Díszlécbe rejtett világítás Nem is gondolnád, hogy a mennyezeti díszléc mi mindenre jó azon kívül, hogy igen népszerű díszítőelem. Ha te is érdekesnek találod a LED szalagos világítást, akkor miért ne próbálnád ki épp a nappaliban? A rejtett világításos díszléc remekül kiegészíti a szoba fő fényforrását, másik előnye pedig, hogy nem kerül sokba és te magad is beszerelheted. Az öntapadós RGB LED szalagokkal igen könnyű bánni, az pedig már csak ízlés kérdése, hogy milyen színű LED csíkkal dobod fel a nappali atmoszféráját. Hangulatfények a nappaliban: tündérfény és fényfüzér Ha nincs energiád vagy kézügyességed nagyobb átalakításokhoz, akkor sem kell elszomorodnod. Rejtett világítás nappali butor. A LED technológiás termékek útvesztőjében akkor is találhatsz fogadra valót, ha valamilyen 5 perc alatt kivitelezhető megoldást keresel. A fényfüzérek szerencsére nemcsak a karácsonyfán mutatnak jól, feldobhatod velük az enteriőrt is. A szuper áron beszerezhető LED füzérek jól mutatnak a könyvespolcon, a tévé háta mögött, de akár a galéria lépcsőjére is feltekerheted.
shopping_cart Széleskörű kínálat Bútorok széles választékát kínáljuk nemcsak a házba, de a kertbe is. credit_card Fizetés módja igény szerint Több fizetési mód áll a rendelkezésére. Banki átutalás, készpénz vagy részletfizetés. Egyszerűen online Válassza ki álmai bútorát egyszerűen és átláthatóan, boltok felesleges látogatása nélkül
Kedves Vásárlóink! Cégünk elsődlegesen Webáruház, de lehetőség van az előre utalással vagy online bankkártyás fizetéssel kiegyenlített termékek személyes átvételére Budapest III. ker. Lajos utcában előzetes megbeszélés alapján. Mintadarabok megtekintése előzetes megbeszélés alapján. Telefon: (06/70)-590-3424 Újdonságaink! Válogasson kedvére a termékeinkből.
shopping_basket Széles választék Több száz különféle összetételű és színű garnitúra, valamint különálló bútordarab közül választhat Bárhol elérhető Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van thumb_up Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van
A cikk az ajánló után folytatódik Gyors eredményt szeretnél? Ha lehetséges, hogy megfertőződtél, de még nem mutatsz tüneteket, a 2 db-os Covid-19 Antigén gyorsteszttel 20 perc alatt tesztelheted magad és családod egyszerűen, kényelmesen mindössze 3 990 Ft- ért. Bővebben itt olvashatsz a termékről. Promóció A három vakcina Covid-19 miatti halálozástól való védereje kevésbé csökkent, júliusra azonban, amikor a delta variáns dominánssá vált, már nagy különbségek mutatkoztak az oltóanyagok között. Szembetűnő eltérések mutatkoztak meg a vakcinákkal kapcsolatban. A Modernával oltott, 65 éves vagy annál idősebb veteránok, akik megfertőződtek, 76 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg a betegség következtében, mint hasonló korú, de oltatlan társaik. A Pfizer/BioNTech vakcinájával védett, de megfertőződött szintén idős veteránok a halálozás 70 százalékkal kisebb kockázatával néztek szembe, mint az azonos korú oltatlanok. Az idős, Johnson and Johnsonnal oltott, de megfertőződött veteránok csak 52 százalékkal kisebb eséllyel haltak meg a Covid-19 miatt, mint a velük egyidős oltatlanok.
Valójában még a hatóság (az FDA, a Food and Drug Administration) képviselői is úgy nyilatkoztak, hogy fontolóra veszik a sürgősségi jóváhagyás megadását annak a vakcinának, amelyik eléri a legalább 50%-os hatékonyságot. A híradásokból tudhatóan azt feltételezhetnénk tehát, hogy ezek a vakcinák, amelyekkel egyeseket akár heteken belül beolthatnak, száz emberből 95-öt meg fognak (mert meg tudnak) védeni. De valójában a vizsgálatokból nem ez következik. Az, hogy az oltóanyagok a való világban egészen pontosan hogyan is fognak teljesíteni, számtalan olyan tényezőn múlik, amelyekre e pillanatban nincs is válaszunk. BOON - Kimutatták, mennyit csökken a Covid-vakcinák hatékonysága. Ilyen kérdés, hogy a beoltott személynél az oltás ellenére kialakulhat-e tünetmentes fertőzés, és egyáltalán hány embert fognak tudni beoltani. Mire utal az, amikor a gyógyszercégek azt állítják, hogy vakcinájuk 95 százalékosan hatékony? A magyarázat felvázolásánál induljunk ki abból, hogy a vizsgálatok alaplogikáját régen, legalább egy évszázaddal ezelőtt dolgozták ki a statisztikusok.
