Óscar Washington Tabárezt 15 és fél év után pénteken menesztették az uruguayi labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányi posztjáról. Az uruguayi szövetség (AUF) vezetősége azért döntött az edzőváltás mellett, mert a csapat csupán a hetedik helyen áll a jövő évi katari világbajnokság dél-amerikai selejtezősorozatában, négy fordulóval a vége előtt. Az AUF már októberben is tárgyalt a 74 éves kapitány sorsáról, de akkor még megerősítették a posztján, ám a válogatott sorozatban négy vereségnél tart, így ezúttal elkerülhetetlennek tartották a váltást. Fotó: Twitter Tabárez legutóbb 2018 őszén hosszabbította meg a szerződését, amely a jövő év végéig szólt. Ez volt az ötödik, sorozatban pedig a negyedik szövetségi kapitányi időszaka Uruguayban. Először 1988 és 1990 között irányította hazája nemzeti csapatát, amelynek vezetését második alkalommal 2006 márciusában vette át. Irányításával a válogatott 2010-ben a Dél-afrikai Köztársaságban negyedik lett, 2018-ban Oroszországban pedig negyeddöntős volt a világbajnokságon, illetve 2011-ben megnyerte a Copa Americát.
Az uruguayi labdarúgó-válogatott 2-1-re legyőzte a magyar csapatot a Puskás Aréna pénteki avató mérkőzésén, melyet telt ház, 65 114 néző előtt rendeztek. A világranglistán ötödik dél-amerikai rivális Edinson Cavani és Brian Rodriguez góljaival bő húsz perc alatt kétgólos előnyre tett szert, majd a 24. percben Szalai Ádám lőtte az új stadion első magyar találatát, amellyel a végeredményt is beállította. Marco Rossi szövetségi kapitány két újoncot is avatott: a 71. percben Szalai Attilát, míg a 75. percben Nagy Zsoltot cserélte be. A magyarok történetük során először kaptak ki Uruguaytól, eddig egy győzelem mellett kétszer döntetlent játszottak. A nemzeti együttes legközelebb kedden Wales vendégeként lép pályára sorsdöntő Európa-bajnoki selejtező-mérkőzésen, ugyanis győzelemmel kijut a jövő évi, részben budapesti rendezésű kontinensviadalra. Eredmény: Magyarország-Uruguay 1-2 (1-2) Puskás Aréna, 65 114 néző, v: Damir Skomina (szlovén) gólszerzők: Szalai (24. ), illetve Cavani (15. ), Rodriguez (21. )
Tabárez 2019 novemberében bekerült a Guinness-rekordok könyvébe, mivel a sportágban egyedülálló módon már kétszáz mérkőzésen irányított egy nemzeti csapatot. Borítókép: Twitter
A folytatásban aztán lendületesebbé vált a magyarok játéka, és egy szép támadás végén Szalai Ádám megszerezte a Puskás Aréna történetének első magyar gólját. A szünetig mindkét csapat előtt adódtak lehetőségek, gólra azonban ezek közül egyet sem sikerült váltani. A szünetben a Budapesti Honvéd és a Real Madrid névadó legendájáról készített emlékvideót nézhetett a kivetítőkön a publikum, illetve közben kedvenc nótája, A nótás kedvű volt az apám szólt. Kalmár Zsolt (k) sérülést szenved a Puskás Aréna avatóján játszott Magyarország - Uruguay barátságos labdarúgó-mérkőzésen 2019. Magyarország - Uruguay 1-2. MTI/Illyés Tibor A folytatásban lendületesen kezdett a magyar válogatott, helyenként képes volt nyomást gyakorolni a jóval esélyesebb és jobb erőkből álló ellenfél védelmére, azonban komoly helyzetet nem sikerült kialakítani. A 60. perctől a sok csere elkezdte tördelni a játékot, amely ettől kiegyenlítetté vált. A csapatok többnyire mezőnyben futballoztak, a kapuk szinte egyáltalán nem forogtak veszélyben.
