A különféle mértékegységek az emberi társadalmakkal és a tudományterületekkel együtt változtak. Természetesen voltak olyanok, amiket viszonylag gyorsan feladtak, valamint akadnak, amelyek a mai napig érvényben vannak a felfedezésük, megállapításuk óta. A súly mellett, egyértelműen a távolság az, amit többféle hivatalos módon lehet számítani, országtól függően. Angliában vagy Amerikában minden esetben jogos kérdés, hogy 1 mérföld hány km pontosan? Ez elég fontos, hiszen csak így tudjuk jól kiszámolni az időegységet, amin belül a kívánt útszakasz leküzdésre kerül. Itt még nincs vége a dolognak, ugyanis több mérföldtípussal kell számolnunk. A feltett kérdésre tehát, hogy 1 mérföld hány km, első körben szintén kérdéssel lehet válaszolni. Szárazföldi vagy tengeri mérföldről van szó? Ugyanis a kettő között jelentős eltérés mutatkozik. Az angolszász mértékegységek másképpen számolnak, mint Európa nagyobb részén teszi ezt a tudomány. Megtudjuk végül, hogy 1 mérföld hány km? Ha szárazföldről beszélünk, akkor a szám 1, 609 km, tengeri léptékben pedig 1, 852 km.
Megválaszolva Nagyon sok filmben mérföldben vannak az értékek. Segítsetek kérlek, hogy 1 mérföld, akkor hány kilométer?
Mennyi az átváltás a mérföld és a km (kilóméter) között? 2, 54. 1 mérföld = 1609 méter 1, 609 kilóméter 1 kilóméter = 0, 62 mérföld A képek forrása:
1 mérföld = 1, 609344 kilométer 3 mérföld = 4. 8280 km 4 mérföld = 6. 4374 km 5 mérföld = 8. 0467 km 6 mérföld = 9. 6561 km 7 mérföld = 11. 2654 km 8 mérföld = 12. 8748 km 9 mérföld = 14. 4841 km 10 mérföld = 16. 0934 km 20 mérföld = 32. 1869 km 30 mérföld = 48. 2803 km 40 mérföld = 64. 3738 km 50 mérföld = 80. 4672 km 60 mérföld = 96. 5606 km 70 mérföld = 112. 6541 km 80 mérföld = 128. 7475 km 90 mérföld = 144. 8410 km 100 mérföld = 160. 9344 km A mérföld egy hosszúság mérésére használt mértékegység. Az angolszász országokban van elterjedve. pl. : USA, Anglia 1 angol mérföld (mile) = 1760 yard = 1609, 3 m = 1, 609344 kilométer
1/6 anonim válasza: 2011. jan. 11. 10:53 Hasznos számodra ez a válasz? 2/6 anonim válasza: 100% Így van. A tengeri mérföld pedig 1, 8. 2011. 11:35 Hasznos számodra ez a válasz? 3/6 anonim válasza: 1 km/h=1. 609 mph 100 km/h=160. 9 mph 2015. máj. 24. 23:48 Hasznos számodra ez a válasz? 4/6 anonim válasza: 1 mérföld 1, 609344 kilométer 2015. 23:50 Hasznos számodra ez a válasz? 5/6 anonim válasza: 2015. aug. 19. 19:54 Hasznos számodra ez a válasz? 6/6 anonim válasza: 1 mérföld 1, 609344 kilométer, vagyis kb. 1609 méter. Ez egyébként a nekünk kicsit furcsának tűnő szorzókkal így jön ki: 5280 * 1 láb (30, 48 cm), vagy 1760 * 1 yard (91, 44 cm). 2016. szept. 18. 17:54 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Alapvető követelmény, hogy képezzék ki az összes sofőrt a forgalomba hozott összes jegyről való döntés képességére. Ha nem képesek a fejébe verni a droidjának, akkor neki fel is út, le is út. De mivel akkora a hiány, hogy úgyse lehet elküldeni, és már így is piszkoskodnak orrba-szájba a tachográf kártyával, hogy meglegyen az elég menet, akkor mondják azt, hogy nem vezetik be, csak majd ha kihalnak ezek a vén faszok. Egyébként én úgy felbasztam volna ezen az agyamat, hogy elkezdtem volna rázni a telefonom, hogy nesze, most már tuti mozog, basszam az anyádat. És megmondtam volna, hogy ha tényleg nem látja, akkor ráhívom a rendőrt, mert úgy vezet, hogy nincs arra alkalmas állapotban.