"A hatékonyság (effectiveness) pedig arra utal, hogy mennyire jól működik a vakcina a való életben " – magyarázza az epidemiológus Naor Bar-Zeev (Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health). Lehetséges, hogy a koronavírus elleni vakcina hatékonysága egybe fog vágni a klinikai próbák során mutatkozó lenyűgöző hatásosságával. Ám ha a korábbi védőoltásokat vesszük irányadónak, akkor feltételezhető, hogy a hatékonyság (százalékban kifejezve) valamelyest alacsonyabb, mint a hatásosság. Ez az ellentmondó adat abból ered, hogy a vizsgálatokban részt vevő személyek nem képezik le tökéletesen a teljes népességet, nem adnak jellemző összetételi keresztmetszetet. A normális életben sok olyan ember él, akinél fennáll valamilyen krónikus egészségügyi probléma, ami meghatározza (esetleg negatívan befolyásolja), hogy a vakcina mennyiben tudja kifejteni védelmet nyújtó hatását. Index - Tech-Tudomány - Drámaian csökkent a vakcinák hatékonysága hat hónap alatt. Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention) a vakcinák jóváhagyása után minden esetben hosszú időn át követi nyomon a védőoltás hatásosságát, ami értelemszerűen ekkor már valójában hatékonysági vizsgálat.
A tünetmentes hordozók pedig minden további nélkül terjeszthetik a vírust, átadhatják másoknak. Némely tanulmány szerint a tünetet nem mutató (aszimptomatikus) hordozóknál kevesebb vírus termelődik, ők a tünetes emberekhez viszonyítva kevésbé jelentenek veszélyt a környezet számára. Azonban, ha a beoltott személy az oltást követően többé nem visel maszkot, és nem tartja be a többi biztonsági előírást, növekedni fog annak a valószínűsége, hogy koronavírus-terjesztővé válik. "Ez ahhoz a paradoxonhoz vezethet, hogy az említettek miatt a vakcináció után olykor még akár romolhat is a helyzet" – véli dr. Bar-Zeev. A vakcinák beviszik a mélyütést a járványnak? A vakcinák nem csak azokat védik, akiket beoltanak velük, hiszen lelassítják a vírus terjedését, idővel aztán lejjebb viszik az új fertőzések arányát és így megvédik a társadalom egészét is. Ezt a szélesen értelmezett hatékonyságot vakcinahatásnak (impakt) hívják a szakemberek. A legnagyobb hatásúnak e téren a himlő elleni vakcina bizonyult, mivel az azt eredményezte, hogy az 1970-es években a vírus eltűnt.
Ha nincs különbség a vakcina és a placebo csoport között, ez az érték nulla. Ha viszont a beoltottak közül senki nem betegszik meg (másképpen, ha egyetlen betegről sem derül ki, hogy a beoltottak csoportjába tartozik), akkor a hatékonyság 100 százalék. A 95% természetesen meggyőző bizonyítéka annak, hogy adott oltóanyag jól működik. Azonban ez a szám nem arról szól (nem azt mutatja), hogy milyenek általában véve annak az embernek a megbetegedési esélyei, aki beoltatja magát. Továbbá azt sem jelzi előre, hogy abban a kérdésben milyen jól fog teljesíteni a vakcina, hogy lejjebb viszi-e a megbetegedések számát, vagy hogy csökkenti-e a járványt adott országban (pl. elsőként is az USA-ban, ahol szélesebb körben megkezdik a lakosság beoltását). Mi a különbség a hatásosság (efficacy) és a hatékonyság (effectiveness) között? A kettő természetesen kapcsolódik egymáshoz, ám mégsem teljesen ugyanaz. A védőoltás-szakértők óvnak is attól, hogy a két fogalmat összekeverjük. A hatásosság (efficacy) csak a klinikai próba során való mérésre vonatkozó adat.
Amerikai tudósok kimutatták, mennyit csökkent több hónap elteltével az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta Covid-19 elleni védőoltások hatékonysága. -illusztráció- (Fotó: AP) A vírus delta variánsának uralkodóvá válása nyomán az Egyesült Államokban használt mindhárom vakcina veszített a hatékonyságából a veteránokkal végzett, nagyszabású amerikai kutatás alapján 35 és 85 százalék közötti mértékben. A tudósok majdnem 800 ezer amerikai veterán adatait elemezve azt találták, hogy március elején, amint a delta variáns terjedni kezdett szerte az országban, a három oltóanyag nagyjából egyenlő mértékben védett a fertőzéstől. A következő hat hónapban azonban drámaian csökkent a hatékonyságuk. Szeptember végére a Moderna kétdózisú vakcinájának hatékonysága a márciusban mért 89 százalékról 58-ra csökkent. A Pfizer/BioNTech szintén kétdózisú oltóanyagának hatékonysága ugyanebben az időszakban 87-ről 45 százalékra esett vissza, míg a Johnson and Johnson egydózisú vakcinájának hatékonysága 86-ról 13 százalékra zuhant - olvasható a Science című tudományos folyóiratban.