– Hollywood, Kalifornia, 1945. december 28. ) amerikai író és újságíró. Író lettem Amerikában - Dreiser, Theodore - Régikönyvek webáruház. Úttörője volt az amerikai naturalista írói irányzatnak, melynek a 19. századi Európában többek között Émile Zola, Gustave Flaubert és Guy de Maupassant voltak a képviselői. Dreiser karaktereinek emberi értéke nem a bevett erkölcsi normákban, inkább a nehézségek állhatatos legyőzésében rejlik, és sorsukban nem is annyira a lelki motivációk mint inkább a körülmények az igazán mérvadóak. akár 60% akár 40% akár 60%
Theodore Roosevelt – Teddy – amerikai politikus és író New York-ban született 1858. október 27-én. Theodore Roosevelt az Amerikai Egyesült Államok 26. elnöke. Theodore Dreiser művei: 0 könyv - Hernádi Antikvárium - Online antikvárium. 1880-ban diplomázott a Harvard Egyetemen. Politizált a Republikánus Párt színeiben és 1882-1884 között képviselő lett New York állam törvényhozásában, majd haditengerészeti miniszterhelyettes 1897-1898 között. New York-ban, 1919. január 6-án hunyt el.
2004. szeptember 13. 12:06 Apja, a Németországból bevándorolt szövőmester csak nagy nehézségek árán tudta eltartani népes családját. Theodore-nak 15 éves korától magának kellett fenntartásáról gondoskodnia. 1892-től újságíróként dolgozott. Főoldal - Győri Szalon. 1900-ban jelent meg első regénye, a Carrie, drágám, amelyben egy `bukott` nőt mutatott be, anélkül, hogy elítélte volna, s ez nagy felháborodást keltett. Az első regényt gyors egymásutánban követték a többiek: Jennie Gerhardt (1911), A pénz királya (1912), A zseniális ember (1915) és a Könyv önmagamról (1922). Legnagyobb sikerét Dreiser az 1925-ben megjelent Amerikai tragédiával aratta. A 800 oldalas regény egy megtörtént gyilkosság kapcsán emel vádat az amerikai társadalom ellen. 1926-27-ben Dreiser körutat tett Európában és 1928-ban megjelent írásában (Dreiser Looks at Russia) összegzi a Szovjetunióban szerzett benyomásait. Az évek múlásával Dreiser mind aktívabban kivette részét a politikából. Neve országosan ismertté lett 1931-ben, amikor a Kentucky állambeli Harlan megyében ellátogatott a sztrájkoló bányászokhoz.
Teljes nevén: Theodore Herman Albert Dreiser. Az amerikai naturalista írói irányzat úttörője. A műfaj európai képviselői (Émile Zola, Gustave Flaubert, Guy de Maupassant) elsősorban erkölcsi alapokon, lelki indíttatású motívációkról írtak, addig Dreiser karaktereinek emberi értéke a nehézségek kitartó legyőzésében áll, motívációjuk a körülményekből adódik.
Napi érdekességek - augusztus 27. 1871. augusztus 27-én született Theodore Dreiser amerikai író. Tizenkettedik gyereke volt szüleinek. A sikeres gyapjúkereskedő családot az 1870-es gazdasági válság földönfutóvá tette. Az író ezekben a nehéz években nőtt fel. Első regénye a Carrie drágám egy lány története, aki vidékről menekül és gazdag férfiak eltartottja lesz. A történet forrásául saját nővére Emma életét vette alapul. Amerikai iro theodore wilson. Az igazi sikert az Amerikai tragédia című regénye hozta meg számára amiben egy megtörtént gyilkosság történetét dolgozza fel. Úttörője volt az amerikai naturalista írói irányzatnak, melynek a 19. századi Európában többek között Emile Zola, Gustave Flaubert, Maupassant voltak a képviselő. Dreiser karaktereinek emberi értéke nem a bevett erkölcsi normákban, inkább a nehézségek állhatatos legyőzésében rejlik, és sorsukban nem is annyira a lelki motivációk, mint inkább a körülmények az igazán mérvadóak. Az irodalmi körök elismerése, amire Dreiser tulajdonképpen egész életében vágyott, kissé későn érkezett.