A párhuzamos szelők tétele az elemi geometria egyik alapvető tétele. Azt mondja ki, hogy ha adott két egymást metsző egyenes és az egyiken két szakasz, és e szakaszok végpontjain át olyan párhuzamosokat húzunk, amelyek a másik egyenest metszik, akkor a második egyenesen keletkezett szakaszok hosszának aránya egyenlő az első egyenesen a nekik megfelelő szakaszok hosszának az arányával. [1] A tétel egzakt megfogalmazásai [ szerkesztés] Ha egy szög szárait párhuzamos egyenesekkel metsszük, akkor az egyik szögszáron keletkező szakaszok hosszának aránya megegyezik a másik szögszáron keletkező megfelelő szakaszok hosszának arányával. Legyen e és f két egymást metsző egyenes; metszéspontjukat jelölje A! Legyen továbbá B és D két A -tól különböző pont e -n, és legyen C és E két A -tól különböző pont f -en úgy, hogy a BC és DE egyenesek párhuzamosak! Ekkor (illetve, ha ez igaz, akkor és csak akkor is igaz) Első helyzet Második helyzet Felfedezője [ szerkesztés] A párhuzamos szelők tételét Thalész fedezte fel az i. e. 6. században, [2] és ezért a tételt egyes nyelveken (olasz, francia, spanyol, orosz, román) kis Thalész-tétel [3] vagy Thalész első tétele [4] néven említik.
A tétel bizonyítása Szinte magától adódik a következő kérdés: Van-e összefüggés a szög szárait metsző párhuzamos egyenesek szárakon "belüli" szakaszai és a szárakon keletkezett szakaszok között? Méréssel azt sejthetjük, hogy. Ennek bizonyítása a következő: Az ábrán. Húzzunk párhuzamost a b egyenessel az A ponton át. Ez a egyenest a pontban metszi. Az előző ábráktól eltérően most a B csúcsnál lévő szöget vizsgáljuk. Ezt metszi két párhuzamos: a b egyenes és az egyenes. A párhuzamos szelők tétele alapján:. A szerkesztésből következik, hogy az négyszög paralelogramma, ezért:. Ezt felhasználjuk, az előző arányba beírjuk az szakaszt. Ezt kapjuk:. Ezt a párhuzamos szelőszakaszok tételének nevezzük: A szelőszakaszok tétele Egy szög szárait metsző párhuzamosokból a szárak által kimetszett szakaszok aránya megegyezik a párhuzamosak által az egyik szárból kimetszett szakaszok arányával:, illetve. Feladat: szakasz adot arányú osztópontja Oldalhosszaival adott egy trapéz. Számítsuk ki a háromszög, az úgynevezett kiegészítő háromszög oldalhosszúságait!
1. Az \( ABC \) háromszögben \( AB=8 \) cm és \( AC=12 \) cm és a \( B \) csúcsából induló egyenes az \( AC \) oldalt \( D \)-ben metszi. Mekkora \( AD \) és \( DC \), ha \( ABD\angle = ACB\angle \)? Megnézem, hogyan kell megoldani 2. Egy szimmetrikus trapéz hosszabbik alapja 24 cm. Az átlók 3:1 arányban osztják egymást. Ha a trapéz szárait meghosszabbítjuk, akkor egy olyan egyenlő szárú háromszöget kapunk, amelynek a szárai 15 cm hosszúak. Mekkorák a trapéz oldalai? 3. Derékszögű háromszögben a befogók hossza 15 és 20 cm. Mekkora szakaszokra bontja az átfogót a hozzá tartozó magasságvonal? Mekkora ez a magasság? 4. a) Egy háromszög oldalai a=12 cm, b=14 cm, c=16 cm. Egy ehhez hasonló háromszög kerülete 28 cm. Mekkora a hasonlóság aránya, mekkora a háromszög legrövidebb oldala? b) Egy derékszögű háromszög befogói a=12 cm, b=9 cm. Egy ehhez hasonló háromszög területe \( 6 cm^2 \). Mekkora a hasonlóság aránya, mekkora a háromszög legrövidebb oldala? 5. Egy háromszög oldalainak hossza \( a=3 \) cm, \( b=4\) cm, és \( c=5 \) cm.
Pl az 5. feladatnál azt kell felhasználni, hogy a térfogatok úgy aránylanak egymáshoz, mint az oldalhosszúságok köbei. A többit próbáld meg megoldani. 2010. febr. 19. 20:41 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Tétel: Ha egy szög szárait párhuzamos egyenesekkel metsszük, akkor az egyik száron keletkező szakaszok hosszának aránya egyenlő a másik száron keletkező megfelelő szakaszok hosszának arányával. A mellékelt ábra szerint: AB:CD=A'B':C'D' A tétel feldolgozása három lépésből áll. Elsőként belátjuk arra az esetre, amikor a párhuzamos egyenesek az egyik szögszáron egyenlő hosszúságú szakaszokat vágnak le, azaz az arányuk =1. Ezután bizonyítjuk a tételt tetszőleges racionális arányra. Irracionális arány esetén a középiskolában bizonyítás nélkül fogadjuk el a tételt. 1. Nézzük tehát azt az esetet, amikor egy szög szárait párhuzamos egyenesekkel úgy vágjuk el, hogy az egyik száron keletkezett szakaszok egyenlők. Azt kell belátnunk, hogy a másik száron is egyenlő hosszúságú szakaszok jöttek létre. A mellékelt ábrán a feltétel szerint az "a" és "b" szögszárakat párhuzamos egyenesekkel metszettük, és feltételezzük, hogy AB=CD, azaz AB:CD=1. Azt kell belátnunk, hogy akkor A'B'=C'D' is igaz, tehát ebben az esetben AB:CD=A'B':C'D'=1 Húzzunk az A illetve C pontokból párhuzamosokat a b szögszárral.