Március 21-én nyílt napra, március 25-én pedig nyílt tanórákra várja leendő első osztályos tanulóit a Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskola. A nyílt napon résztvevők megismerkedhetnek a Szent István Iskola sport- és ökoosztályaival, valamint játékos sport- és kézműves foglalkozásokon vehetnek részt. Bemutatkoznak továbbá a leendő első osztályos tanítók, testnevelők és szakképzett edzők, akik március 25-én nyílt tanítási órákkal várják a gyerekeket. Az intézmény pótalkalmasságit is hirdetett a felvételizők számára, melynek részleteiről az alábbi plakátokon tájékozódhatnak. Kiemelt kép: Szent István Általános Iskola Facebook-oldala
2000-ben nyilvánította az országgyűlés február 25. -ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. A Szent István Általános Iskola idén emlékfalat állított tiszteletükre, és pénteken néma főhajtással, virággal és mécsesekkel emlékeztek meg a diákok. "2000. június 16-én nyilvánította az országgyűlés a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapjává február 25-ét. Ez a nap az 1947-ben elhurcolt, munkatáborba és börtönbe zárt Kovács Béla nevéhez kötődik, aki a Kisgazdapárt főtitkára volt. 9 évet töltött kínzásban, majd mindössze 51 évesen halt meg. Az ő története az emléknap kiindulási pontja és ezen a napon mindenkire, mindenkiről megemlékeznek, aki a kommunista diktatúra áldozatává vált. Nagyon sokan haltak meg munkatáborokban, börtönökben, családok szakadtak szét" – ismertette lapunkkal Béresné Kotymán Erzsébet, történelem szakos tanár. A Szent István Iskola pedagógusa elmondta, nagyon fontosnak tartják, hogy a diákok megismerjék ezt a korszakot is, és bár távoli nekik ez a történelmi időszak, az ő életük részét is képezi, és még tudnak olyanokkal beszélgetni, akiknek vannak emlékei, történetei ebből a sötét időszakból.
Emellett a Szent István téri épület előtt is felállítottak egy emlékfalat. Fotók: Gémes Sándor
A hajó nyugati végéhez később hozzáépített tornyot román stílusú ikerablakok törik át. A szentély külső falát ívsoros kőpárkány zárja le, melyet faragott emberfejek díszítenek. A legenda szerint az építők a tatárjáráskor itt legyőzött pogányok arcvonásait örökítették meg. A déli homlokzatot félköríves, román kori ablakok törik át, és ugyanebből az időből származik a szintén félköríves bejárat is. A templom belseje teljesen egyszerű, a dísztelen belső térben középkori hangulatú félhomály fogad. A falakon még halványan láthatók eredeti freskómaradványok, felszentelési keresztek. A kis szentélyt negyedgömböt formázó boltozat fedi. Az északi falon helyezték el a bányásztemplom régi, 1700 körül készült oltárképét. Megközelítés: A templom Nagybörzsöny nyugati szélén áll, a Letkés és Vámosmikola közti országútról induló nagybörzsönyi bekötőút déli oldalán. Előtte parkoló. Nyitva tartás: a templom bejelentkezéssel látogatható. Telefon: Pereszlényi Lajos, 06/20-589-77-20
E kötet egy négyrészes sorozat záró darabja. Mohácsy Károly és Vasy Géza irodalomtankönyve és szöveggyűjteménye alapján készült, de figyelembe vette a többi használatos középiskolai tankönyvet is, így szándékunk szerint bármely osztály és tanuló eredményesen dolgozhat belőle. Arra nem volt mód, hogy minden, a tankönyvben szereplő alkotóval foglalkozzunk, a negyedik év anyagában a tágan értett jelenkori irodalommal kapcsolatos választhatóság ezt nem is teszi szükségessé. Hasonló a helyzet a tankönyvben tárgyalt művek sorával: itt is válogatásra kényszerültünk. A feladatok zöme megoldható a tankönyv és a vonatkozó szépirodalmi szövegek ismerete alapján, de olykor szükséges lexikonok, kézikönyvek, szótárak és újabb szépirodalmi alkotások forgatása-olvasása is. Irodalom felmérő feladatlapok 5. osztály. Természetesen a legkiválóbb osztályban sem várható el minden feladat megoldása, tanár és diák egyaránt válogathat közülük. A kérdések egyéni igények szerint ugyanakkor ki is egészíthetők: mintát és ötletet is szeretnénk adni a feladatsorral.
Ez jelenti az előkészítő megbeszélést, bemutatást, eszközök kiválasztását, a körülmények megteremtését a későbbi munkához. Lehetséges a korábban tanultak felidézése (például lovastorna feladatok). A már begyakorlott lovastorna gyakorlatok (pl. : törökülés, feltérdelés a lovon) bemutatása által megmutathatják a lovasok önállóságukat, eredményes tanulásukat. Beszélgethetnek egy előzetesen kiválasztott témáról: közvetlenül átélt eseményekről; természeti élményekről; irodalmi, zenei, vagy egyéb alkotásokról (érzelmek, hangulatok spontán megjelenítése). Az élményekben megjelenő érzelmi energiák segítségével megtörténhet az egyéni kifejezés megtalálása, formába öntése, alkotás létrehozása (pl. : rajzok, agyagszobrok, festmények). Megismerhetnek elismerten értékes művészeti alkotásokat, felfedezhetik a műalkotások egymástól eltérő másságát. Megbeszélhető az alkotó képesség megjelenése a mindennapokban (pl. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. : kapcsolatok alakítása, környezetalakítás). A ló, a lovaglás a közös nevező, mely a lovasokat egy közösségbe kovácsolja.
Ugyanis a költészet az életről szól, meg persze halálról, szerelemről, családról, nyelvről, Istenről, örömökről, fájdalmakról. És közben nem olyan nagy kunszt egy kis rímelést vagy anapesztust tanulni. Meg a szabad vers szabályait. Kézműves költészetet. Mert hogy ez jó mulatság, jó buli, jó játék. Akkor is, ha olykor véresen komoly játék.
század elejének sztereotipizált Európa-képét? Egy másik: Mi a különbség korunknak és a XX. század elejének Európáról alkotott sztereotipizált képe között? A megtalált kiinduló kérdés arra jó, hogy további szempontokat bevonva elmélyítse (és terjedelmében is bővíthesse) elemzésünket. A további szempont lehet például a következő: a vers díszítettsége, zeneisége. Milyen érzelmi töltettel látják el a Messze... sorait a vers zenei eszközei (alliterációk, ritmusok, rímek)? Tovább: Hogyan erősítik a jelzők az európai országokról kialakult idilli képet? Kreatív verselemzés 2. - Feltenni a megfelelő kérdést ~ Utazások a fikció birodalmába. A k lasszikus modernség íróinak, költőinek műveiben nagyon gyakran találkozunk létértelmező kérdésekkel. Babits Mihály is ezek közé a szerzők közé tartozik. A Messze... messze című vers utolsó versszaka két kifejezéssel is utal az élet értelmének keresésére: " Rabsorsom milyen mostoha, / hogy mind nem láthatom soha! " R. -nek meg is hagytam, nézzen utána, mit jelent a huszadik század eleji gondolkodók számára az élet rabsorsként történő felfogása.