Hogy pontosan miért lett ennyire népszerű a munkássága élete utolsó másfél évtizedére? Teljesen egyedi és ösztönös stílust képviselt, akárcsak azzal, hogy gyakorlatilag nem használt ecsetet: kézzel vitte fel a festéket a vászonra, ahol aztán vagy egy függönykarnisból átalakított szerszámmal, vagy karddal terítette szét azt. Reigl Judit festőművész emlékére - Cultura.hu. "…Azzal tűnik ki, hogy soha nem hagyta magát bezárni semmiféle rendszerbe, és hogy épp annyira messze van a nihilista módon magába zárkózó absztrakt művészet ma már provinciális kliséitől, mint a pszichologizáló és archaizáló figuratív festészet nyomorúságától" – idézte az Artportal Marceline Pleynet jellemzését Reigl Juditról, aki ugyan Franciaországból lett világhírű, de a magyar hatásokat sem felejtette el sosem megemlíteni. Például a már említett Kitörés/Robbanás sorozat képei idején az 1956-os forradalom eseményei is hatottak rá, a Guano című sorozatát pedig József Attila A város peremén című verse ihlette. "Nagyon erős nő volt, akit a meg nem alkuvó szabadság szeretete és művészete tett halhatatlanná" – írta a haláláról tudósító levelében Soós Éva, a festő első önálló magyarországi kiállítását is rendező Kalman Maklary Fine Arts vezetője.
A magyar közönség már találkozhatott munkáival a Műcsarnokban (2005) és a debreceni Modemben (2010) rendezett életmű-kiállításokon, ahol a korai szürrealista műveitől az absztrakcióin át a figuratív ábrázolásig átfogó képet kaphatott Reigl Judit munkásságáról. 2014-ben a budapesti Ludwig Múzeum adott otthont az Űr és extázis című életmű-kiállításának, amelyen 90 művet láthatott a közönség. Kapuvár. A párizsi galériák május 21-ig látogatható közös kiállításával párhuzamosan az amerikai Oberlin (Ohio) város Allen Memorial Art Museumának látogatói is megtekinthetik a festő munkáiból rendezett tárlatot május végéig. (MTI)
Láttatja magát, mint a vonatokra graffitizett, olvashatatlan krikszkrakszok. Néznünk kell, ha tetszik, ha nem, ha értjük, ha nem. Tágabb értelemben utalnak a művész teremtő erejére. Mert "saját képére teremtette" az Alkotó, és csak rajta múlik, mit teremt, nem a néző dönt, csupán lehetővé teszi a kommunikációt azzal, hogy befogad. Egy láncszem, nem több. Riegl judit képei . Reigl az önmagáért való művészet kitűnő példája. Szeretem, amiért önkényes, játszik az ecsettel, a színekkel, vagy épp a színtelenséggel. A művek gyermekek, akikből még bármi lehet, és Reigl megengedheti magának, hogy egyes képei sose nőjenek fel. Egyszerre letisztultak és kezdetlegesek: öreg gyerekek – rosszalkodnak, feszegetik a határokat, idegesítenek és untatnak. Ordítanak, de mi nem értjük a nyelvüket, mégis szeretjük őket. Gulisio Tímea Megtekinthető december 14-ig.
Élményt, különlegességet, hogy más dimenzióba kerüljön. Ám itt, ki kell mondjam, maga a koncepció ölte meg a hatást. Unatkoztam. Elemeztem, jegyzeteltem, fényképeztem, eszme-cseréltem, minden volt, csak műélvezet nem. Csalódottságomat csak egyetlen ciklus oldotta. Reigl az illusztratív kereteket korán szétrobbantva automatikus, geszturális absztrakt írásszerű jelekkel kezdett kísérletezni már 1952-ben. A figurativitásból való kitörés egyben a szürrealizmus túllépését is jelentette a számára. Ha ki kellene emelni valamit a tárlat anyagából, az írás-ciklust mondanám, mely új kontextusba helyezi az írást, mint olyat. Reigl judit képei. Kiszakítja a kommunikációból, levéve róla a kapcsolattartás terhét, a betűknek itt nincs hangértékük, a szavaknak jelentésük, mégis egységgé állnak össze. Burkoltan, de az írástudó, és magát ettől fensőbb rendűnek tituláló társadalom kigúnyolása. Pedig mint látjuk, a betű is csak gesztus, jel, ami a jelentésétől megfosztva nem mond semmit. Csupán létezik, és ezt a létezést nem lehet tőle megtagadni.