Ezek egyértelműen felhívták a figyelmet a középkori falképek, illetve a Szent László-legenda ábrázolásainak a jelentőségére. Első közös mentőakciójuk a lebontásra ítélt sepsibesnyői református templom freskóinak a megörökítése volt. 1882 és 1905 között összesen 23 erdélyi és észak-magyarországi helyszínen dokumentáltak, Huszka a másolás mellett fényképezett is. A műemlék-feltárási jelentések a Műemlékek Országos Bizottságához kerültek, de számos anyagot őriz a Néprajzi Múzeum, ezekhez Huszka hagyatékának megvásárlásakor jutott az intézmény. Írta: Szende László, Magyar Nemzeti Múzeum - Adattár Felhasznált irodalom: Jánó Mihály: Színek és legendák. Tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez. Sepsiszentgyörgy – Csíkszereda, 2008 Jánó Mihály: Szent László a lovagkirály. Falképek a székelyföldi templomokban. Rubicon, 28. (2017. ) 9. : 46-61. Jékely Zsombor – Kiss Lóránd: Középkori falképek Erdélyben. Budapest, 2008. Huszka József, a rajzoló gyűjtő. Kiállítás a Néprajzi Múzeumban, 2005. május 14.
Egy székelyföldi templom freskójának rajza a Nemzeti Múzeum Adattárában I. (Szent) László király emlékezetének egyik legismertebb története az 1068-as kerlési ütközet, ahol Salamon királlyal és testvérével, Géza herceggel nagy győzelmet arattak a betörő keleti nomádok felett. Ennek során vette fel a küzdelmet a leányrabló pogánnyal, az összecsapás az uralkodó egyik legtöbb formában megörökített tettének bizonyult. A Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában található rajzon Huszka József a sepsikilyéni unitárius templom freskóinak Szent László-legendáját örökítette meg. A Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában őrzött Huszka-rajz bekerülési körülményeiről nem sokat tudunk. Az Érem- és Régiségtár iktatókönyve szerint 1885-ben történt levélváltás Huszkával, de sajnos az iratok nem maradtak meg. Maga a rajz az 1886-os dátumot viseli, jobb sarkán a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiség Osztálya feliratú pecsét látható. 430 x 1156 mm-es méretével a munka kiemelkedik a többi rajz közül. Jánó Mihály kutatásaiból tudjuk, hogy Huszka 1885 nyarán járt Sepsikilyénben (ma: Chilieni, Románia).
A folytatás az északi falon található, a ciklus első jelenete a Keresztrefeszítés, majd a Levétel a keresztről, Krisztus siratása, illetve a Feltámadás látható, ez utóbbiban egy diadalmas Krisztus-alakkal. A további képek beazonosítása bizonytalan: Krisztus pokolra-szállása, egyik égi megjelenése vagy mennybemenetele, de az sem zárható ki, hogy Szent Pál megtérését örökítették meg. A sorozatot Szűz Mária, illetve talán Szent Kozma és Damján alakjai zárják. Az északi fal felső sávjában a Szent László-legenda történetét ábrázolták. A kerlési ütközet megjelenítése során a szembenálló felek egyaránt sávos pajzsot használnak, a pogányok közül kiemelkedik a későbbi leányrabló "kun" süveges feje. László kivált a magyar katonák sűrűjéből, miként a Képes Krónikában áll: "meglátott egy pogányt, aki a lova hátán egy szép magyar lányt vitt". Az üldözés során a kun nyilával a hercegre lő. Érdekes az elrabolt lány szerepe, mivel a lovon ülve egyik kezével a gyeplőt, míg a másikkal az íjat tartja, ezzel segítve elrablóját.
Figyelt kérdés Sziasztok! Tájképet, portrét és csendéletet érdemes vinni? Vagy mit szólnak pl a tanárok a kicsit furább rajzokhoz? (Pl bármilyen akt, és shock art féle) Illetve érdemes festményeket és rajzokat is egyaránt vinni? 1/4 anonim válasza: 100% Szia! Ha jól tudom, 5 saját munkát kell vinni (legalábbis az én időmben még annyit kellett). Szerintem válaszd ki a legjobban sikerült 5 munkád, lényegtelen, hogy mit ábrázol szerintem, mindent szívesen fogadnak. Lehet festmény és rajz is egyaránt. 2017. okt. 17. 15:07 Hasznos számodra ez a válasz? 2/4 A kérdező kommentje: 3/4 anonim válasza: Sziasztok! És azt tudja valaki esetleg, hogy milyen átlaggal, pontszámmal lehet ide bejutni? 2017. nov. 21. 16:01 Hasznos számodra ez a válasz? 4/4 anonim válasza: Utolsó hozzászólónak: Szerintem minimum 75 pontot el kell érned a központin, a mateknak és a magyarnak is kb 35 pont felett kell lennie. Szóval ha mondjuk a 75 pontból 55 magyar és 20 pont matek akkor bukta. dec. 11. 17:02 Hasznos számodra ez a válasz?
Narancssárgás-pirosas színével rögtön megragadja a tekintetet a csoportos csészegomba, nem csoda, hogy a Magyar Mikológiai Társaság ezt a fajt választotta 2020 gombájának. A gombával tavasszal és kora nyáron találkozhatunk lombos vagy vegyes erdőkben, általában nagyobb csoportokban. 5-10 példány alul összenő. A csoportos csészegomba korhadékbontó faj. A 4-10 mm átmérőjű csészék 2-4 cm hosszú nyél végén terülnek ki, ezek eleinte zártak, gömb alakúak, később pedig csillag alakban felnyílnak – akárcsak egy virág. A nyelét és a karéjokat kívül fehér szőrök borítják, a húsa fehéres, nincs jellegzetes szaga és íze – és nem is ehető. Magyar REIT : kiszamolo. Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Tavaly a bronzos vargánya, 2019-ben a szintén nagyon érdekes kinézetű süngomba nyerte el az Év Gombája címet. Forrás:
(Antrodia sp. -ként tituláltuk) Likacsosgomba faj 110 Postia stiptica Fehéres likacsosgomba 111 Psathyrella candolleana Fehér porhanyósgomba 112 Psathyrella cf.
Bocskorosgomba faj 143 Xerocomus badius Barna nemezestinóru 144 Xerocomus porosporus Csapottspórás nemezestinóru 145 Xerocomus rubellus Piros tinóru 146 Xerocomus spadiceus Recéstönkű nemezestinóru 147 Xerula pudens (longipes) Bársonyos gyökeresfülőke 148 Xerula radicata Hosszútönkű gyökeresfülőke 149 Xylaria longipes Nyeles agancsgomba 150 Xylaria polymorpha Bunkós agancsgomba 151 Stemonitis fusca Pihe nyálkagomba 152 Arcyria denudata Nyálkagomba faj Határozás:Dr. Siller Irén PhD, magyar nevek: Szűcs Béla