A másodikra szavaztam. Gondolom többen is leírták már, de nekem úgy érzem a sport segít, azon belül is a fegyencedzés, mellé bringával járok melózni napi 40 kilométert. Kb két éve csinálom. A piálásról, meg a drogokról úgy tűnik sikerült lejönni, fél éve tiszta vagyok. Ez adott annyi akaraterőt, hogy most jöhet a PM. Lehet, hogy ez lesz a legnehezebb, majd meglátjuk... A tényekhez tartozik még, hogy nincs egyetlen hús-vér ember sem, akivel megbeszélhetném a problémáim, szóval egyedül vettem fel a kesztyűt. Illetve nem, hiszen ezért vagyok itt;) Eddig csak olvasgattam, és azt hiszem ez tolt az első tényleges lépés irányába. Több száz filmes dvd gyűjteményem egy utcai kukában landolt, a gép visszafordíthatatlanul tisztára törölve. Internetes pornó akaraterővel blokkolva, eddig nem is volt annyira nehéz. Egytaletelek hus nelkul b. 7 napja vagyok PM mentes. Most totális flatline, libidó zéró. Elég para, mert jó pár amúgy kívánatos nővel találkozom nap, mint nap. Szóval ez a helyzet nagyjából. (7)
Hol Pesten, hol Párizsban vívják, de az eredménye mégiscsak és tagadhatatlanul Ady Endre költői felemelkedése. Lezárása pedig már a Nyugatban megjelenő Elbocsátó szép üzenet… De ne rohanjunk ennyire, hiszen itt még csak a viharos szerelem elején vagyunk, illetve az írói sikerek kezdetén. Ezzel a mindvégig egynemű, belenyugvó, tudomásul vevő, csüggedt-fájdalmas (elégikus) hanggal áll élesen szemben az Elbocsátó, szép üzenet egyes szám első személyű beszélőjének indulatos, gőgösen gúnyos, sértő, bántó hangja. Ady Endre Új versek kötete (ismertető írás) – Oldal 6 a 9-ből – Jegyzetek. Nincs "közösség", sorsazonosság: a versben beszélő minden előtt áll. Ő a fontos, saját nagysága, híre-neve és főként sértett önérzete, fájdalmas haragja, dühe – s vele szemben a nevetséges, kisstílű, szánalmas asszony (megszólított). E versben nyoma sincs annak a különös, szép motívumnak – asszony-rész –, mely a másik mű alapmotívuma. Ady már A magyar Pimodán című fiktív életrajzában is használja az "aszszony-lélek" kifejezést hősére (Tas Péter), tehát önképére. A magyar Pimodán ban ez csak a lelki alkatra vonatkozik, a versben már többrétegű a fogalom jelentése: az asszony-rész, asszony-én, a "belőlünk kiszakadt asszony" szókapcsolatok egyszerre azonosak a nővel és magával a beszélővel (magukkal a beszélőkkel).
Engedélyezi, hogy a értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.
Az átlagos levélírók között feltűnt egy fiatal kislány, aki egészen más hangon szólt a költőhöz: Boncza Berta. Ő voltaképpen Ady távoli rokona volt, Erdély nyugati részében élt, a festői környezetű Csucsán. 1914-ben látogatta meg Ady először az akkorra már fiatal úrnőt. Aggályai is támadtak, hogy okos dolog-e egy majdnem 20 évvel fiatalabb lányba beleszeretni. 1915-ben mégis megtartották az esküvőt és utána a csucsai kastélyban éltek. Csinszka Ady egyetlen támasza volt, biztosította számára a menedéket: élet szépségei → szimbólum.