Bestandsaufnahme des Bauwerks aus dem Jahre 3 v. Chr. ", Mitteilungen des Instituts für Wasserbau und Wasserwirtschaft, Technische Universität Darmstadt, 101 Döring, Mathias (1998), "Die römische Wasserleitung von Pondel (Aostatal)", Antike Welt, 29 (2), 127–134. Lásd még Római híd A római hidak listája Római építészet Római mérnöki tudomány Külső linkek Pont d'Aël -hez kapcsolódó média a Wikimedia Commons -ban Mathias Döring: Római öntözővíz Aostában/Olaszországban Pont d'Aël: le pont-aqueduc romain (franciául) L'histoire d'un aqueduc devenu chemin muletier (francia nyelven)
Pont d'Aël Koordináták 45 ° 40′36 ″ É 7 ° 13′20 ″ k / 45. 676667 ° N 7. 222309 ° E Koordináták: 45. 222309 ° E 45 ° 40′36 ″ É 7 ° 13′20 ″ k / Viszi Vízvezeték Augusta Prætoria Salassorum ( Aosta) Keresztek Grand Eyvia Locale Pont d'Aël, Aymavilles, Aosta -völgy, Olaszország Jellemzők Tervezés Íves híd Anyag Kő Teljes hossz 60, 46 m Szélesség 2, 26 m Magasság 22, 15 m Leghosszabb fesztáv 14, 24 m Fesztávok száma 1 Tisztítás lent 66 m (a hídpályától a torrentig) Történelem Az építkezés vége Kr. E. 3 Elhelyezkedés A Pont d'AEL egy római vízvezetéket található falu az azonos nevet a comune a Aymavilles az Aosta-völgy, Észak- Olaszországban. 3BC -ben építették öntözésre és vízellátásra az újonnan alapított Augusta Praetoria kolóniában, amely ma Aosta néven ismert. A vizet egy kifinomult rendszeren keresztül, az Aosta -völgy talaja fölött 66 m -rel egy szomszédos völgyön keresztül irányították. A vízvezeték összesen 6 km hosszú. Az eredetileg háromszintes szerkezetnek szokatlan helyzetén kívül az építkezés egyedi jellemzőket mutat, mint például a vízvonal alatti ellenőrző folyosó, valamint kifejezett magánfinanszírozás.
Orvosi hetilap: az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének tudományos... - Google Könyvek
Az egész épületre vonatkozó szabályok: a fajlagos hőveszteség tényező követelményértékei. Az épületgépészetre, energiahordozókra vonatkozó szabályok: összesített energetikai jellemző követelményértékei. A cikk további részében ezekről olvashat. Érdemes energetikust bevonnia a tervezésbe Azt javasoljuk, hogy az építész tervezővel egyeztesse, hogy jártas-e a 2022-től érvényes energetikai szabályozás részleteiben, és ha nem, akkor vonjon be energetikus mérnököt! Energetikai tanúsítványra mindenképp szükség lesz a használatbavételkor, azonban ennél célszerűbb, ha már a tervezési fázisban elkészülnek az energetikai kalkulációk, amelyek igazolják a közel nulla követelmények teljesülését. Épületszerkezetek Az építésügyi szabályok meghatározzák, hogy minimálisan milyen hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie az újonnan beépítésre kerülő építőanyagoknak / épületszerkezeteknek. Mérnöki fogalommal élve előírják a hőátbocsájtási tényezőket. Erről és az épületszerkezetekkel kapcsolatos előírásokról részletesebb cikket is írtunk, kötelező hőszigetelés vastagságok » címmel, ajánljuk figyelmébe!
Ezek az épülettípusok voltak a KNE épületek előfutárai, és 2019. január 1-je óta csak a közel nulla energiaigénynek megfelelő kialakítással kaphatnak használatbavételi engedélyt, tehát esetükben 2020. december 31-én már a szigorúbb követelmények voltak hatályban. Reméljük, hogy minél több nem hatósági épület is már a határnap előtt el tudja érni a korszerűbb közel nulla energiaigény követelményeit, amivel értékállóbb és jövőállóbb épületek terjedhetnek el Magyarországon is. AZ ELJÁRÁSI KÓDEXBEN IS MEGJELENT AZ ÚJ HATÁRIDŐ Az Eljárási kódexben ( 312/2012. rendelet) is megjelent az előírás, amely szerint ha az építészeti-műszaki dokumentáció alapján az épület kialakítása nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű, akkor ezen épületeknél – 2020. december 31., illetve 2021. napja helyett - 2022. június 30-a utáni használatbavétel esetén kell megfelelnie a közel nulla követelményeinek [ 312/2012. rend. 77/E. ; 312/2012. 40. § (3) bek. d) pont; 312/2012. § (5) bek. b) pont; 312/2012.
Itt fontos megjegyezni, hogy míg első két csoportnál az összesített energetikai jellemzőbe a világítás energiaigényét is bele kell számolni, utóbbinál ezt nem számoljuk bele. A fentieken kívül ugyancsak kapunk egy követelményt a felhasznált minimális megújuló energia részarányára, ami 25%. Tehát abban az esetben, ha a 4. melléklet szerinti kötelező alternatív rendszerek vizsgálata szerint a műszaki, gazdasági feltételek arra adottak, az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben megújuló energiából kell biztosítani. Szintén 2020. december 30-ai módosítás, hogy ha az alternatív energetikai vizsgálat ezt indokolja, akkor megnövelt energiahatékonysággal is teljesíthető, avagy kiválható a minimális megújuló részarány követelménye. Mi a helyzet az épületfelújítással? Lényeges, hogy ha lakóépület bővítéséről van szó, akkor 2021 januárjától változatlanul a költségoptimalizált követelményszintet kell betartani (7/2006 TNM rendelet – 5. melléklet), ami azonban nem olyan szigorú, mint a közel nulla energiaigényű épületre vonatkozó előírások.
A megemelt törvényi épület energetikai elvárások Magyarországon két lépésben kerülnek bevezetésre, 2018-tól és 2021-tol. A tervezési munkánál már ma a közel nulla energiaszintnek kell megfelelni, hiszen mire egy terv megvalósításra kerül, a használatba vételi engedélyt már nagy valószínűséggel a 2021-es elvárások szerint adják meg. A közel nulla energiaigényű épületetekre vonatkozó követelmények az uniós szabályozásnak megfeleloen kerültek meghatározásra és a hiteles tanúsítási rendszert is ezekhez a követelményekhez igazították. Mit jelent a közel 0? A jogszabály szerint, ha elérjük a 2018-tól érvényes, szigorúbb követelményeket (100kWh/m2, év energiaigény, megfelelo U-értékek stb. ) és az éves energiaigényünk 25%-át megújuló energiával állítjuk elo, akkor megfeleloen közel kerültünk a nulla energiaigényhez. Épületek energetikai minosítési osztályairól ebben a cikkben talál bovebb információt: Közel 0 követelményszint az energetikai besorolásban » XXI. századi házak ismérvei Egy XXI.
Ez az előírás 2020. december 30-i hatállyal egészült ki azzal, hogy ha az építészeti-műszaki dokumentáció alapján az épület kialakítása nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű, és a használatbavételre 2020. december 31-ét követően kerül sor, akkor a TNM rendelet 6. mellékletében foglalt követelményeknek csak 2021. június 30. utáni használatbavétel esetén kell megfelelni. Erről a jogszabályváltozásról részletesen írtunk ebben a cikkünkben [57/2020. (XII. 29. ) ITM rend. 4. § (1) bek. ; 7/2006. ) TNM rend. 6. § (2) bek. a) pont; 7/2006. 6/B. §]. A FÉL ÉV HALADÉK MÁSFÉL ÉVRE NŐTT Ez a határnap 2021. március 11-én ismét módosult, és az új határnap - ami után már csak közel nulla energiaigényű épület kaphat használatbavételi engedélyt -: 2022. június 30. A kivétel hatálya alá eső épületek esetében a 2020. december 31. napján hatályos energetikai előírásokat viszont alkalmazni kell [13/2021. 1. §; 7/2006. §]. AZ ÚJ HATÓSÁGI ÉPÜLETEK MÁR KÖZEL NULLA ENERGIAIGÉNYŰEK A kivétel nem érinti a hatóságok használatára szánt vagy hatóságok tulajdonában álló új épületeket.
Az új bűvszó: 20/2014 (III. 7. ) BM rendelet. Az utóbbi idők talán legfontosabb híre házépítők, házfelújítók és az építőipari szakma számára Posted by pegaton on 2013-05-15 – Kormányzati szintre emelkedik az energiahatékony építkezés Magyarországon? Többször felemlegettük Az építő közösség blogjában is azt, hogy idehaza szinte semmi jele nincsen annak, hogy a döntéshozók elébe mennének annak az uniós elvárásnak, miszerint 2020-tól kezdve már csak közel nulla energiafogyasztású házak épülhetnek az Unióban (és ez lesz az elvárás a felújításokkal szemben is). (Egy erről szóló írás például ide kattintva olvasható! ) Most – úgy tűnik – megtört a jég. A Kormány április legvégén keltezett határozata már konkrét célokat is meghatároz (ezeket nagyon fontos lesz ismerni a most házépítést, házfelújítást tervezőknek is! ), sőt, még bizonyos támogatások lehetősége is megfogalmazódik! A lényeget megpróbáltam az alábbiakban összeszedni. (tovább…)