Rovat Rovatok – 0 db találat
A szünetig mindkét csapat előtt adódtak lehetőségek, gólra azonban ezek közül egyet sem sikerült váltani. A magyar labdarúgó-válogatott háttérben a szurkolók élőképével a Puskás Aréna avatóján (Fotó: Getty Images) A szünetben a Budapesti Honvéd és a Real Madrid névadó legendájáról készített emlékvideót nézhetett a kivetítőkön a publikum, illetve közben kedvenc nótája, A nótás kedvű volt az apám szólt. A folytatásban lendületesen kezdett a magyar válogatott, helyenként képes volt nyomást gyakorolni a jóval esélyesebb és jobb erőkből álló ellenfél védelmére, azonban komoly helyzetet nem sikerült kialakítani. A 60. perctől a sok csere elkezdte tördelni a játékot, amely ettől kiegyenlítetté vált. A csapatok többnyire mezőnyben futballoztak, a kapuk szinte egyáltalán nem forogtak veszélyben. Az egyetlen riadalmat az keltette a második félidőben, hogy Kalmár Zsolt megsérült, hordágyon vitték le a pályáról, azaz kényszerűségből kellett lecserélni. Izgalmak az utolsó percekben sem voltak, így egy jóval erősebbnek tartott riválistól elszenvedett minimális különbségű magyar vereséggel nyitotta meg kapuit a Puskás Aréna.
Majdnem ezer ember, közülük 15 magyar király maradványai fekszenek Székesfehérváron, a Szűz Mária-bazilika alatt, a Nemzeti Emlékhelyen. Februárban harmadjára nyitották fel a sírt, és azokról a helyekről gyűjtöttek csontokat és koponyákat, ahol a legnagyobb esély lehet arra, hogy köztük lehetnek Mátyás király csontjai is - írja a Ripost. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere azt mondta a kutatás céljairól, hogy: A Magyarságkutató Intézet új kutatásaival most nagy esély van arra, hogy Mátyás király csontjait azonosítsák. Akkor össze lehet rakni a csontvázat, és a megfelelő körülmények között, a tiszteletet megadva el lehet temetni Mátyást ott, ahol nyugodni akart. És egy nemzeti kegyhely egyik dísze lehet. Hunyadi János csontjai nincsenek meg, emiatt nem lehet mintát venni Mátyás király "felmenő ágán". 1456-ban, alig három héttel a nándorfehérvári diadal után, pestisben halt meg. Hunyadi Jánost Gyulafehérváron, a Szent Mihály-székesegyházban temették el, síremléke ma is ott áll, de az eredeti szarkofágját a török dúlás idején összetörték, és a csontok eltűntek.
Ahogy azt korábban az Egri Ügyek is megírta, Kásler Miklós "összerakná" Mátyás király csontjait egy tudományos kutatás érdekében. Az emberi erőforrások minisztere a Magyar Nemzetnek adott interjút, ami rögtön az alábbi gondolattal kezd: Az egyik lap szerint inkább a járvány kezelésére kellene több időt fordítania, nem a Hunyadiak csontjainak felkutatására. Kásler erre így felelt: "Csütörtök hajnalban indultunk, megnéztem a fakoporsó felnyitását, a csodálatosan szép, pálos rendi gótikus templomot, tájékoztattak a feltárásokról, közös kulturális programokat beszéltem meg a varasdi püspökkel és a horvát kulturális minisztérium képviselőivel, valamint részt vettem a maradványok visszatemetésén és megáldásán. Nagyjából fél-, háromnegyed órát töltöttem a helyszínen. Útközben, hazaúton járványügyeket intéztem telefonon. Kora délutánra már vissza is értünk Budapestre, és ott folytattuk, ahol abbahagytuk. " Kásler Miklós (Fotó: Bruzák Noémi / MTI) Ezek után kifejtette, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumához kilenc ágazat tartozik, majd hozzátette: bár jelenleg elsődleges a járvány elleni védekezés, ezekről sem lehet elfeledkezni.
Mátyás király Forrás: Wikipedia/Andrea Mantegna - Minnetonka Lapkiadó Kft. Csak egy biztos pont segítheti az azonosítást: Mátyás fia és unokája, Corvin János és Kristóf sírja érintetlen volt Horvátországban. Mivel a török hódítás odáig nem jutott el, a lepoglavai sírjukat nem dúlták fel. A Hunyadi családtagok külön kriptába vannak eltemetve a kolostorban, amit Hunyadi János saját költségén építtetett fel. Mivel a templom is ekkor épült, külön sírhelyet kapott az adományozó családja. Idén januárban mintát vehettünk Mátyás király természetes fiának és unokájának, Corvin Jánosnak és Corvin Kristófnak a csontvázából Horvátországban, a lepoglavai pálos kolostorban a horvátországi katolikus egyház és a kulturális minisztérium jóvoltából – mondta a lapnak dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója. A mintavételkor Kásler Miklós személyesen utazott Lepoglavába, ahol a kutatók is meglepődtek, amikor csak egy kisméretű koporsót találtak, aminek a két oldalán felirat volt: Joannes Corvinus és Cristoforus Corvinus.