Megnyugtató érzés volt az őszszagú, hűvös szurdokban bóklászni. 3 / 8 Már a szurdok elején kisebb-nagyobb andezittömböket láthatunk a meder alján Fotó: Joó Annamária A gömbölyű kavicsokkal teletűzdelt falakat elnézve nem is olyan nehéz elképzelni, hogy több millió évvel ezelőtt egy hatalmas folyó kanyargott itt (vagy egy sekély tengerpart terült el errefelé), amely lerakta messziről hozott hordalékát. A folyóvízi keletkezésre utalhat az is, hogy a lerakódott kőzetrétegek nem párhuzamosak, hanem hajlottak, több helyen metszik is egymást. Paris patak völgye hotel. 4 / 8 Sok millió éven át hömpölygő folyó medre Fotó: Joó Annamária Majd az elmúlt kb. 10 000–20 000 évben egy újabb patak vájta az idősebb kőzetekbe a mai völgyet, láthatóvá téve a földtörténeti korok emlékeit és a több millió évvel ezelőtti geológiai folyamatokat. Az üledékes falakba ágyazódott kavicscsíkokat, a tufás márga vagy riolittufa-, tufitrétegek különböző színű sávjait több helyen is megfigyelhetjük a szurdokban. A kavicsok között található finomabb szemű anyagok pedig a háttérben egy időben zajló vulkáni működés bizonyítékai.
A völgy más részein sok vörös színben játszó, opálosodott hatalmas fatörzs került a felszínre. A folyami üledékből több helyen nagyméretű vulkáni andezit és mélységi gránittömbök preparálódtak ki, helyenként pedig erősen összecementálódott konglomerátumok válnak le a meredek falból. Ezek a vízmosásban sorakozó, több tonna súlyú kőzettömbök a hajdani folyam vizének roppant erejére engednek következtetni. A gránittömböket feltehetően a Veporidák irányából szállította ide, mert gránit legközelebb csak arrafelé található. Páris-patak völgye, Nógrádszakál - Látnivaló - Ipolytarnóci Ősmaradványok. Nemrégiben a Páris-patak völgyében lelték fel Magyarország első fatörzsbarlangjait, melyek világviszonylatban is kuriózumnak számítanak. A vulkáni kitörések megszűnte után lerakódott vulkáni üledékes anyagba (konglomerátumba) növényi részek és fatörzsek ágyazódtak be. Az addig tavi környezetben lévő vulkáni üledékes réteg és a külső erők hatására a forró anyagban el nem égett fatörzsek korhadásnak indultak, a helyükön idővel üregek maradtak amelyek a völgy fejlődésével és mélyülésével kerültek a felszínre.
Ezeket a fél-egy méter ármérőjű, vulkáni eredetű magmás kőzeteket, andezit és mélységi gránittömböket kis trükközéssel könnyen kikerülhetjük. A névadó Páris-patakot azonban ne nagyon keressük a medrében, mert a szurdok az év nagy részében kőszáraz, csak tavasszal, heves esőzések idején vagy hóolvadás után csordogál benne némi vízfolyás. Páris Patak Völgye | Páris-Patak Völgye – Nógrádszakál. 6 / 26 Itt már méretes mohás gránittömböket kerülgethetünk Fotó: Joó Annamária Az egykori folyó medrében helyenként kisebb-nagyobb üregeket is felfedezhetünk. Ezek nem egyszerű lyukak a völgyoldalban, hanem a kőzetbe beágyazódott faágak, fatörzsek visszamaradt lenyomatai, melyek Magyarország első fatörzsbarlangjaiként híresültek el, és Európában is igen ritka képződményeknek számítanak. 7 / 26 20-30 méteres falak között sétálhatunk (balra), a szurdokvölgy vége páfrányokkal és fatörzsbarlangokkal (jobbra) Fotó: Joó Annamária A szurdok egy gyönyörű szűkületben végződik, ahol a visszahajló sziklafalon még szeptember végén is hatalmas lelógó páfrányok tenyésztek.
A Páris-patak festői szurdokvölgye a Cserhát fölött, Nógrádszakál és a szlovák-magyar határ szomszédságában található. A meredek falakkal övezett völgy és a benne időszakosan működő patak miatt a túrázók a palóc Grand Canyonnak is nevezik. A szoroson vadregényes túraútvonal is végigvezet, ami a megközelítőleg hatszáz fős Nógrádszakál fölött indul. A különlegesen szép völgyben csapadékos idő esetén akár tíz-húsz méter magas, függőleges vízesések is keletkezhetnek, bár ilyenkor a túrázás a csúszós felületek és az omlásveszély miatt sem javasolt. A Páris-patak völgye A környéken évmilliókkal ezelőtt folyó kanyargott, ami a mély völgyet kivájta, a hordalékokból képződő sziklák így a túrázók fölé magasodnak. A vulkáni üledékes kőzet a beágyazódott hordalékkal látványos földtani emlék. A szurdokot különös látványa miatt palóc Grand Canyonnak is nevezik. Kalandtúrázzunk a legszebb magyar szurdokokban. (Borító- és ajánlókép: Wikipedia/ Takkk. )
A Kő-völgy leglátványosabb része a Felső-szoros, ahol érdekes sziklaformációk, monumentális, orgonasípszerű kőzettornyok váltakoznak a Tardi-ér vájta szűk mederben. Forrás: Turista Magazin archív A bedőlt fatörzseken való átjutás, a mohával borított sziklák kerülgetése, a kőről kőre ugrálás maradandó élményt nyújt az ide látogatóknak. A szoros bal oldali felső peremén, a Szaduszka-tetőn jégkorszakban képződött kisebb kőtengerekkel találkozhatunk. A szurdokon végigmenve a Dobi-rét késztet megállásra, amely főként tavasszal és nyáron elbűvölő, amikor százszámra nyílnak rajta a virágok. Cserépváralja felől a piros sáv jelzésen érkezhetünk leggyorsabban a szurdokba, de rövid kitérővel a Csordás-völgy kaptárköveinek impozáns méretű piramistornyait is meglátogathatjuk. Útvonal: Cserépváralja (P) – Felső-szoros – Kács. Táv: 8 kilométer. Szint: 260 méter. Paris patak völgye 2. Időtartam: 2 óra. Könnyűnek mondható terep, jól jelzett turistautakon, sok látnivalóval és érdekességgel. 3. Rám-szakadék, Visegrádi-hegység Az ország talán legismertebb szurdoka, amely vadregényességével minden évszakban túrázók sokaságát csábítja.
A gránittömböket feltehetôen a Veporidák irányából szállította ide, mert gránit legközelebb csak arrafelé található. A miocén földtörténeti kor burdigáliai korszakában felhalmozódott üledék hatalmas mennyiségének látványa lenyûgözô, méltán tarthat számot mind a geológusok, mint az amatôr természetbúvárok, természetjárók érdeklôdésére. Minden évszakban látogatható, de leglátványosabb a tavaszi idôszakban. Felkeresése az omlásveszély miatt nagy körültekintést, óvatosságot igényel. Az addig tavi környezetben lévő vulkáni üledékes réteg és a külső erők hatására a forró anyagban el nem égett fatörzsek korhadásnak indultak, a helyükön idővel üregek maradtak amelyek a völgy fejlődésével és mélyülésével kerültek a felszínre. Paris patak völgye film. Nemzeti választási iroda 2019 Mit csináljak az első randin Hot dog chat regisztracio videos Egyszeresen telítetlen zsírok b
A június 10-i adás tartalmából. Egész Kelet-Magyarországra kiterjedt 1970 május közepe és július eleje között, a Tisza-történet addigi legnagyobb árvize: egyidejűleg vonultak le a Tisza és 8 bal parti mellékfolyója -szinte mindenütt rekordokat döntő- árhullámai. Mi történt? A sorozat első két része a legnagyobb károkat szenvedett országrészt, a Túr, a Kraszna, a Szamos, a Felső-Tisza térségét -az akkori Szabolcs-Szatmár-megyét- ért árvízkatasztrófa hatásait mutatta be. A harmadik rész a Körösök, a Berettyó és a Hortobágy-Berettyó árvizei elleni megfeszített, de sikeres védekezésről szólt. Településtörténet | algyo.hu. A befejező, negyedik rész témája kettős. Drámai napok kemény munkája megmentette a gátszakadástól a Maroson Makó, Nagylak, az Alsó-Tiszán Szeged térségét. Szó lesz arról: miért különösen emlékezetes az 1970. évi árvíz, fél évszázad óta is? Egykori és mai szakemberek, dokumentumok, archív felvételek. Egyszer volt… – Kossuth – június 10., szerda, 19:08 Szerkesztő-műsorvezető: Kiss Péter Ernő Tovább a műsoroldalra >>>
Területi igazgazóság: ATIVIZIG (Szeged) vízmércelista Vízmérce Vízfolyás Szelvény (fkm) Időpont Vízállás (cm) Alba Iulia (Gyulafehérvár) Maros 392. 000 2022. 04. 07. 05:00 10 Algyő Tisza 192. 660 2022. 20:45 431 Apátfalva 32. 150 2022. 21:00 70 Arad (Arad) 97. 000 102 Ásotthalom (2+100) Körös-éri-főcsatorna 2. 100 Branisca (Branyicska) 296. 000 24 Csongrád 246. 200 409 Fehértó-Majsai fcs., Szatymaz (4+753) Fehértó-Majsai-főcsatorna 4. 753 22 Hódmezővásárhely, Mártélyi sztp. Mártélyi Holt-Tisza 1. 564 396 Királyhegyesi-Szárazéri fcs., határtiltó Battonya (97+271) Királyhegyesi-Száraz-ér 97. 271 Lúdvár 196. Kezdölap. 700 2022. 07:00 420 Makó 24. 500 78 Mindszent 217. 800 435 Nadlac( Nagylak) 52. 000 92 Petreni (Petrény) Sztrigy 9. 600 11 Pui (Puj) Sztrigy. 000 37 Radna (Máriaradna) 145. 000 56 Röszke, Röszkei átjáró alvíz Gyálai Holt-Tisza 5. 922 249 Röszke, Röszkei átjáró felvíz 259 Savarsin (Soborsin) 212. 000 104 Szeged 173. 600 394 Szeged, Fehérpart Zsilip alvíz 15. 630 146 Szeged, Fehérpart Zsilip felvíz 150 Szentes, Bikaistálló (27+827) felvíz Kurca-főcsatorna 27.
Ezeken kívül új vasúti pályát és festést is kapott. [3] A hídon engedélyezett sebesség 100 km/h. Külső hivatkozások Evers Antal: Az algyői vasúti híd története Források m v sz Tisza-hidak Ukrajna–Románia Nagybocskó (vasúti, megszűnt) · Máramarossziget–Aknaszlatina · Taracköz–Tiszahosszúmező (vasúti) · Técső (megszűnt) Ukrajna Visk–Bustyaháza · Huszt · Tiszakriva · Veréce (vasúti) · Nagyszőlős (vasúti) · Nagyszőlős (közúti) · Tiszaújlak Magyarország-Ukrajna Tiszaszentmárton–Szalóka (vasúti) · Záhony (vasúti) · Záhony (közúti) Magyarország Kisar–Tivadar · Vásárosnamény · Tiszamogyorós–Lónya (tervezett) · II.
Dobson Tibor hozzátette még: a Duna mentén Pilismaróton, Dömösön, és Dobogókőn továbbra sem iható a vezetékes víz, csak fürdésre alkalmas. (MR)
Csongrád-Csanád megye önálló települése 1997 óta Területe: 7577 ha GPS koordinátái: 46. 333, 20. 2079 népessége 5 473 fő (2019-ben) Algyő neve bolgár-török eredetű magyar személynévből származik. Győ azonos a Gyeücsa, azaz Géza név szótövével. A 16. század elején tűnt föl az Algew helynév megkülönböztetésül a Tisza folyása szerint feljebb, északabbra alapított Felgyő községtől. Algyő neve először Geu névalakban az 1138-ban íródott dömösi prépostság adománylevelében szerepel. Az eredeti oklevél elveszett, és csak Károly Róbert király 1329-es átiratában maradt korunkra. Bár ez a falu első írásos említése, a település jóval korábbra vezetheti vissza eredetét. Kialakulása nem köthető egyetlen évszámhoz, hosszú folyamat eredménye, melyet elsősorban természet-földrajzi helyzete határozott meg. Algyő határában 1973-76 között jelentős honfoglalás kori temetőt tártak fel, mely az új hazát kereső magyarság első generációjának megtelepedését bizonyítja ezen a tájon. A pogány rítus szerint eltemetett közösség tagjai egykor a közeli Tisza gázló felügyeletét és védelmét látták el.
Algyő fontos tiszai átkelőhely; kompja 1963-ig működött, a vasúti híd 1870-ben épült, mellette 1974-ben nyílt meg az új közúti híd. Algyő hírnevét az 1965-től folyamatosan feltárt kőolaj- és földgázmező teremtette meg, de a szegediek már 1917-ben tudtak létezéséről. Az itteni szénhidrogénmező Európában közepesnek számít, Magyarországon a legnagyobb lelőhely. (Gáztermelése a hazainak körülbelül a fele. ) A 168-as két emlékezetes kitörésének helyén ma emlékmű áll - a Szegeden "olajosoknak" nevezett szakmabeliek helytállására utal. Ezen sajátos körülmények és a 70-es évek gazdaságpolitikai törekvéseiben fellelhető település koncentrációra való törekvés következtében 1973-ban községegyesítés címén Algyőt Szegedhez csatolták. Ez a kényszerű függőség az élet minden területére rányomta bélyegét. Nem volt önálló közigazgatása. A környező nagyvárosok rohamosan fejlődő ipara mind több munkaerőt igényelt, így kialakult a Szegedre, Hódmezővásárhelyre ingázók rétege. A kereskedelmi hálózat központjai a közlekedés irányítása, mind-mind Szegeden alakult ki.