Gyula, Szt. László u. 16. - 06-66/362-377 Ügyfélfogadás: Hétfő: 8. 00 - 20. 00 Kedd: 7. 00 - 15. 00 Szerda: 7. 00 - 13. 00 Csütörtök: Péntek: KÖZPONTI PÉNZTÁR: 7. 00 - 8. 00 12. 30 - 15. 30 - 14. 00 11. 30 - 12. 00 TELEFONOS ÜGYFÉLSZOLGÁLAT - CALL CENTER - 06-66/362-377: 8. 00 - 18. 00 8. 00 ÜGYFÉLSZOLGÁLATI ÜGYFÉLPONT Víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos ügyek Kondoros, Hősök tere 4-5. - 06-66/362-377 8. 00 - 16. 00 - 12. Gyula posta nyitvatartás 2. 00 Medgyesegyháza, Moravszki u. 17. - 06-66/362-377 Mezőkovácsháza, Hősök tere 6. - 06-66/362-377 Újkígyós, Petőfi u. 40. 00; 13. 00 13. 00 Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy Kaszaper településen - 2018. január 1. napjától - a víziközmű-szolgáltatást az Alföldvíz Zrt. látja el. Amennyiben a 2017. december 31. -ig terjedő fogyasztási időszakra kiállított számlákkal kapcsolatos kérdése merül fel, kérjük továbbra is ügyfélszolgálati irodánk munkatársait keresse a 66/362-377-es telefonszámon, vagy az címen. A szervezeten belül illetékes ügyfélkapcsolati vezető neve, elérhetőségei: Benkő Judit ügyfélszolgálat vezető Telefonszám: 06-66-362-377 Telefaxszám: 06-66-466-998 Elektronikus levélcím: ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODÁK Vagyonkezelési feladatokkal kapcsolatos ügyek Gyula, Szt.
Készpénzes fizetésnél továbbra is igazolnia kell magát az ügyfélnek, ha meghaladja az összeghatárt.
3. sz. iroda – 06-66/362-377 Hibabejelentés: 66/362-377 15. 00-07. 00 óráig, illetve munkaszüneti napokon: 06-66/466-970 Munkanapokon: április 1-től– október 31-ig 06. 00 óráig november 1-től- március 31-ig 08. 00 óráig Szombaton: 08. 00 óráig [minden hónap első szombatján] 08. 00 óráig Vasárnap: zárva Hétfőtől – péntekig 07. 00 óráig Szombaton Vasárnap zárva
6116 Fülöpjakab, Felszabadulás út 6. Távolság: 3. 49 km (becsült érték) 6033 Városföld, Petőfi Sándor utca 34. Távolság: 5. 91 km (becsült érték) 6102 Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos utca 16. Távolság: 9. 02 km (becsült érték) 6101 Kiskunfélegyháza, Dr. Holló Lajos utca 3. 15 km (becsült érték) 6114 Bugac, Petőfi utca 2. Távolság: 10. 54 km (becsült érték) 6078 Jakabszállás, Petőfi Sándor utca 11. Távolság: 11. Gyula posta nyitvatartás v. 61 km (becsült érték) 6032 Nyárlőrinc, Dózsa György utca 5. Távolság: 14 km (becsült érték) 6034 Helvécia, Kecskeméti út 77. Távolság: 14. 59 km (becsült érték) 6004 Kecskemét, Mészöly Gyula út 4. Távolság: 15 km (becsült érték) 6005 Kecskemét, Rávágy tér 3. Távolság: 15. 79 km (becsült érték)
Sok esetben a korábban jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék gondot jelent a társaságoknak. Amennyiben visszavonnák az osztalékot jóváhagyó taggyűlési határozatot, az elengedés mellett is dönthetnek a tulajdonosok. Ennek adóvonzata az alábbi: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/Q. § (3) bekezdése értelmében csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Követelés elengedése miatt keletkező adó, járulék és illetékfizetési szabályok - adózási tanácsadás -Aktuális tanácsok. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdésének t) pontja szerint mentes az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése. A fentieket értelmezve tehát amennyiben az osztalék elengedésre kerül, akkor az osztalékot megállapító társaság esetében az erre tekintettel keletkező bevétel összege adóalap csökkentő tételként elszámolható, illetőleg arra tekintettel nem keletkezik ajándékozási illetékfizetési kötelezettség; míg az osztalékot elengedő tag esetében – feltéve, hogy a Taotv.
A követelések behajthatatlanná minősítésének részletes szabályait a számviteli politikában és az ennek részeként elkészülő értékelési szabályzatban kell rögzíteni. A behajthatatlanság bizonyítása azért is fontos, mert ha a behajthatatlanság tényét és mértékét megbízható módon nem lehet dokumentálni, akkor a nyilvántartott követelés és az abból várhatóan megtérülő rész különbözetének összegét értékvesztésként kell elszámolni. Megfelelően dokumentálni kell a behajtásra tett lépéseket, mindenképpen tudni kell igazolni, hogy a követelést az elvárható gondossággal próbálta behajtani a gazdálkodó a rendelkezésre álló jogi eszközökkel. Osztalék elengedésének adóvonzata | ecovis.hu. Fontos, hogy a követelések behajtására alakult behajtó cégek nyilatkozata nem elegendő a követelések behajthatatlanná történő minősítéséhez, viszont ha a bírósági végrehajtó nyilatkozik arról, hogy az adós nem lelhető fel, akkor az már elfogadható hitelt érdemlő bizonyításnak. A behajthatatlan követelés leírt értéke egyéb ráfordítás lesz (az elengedett követelés ezzel szemben rendkívüli ráfordítás).
Mentés A mérlegben a követelést addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg, vagy egyéb módon (beszámítással, eszközátadással, váltóval) nem rendezték, illetve amíg azt el nem engedték, vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni.
a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés. (Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni. ) A követelések megjelenése az üzleti jelentésben: Ki kell térni: a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra, a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében).
A Számviteli törvény (2000. évi C törvény a számvitelről) 3. §.
hatálya alátartozik – az elengedett osztalék összegét nem kell adóalap növelő tételként beállítani. Az új szabályozás szerint már akkor sem kell megfizetni a társaságnak az illetéket, ha magánszemély részére fizette volna ki az osztalékot, de a magánszemély lemondott arról. Ezzel az illetékkedvezménnyel azonos vagyonjogi pozícióhoz azonos illetékszabályt társítottak, azaz nincs különbség a két esetben: ha a tag engedi el osztalékkövetelését (akár gazdálkodó szervezet, akár magánszemély), vagy ha határozatban döntenek az osztalékfizetés elhagyásáról. Személyre szabott további részletekért keresse bizalommal az Ecovis Accounting szakértőit!