólott a kis ingvarrónő, aki a városrész minden pletykáját a gyűszűjében tartotta eldugva; - sőt még a hosszú orrú bábaasszony sem tudott a hajnali gavallér garázdálkodásáról, pedig ennek az asszonynak elég volt kinézni az ablakon, hogy megtudja, mit főznek az egész utcában. Evelinben ketyegett az a kis óra, amely minden nőben fel van húzva, amikor valamely titkot rejteget. A torkában dobogott a szíve, amikor legjobb barátnőinek sejtelmük sem volt arról a hallatlan kalandról, amely vele történt. És volt ereje a hallgatáshoz.... Miután senki se tudott arról, hogy a hajnali gavallér bő köpenyegében az Angyal-zug sarkán várakozik, Evelin nemcsak a lábát dugta ki a pokróc alól, hanem ki is szállott az ágyból, mielőtt a harangozó rákezdte volna a verset.
Csak a keze volt fehér, puha, és a körme rózsaszínű, mintha minden egykori ékességei közül a kezét becsülte volna meg legjobban. Egy falegyezőt vett fel az asztalkáról, az asztalkán láthatóvá lett a kulcsos zárral ellátott emlékkönyv, és míg a legyezőt kezében megforgatta, a legyezőről ceruzával és tintával írott verssorok, névaláírások és hevenyészett rajzok tűntek Szindbád elébe. - Én már csak az emlékeimnek élek - mondta, és kezében fürgén mozgott a legyező. - A direktor mondta is, hogy miért nem hagyom ezeket a limlomokat a téli állomáson, minek cipelem magammal. Én őszintén feleltem, hogy én már a limlomjaim nélkül nem tudok élni. Melegen s barátságosan pillantott Szindbádra: - Higgye el nekem, uram, hogy azok a nők a legboldogabbak, akiknek szép és változatos múltjuk volt. Akik megbecsülik a múltat, és visszaérzik az elmúlt gyönyörű órákat és napokat. Lehet, hogy ha majdan megöregszem, a templomba járok én is vezekelni, mellet verni és búslakodni könnyű és elröpült fiatalságom miatt, de most még annyira közel van minden, ami elmúlt, hogy teljes bizonyossággal emlékszem a csókokra, az ölelésekre.
Hátha ez a fehér, puha kéz felmelegítette volna?... Jó messzire járt már, midőn egyszerre megállott, és hangosan, teli tüdőből felkacagott.
A hajnali gavallér ott várt az utcasarkon. Evelin most már kíváncsian ment feléje. Vajon mit fog mondani a mai hajnalon a különös udvarló?
Fú, hogy gyerekként mekkora rejtély övezte azt, hogy hogy' a búbánatos rákfenébe teszik vissza a kivágott rajzot a papírra. Az oviban született mindenféle elmélet, de a színes fénymásolat túllépte képzeleteink határait. :)
Posted by a fasiszta kispolgárság haszontalan concern-trollja 1 year ago Log in or sign up to leave a comment level 1 Én inkább majd elolvasom mit ír a Telex. Ezt fájna végigrágni. level 2 Op · 1 yr. ago a fasiszta kispolgárság haszontalan concern-trollja Szerintem egész jól összeszedett, több szempontot bemutató szöveg. Retro mesék régi mesék 2021. Olvastam számomra újdonságot jelentő kultúrtörténeti összefüggést, de azt is megértem, ha valaki tudja, mit akar nyomtatásban olvasni és mást már nem akar. level 1 Amúgy előtted már két órával korábban kirakta valaki ezt a szervilis vergődést.
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek