Linkek a témában: Hirdetés Kémer Kémeri Baptista Gyülekezet Temesvár Temesvári Magyar Baptista Gyülekezet Meghatározás A baptista linkgyűjtemény célja, hogy a baptista gyülekezetek tagjai, valamint a baptizmus iránt érdeklődők minden fontos magyar nyelvű oldalt megtaláljabak a témában. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Kémeri baptista gyülekezet élő. Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Külföldi gyülekezetek Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Vincze Miklós, aki nagy hozzáértéssel végzte 1980-ig. 1946. március 7. -én Cserepka János volt a gyülekezet vendége, és ekkor alakult meg 18 taggal a leánykör, ami a Gyöngyvirág nevet kapta. 1949-ben a gyülekezet már 104 taggal és 47 hozzátartozóval rendelkezett. 1956-ban megalakult a fúvószenekar a kémeri Szabó Márton vezetésével. A zenekar első karmestere Kaszta Mihály volt. 1962 és 1964 között a gyülekezet lelkipásztora Deák Ferenc volt. A 60-as évek lelki ébredése eljutott Nádasdra is, aminek hatására a gyülekezet megújult, és új lendületet kapott a lelki munka. 1964-ben a gyülekezet lelkipásztora Nagy András testvér lett, aki ezt a szolgálatot 1981-ig végezte. Kémeri Baptista Gyülekezet - YouTube. 1966-ban felavatták id. Kaszta Ferenc testvért diakónusnak, aki haláláig hűségesen végezte az Úrtól és a gyülekezettől kapott szolgálatát. 1979-ben hazaköltözött Lupényból Pap Ferenc diakónus. Ő is bekapcsolódott a gyülekezeti életbe, és odaadóan munkálkodott 1999-ig, amikor hirtelen jött betegsége miatt lehetetlenné vált a további szolgálat.
A gyülekezet története Kaszta Róbert Istennek legyen hála azért, hogy falunkba is eljutott az örömhír, aminek hatására többen felismerték bűneiket, megtértek és az Úr Jézus példájára bemerítkeztek. Az első bemerített személy Balog Róza testvérnő, aki 1921-ben merítkezett be. Majd 1923 augusztusában még öt személy merítkezett be Hadadon, Szabó László testvér által. A feljegyzések alapján 1923-ban megalakult a Hadadnádasdi Baptista Gyülekezet hat taggal, és a hadadi körzethez csatlakozott. Ebben az időben az igeszolgálatot a hadadi és szilágysági missziómunkások végezték. A baptista gyülekezet létrejötte | Kecskeméti Baptista Gyülekezet. Kezdetben a Kaszta Mihály és a Nagy Mihály házánál gyűltek össze. A gyülekezet növekedett a lelki életben és létszámban is, forró vágya volt, hogy házat építsen az Úr neve tiszteletére. 1925-ben a gyülekezet nagy örömére felépült az első imaház, ami áldásul szolgált a közösségnek. A Sátán azonban nem nézte jó szemmel a kis gyülekezet békéjét és két év után, 1927 márciusában ezt az imaházat lebontják. A gyülekezet ebben az időben, bár meg volt próbálva, mégsem ingott meg hitében, mert vigasztalta őket Istennek az az ígérete, hogy "akik Istent szeretik, azoknak minden javukra van".
A gyülekezet helyi vezetője volt 1966-1988 között Kémeri György volt lelkipásztor és 1988-1992 között Fekete László nyugalmazott lelkipásztor. 1992-től ezt a tisztet dr. Ficsór Ervin gyülekezeti vén tölti be. Hivatkozások – Krasznai Magyar Baptista Gyülekezet. A városban az első bemerítést Lőrincz Imre 1947-es Kecskemétre költözését követően, 1948-ban tartották ünnepélyes felvonulással a városi fürdőben. Az istentiszteleti alkalom a Reál Gimnázium (ma Katona József Gimnázium) dísztermében volt, melyet Mészáros Kálmán gimnazista kért el igazgatójától e kiemelkedő alkalomra. A kilenc fehérruhás közül három kecskeméti, négy szanki, kettő tiszaugi volt. Az iskolától a gőzfürdőig (ami akkor a színház szomszédságában volt) a soltvadkerti fúvósok vezetésével vonult a kis gyülekezet és az érdeklődők, köztük a Reál Gimnázium igazgatója, Mészáros Kálmán osztályfőnöke és néhány osztálytársa. Kecskemét történetének első hitvalló bemerítésének és a város központjában a felvonulás hivatalos engedélyezését dr. Király Ferenc testvér - a Városi Tanács dolgozója - eszközölte ki a rendőrkapitányságon.
Nem vár arra, hogy történjen valami, sőt ha lehetőséget lát a győzelemre, nem bátortalan kapura lőni. És három lövésére biztosan mindannyian emlékezni fogunk: 1. Géza bácsi meghívása, 2. Sámuel meghívása, 3. az óvoda megálmodása. Kémeri baptista gyülekezet pécs. Papp Géza A gyülekezet jelenlegi vezetője Papp Géza presbiter, civilben középiskolai tanár. 1982-ben került a gyülekezetbe feleségével és gyermekeivel. Ha Ervint csatárnak mondtam, akkor Géza a középpályás. A középpályás a mezőny teljes területén mozgó játékos, aki hol itt segít, hol ott. Ő az, aki a híres gólokhoz a tökéletes passzokat adja, miközben az egész pályát szemmel tartja. A közvetlen hangvételű és üzenettel szárnyrabocsátott igehirdetésein túl, talán három kiemelkedő adottsága teszi őt ismertté, szeretetté, és elfogadottá. Ezek pedig: a gyermekek között végzett nagyon értékes munkája, a barátkozók felé végzett tanítói és bátorító szolgálata, valamint, hogy ő a gyülekezet ügyeletes önkéntes építőmérnöke, aki saját és családja érdekeivel szemben is képes volt odaszánni idejét, erejét, nem kímélve magát, hogy Isten háza és óvodája felépülhessen a Szent-Györgyi Albert utcában.
A győri Könnyező Szűz Mária búcsúünnepe - Veres András győri megyéspüspök - 2022. 03. 17. - Délelőtt - YouTube
Szerinte azonban - a képen keresztül - Szűz Mária nem a keresztre feszítés miatt könnyezik, hanem az emberek bűnei miatt. Később – más forrás szerint néhány nap elteltével – [5] az ikont bevitették Kolozsvárra, ott és őrizték 1724-ig. Majd abban az évben, szeptember 9-én a megépült új templom főoltárára helyeztették. Innentől már nem mikolai ikon, hanem kolozsvári könnyező Szűz lett a neve, és ma is ott látható. [6] Az ikonnal kapcsolatos eseményeket továbbra is feljegyezték, a jegyzőkönyvben olvasható makacs protestánsok visszatéréséről, és az 1710-es pestisjárvány megszűnéséről is. A II. világháború idején eltűnt, majd 1990-ben előkerült, és ezt őrzik a füzesmikolai ortodox templomban, ahol sokan úgy tartják, az övék az eredeti, amely könnyezett, és nem a Kolozsváron őrzött. [7] Másolatai [ szerkesztés] Mikolán készült üvegikon A füzesmikolaiaknak egy másolat készült, amely így nagyjából azonos korú lett az eredetivel, és az maradt Mikolán. Lényeges különbség, hogy a kolozsváriról hiányoznak az angyalok.
A kolozsvárit felöltöztették ezüstbe, és gyöngyökbe foglalták a kép egyes mezőit. A további ikonmásolatok többségén a festők már felfestették a Szűz arcára a könnycseppeket. Üvegfestők sokszorosították, és nyomdai termékekben, imádságos könyvekben (balázsfalvi kiadás, 1751) is megjelentek a képről készült metszetek. Így a jezsuiták által kiadott, a kép történetét bemutató kútforrásban is megtalálhatjuk illusztrált változatát (1770). A kőfaragók reliefeket készítettek, hogy a vásárlók beépíthessék a házuk falába mint védelmező képet (szentbenedeki kastély). A Haller-kastélyból került át a szőkefalvi templomba. 2011-ben 16 román és magyar szerző román nyelvű tanulmánykötetet írt ezekről a kegyképekről és másolataikról, mely tudományos elismerést aratott Romániában. [8] Képgaléria [ szerkesztés] A füzesmikolai templom belseje, ahol az eredetit avagy annak ugyanabból a korból származó közvetlen másolatát őrzik A kolozsvári piarista templom, ahol az eredetit avagy annak ugyanabból a korból származó közvetlen másolatát őrzik A Kornis-kastély belső udvarának kapuja felett látható a kolozsvári könnyező Szűz domborműváltozata Jegyzetek [ szerkesztés]
Két hihetetlen gyógyulásról is beszámoltak a zarándokok. Úgy érzem, a jelenések célja a hitre való felhívás. Ott történnek ilyen csodák, ahol meggyengült az emberek hite, ahol baj van vagy baj lehet. Ukrajnából, a Jászságból és Gyergyószentmiklósról hallottam hasonló híreket, úgyhogy tényleg nem szokványos dolgok történnek Pásztón. Valamiért kiválasztottak lettünk. Megtiszteltetés nekünk ez az isteni kegyelem – osztotta meg érzéseit a plébános. Három rózsa 1947-ben az olaszországi Montichiariban jelent meg egy ápolónőnek a Szűzanya Rosa Mysticának (Titkosértelmű Rózsa) nevezve magát. Három tőrt és három rózsát viselt a mellén, amelyek az imára, a vezeklésre és az engesztelésre utaltak. A tőrök a magyarázat szerint bűnös papokat jelképeztek. A szeretetet szimbolizáló vörös és a tisztaságot jelentő fehér rózsa egyébként másfél évezrede kapcsolódik Szűz Máriához. A tövisek Jézus szenvedéstörténetére utalnak. Madonna gyógyulás Szűz Mária szobor pásztó csoda gyógyító helyek szent kutak
Az eredeti pócsi könnyező kegykép a bécsi Stephansdom déli oldalhajójának XVI. századi márványbaldachinja alatt, művészi oltáron kapott méltó elhelyezést. A gyertyák és mécsesek százai égnek állandóan a kép előtt. II. Rákóczi Ferenc 1703-ban 100 pontba foglalta össze a nemzetünket ért fájó jogtalanságokat. A kéziratot az egri káptalani levéltár őrzi. Ennek 90. pontjában sérelmezi a pócsi kegykép Bécsbe szállítását és vissza nem hozatalát. 1715. augusztus 1-jén váratlan dolog történt: nem magához a festményhez, inkább a helyhez kötődőnek mutatkozott a csoda. Hiába vitték Bécsbe az eredetit, a pócsi másolat ismét könnyezni kezdett. Másodikán és ötödikén megismétlődött a jelenség, amikor egy külön bizottság is megbizonyosodott arról, hogy valóban könnyek folynak az ábrázolt Szűzanya szeméből. Ekkor másodszor is megszentelték a templomot. Ahogy híre ment a csodának, az emberek tömegesen érkeztek a kis templomba, hogy megnézhessék a könnyező kegyképet. Akkor merült fel a nagyobb templom építésének ötlete, a munkálatok pedig 1731-től elkezdődtek.