"A megszokás következtében még a legragyogóbb tehetség is veszít magából. " 190 éve, 1827. március 26-án halt meg Bécsben Ludwig van Beethoven, a zenetörténet óriása. Beethoven művei alapvető változást hoztak a zenében. Muzsikája új irányt mutatott a visszafordíthatatlan változások történelmi pillanatában (még ha később a restauráció hívei igyekeztek is bebizonyítani, hogy a történelem visszafelé halad). A ma már világszerte a zene emblematikus alakjaként ismert Ludwig van Beethoven élete legtermékenyebb periódusában majdnem teljes süketségtől szenvedett. Ludwig van Beethoven élete és dallamvilága – előadás Léván - ATEMPO.sk | zenei-kulturális portál. A mindennapi hangok annyira idegenné és elérhetetlenné váltak számára, hogy beszélgetőtársaival végül az írásbeli kommunikációhoz kellett folyamodnia. Éveken keresztül kerülte a társasági összejöveteleket, mert pontosan tudta, mekkora megdöbbenést váltana ki, ha kiderülne, hogy fokozatosan elveszíti a hallását. A már amúgy is hallgatag, mogorva természetű embert ezek a körülmények még magányosabbá és elszigeteltebbé tették. 1770. december 17-én született Bonnban.
Beethoven bemutatkozására azonban felfigyelt és játékát meghallva megjegyezte: "erre a fiúra ügyeljetek, erről még sokat fog beszélni a világ! E korszakában született I. és II. szimfóniája, három zongoraversenye, a Patetikus és a Holdfény szonáta. "A szabadságot mindennél jobban szeretni, – az igazságot soha, még a trón előtt sem megtagadni" – írta önmagának jeligéül 1793-ban, s ehhez élete végéig hű maradt. A császárvárosban zongoravirtuózként lett ismert, első nagyszabású zeneszerzői estjét 1800-ban tartotta. Hallása 1795 után kezdett megromlani, ám életének leginkább kínokkal teli időszaka egyben "nagy teremtő korszaka" is. Ekkor írta hatalmas szimfóniáit (köztük az V. Sors és a VI. Pastorale), két zongoraversenyét, a Waldstein és az Apassionata szonátát, egyetlen hegedűversenyét, s operáját. A Fidelio Beethoven számára minden műve közül a legkedvesebb volt, holott többször kellett átdolgoznia s négy nyitányt is írt hozzá. A demokrata érzelmű komponista Napóleonnak dedikálta harmadik szimfóniáját, ám amikor az császárrá koronázta magát, széttépte az ajánlást – a mű ma Eroica címen ismert.
Művészete áttört a zeneélet korlátain, néptáncokat, utcai nótákat, indulókat, népdalokat, minden zenei anyagot beépített s saját lelke ritmusára gyúrt át, transzcendens régiókba emelve azokat. Művei a hősök ( Eroica, Coriolan, Egmont) s a dübörgő Sors ( V. szimfónia) ütközetei, zsarnokság és szabadságvágy összecsapásai. Zenéjében jelen van a természet is ( Apassionata szonáta, 6., Pastorale szimfónia). Metafizikai hitet fejez ki egyházzenéje, a Missa Solemnisben istene grandiózus képét alkotja meg. Míg elődei az előadás alkalmaihoz igazodtak, így műveik olykor több változatban, nem végleges alakban jelentek meg, ő szakított a tömegtermeléssel, koncentrált alkotásmódját relatíve kis terjedelmű életműve tanúsítja. Az Eroica s zimfóniában (1803) Beethoven már szétszaggatta a klasszicizmus láncait, és új magaslatokat ért el, amikor két évtizeddel később, Kilencedik szimfóniájával elénk tárta az egyetemes testvériség és a személyes szabadság lelkesültségét. Öt zongora, egy hegedű – és egy hármasversenyt, kilenc szimfóniát, nyitányokat ( Egmont, Leonora, Coriolan), kísérőzenéket (István király), baletteket, dalokat, kórusműveket komponált.
A családtagok, színészbarátok, kollégák rajongók imádkoznak most a stroke-ot kapott Kulka János felépüléséért. Törőcsik Mari összeomlott barátja betegsége hallatán. „Csak addig maradok kórházban, amíg muszáj” – Újabb kezelések várnak Törőcsik Marira - Blikk. "Bárkivel beszélek, mindenki kétségbe van esve, mindenki. Én nagyon remélem, hogy jön, hogy jön, és az Isten visszaadja nekünk" - mondta el az RTL Klubnak a színésznő. Kovács Patrícia pedig arról beszélt, hogy János nagyon egészségesen élt, így biztosan teljesen rendbejön.
Elmentünk a budai lakásába, onnan jött el autóval Vácra. Annyira megkedveltük egymást, hogy Mari utána sportot csinált abból, hogy vasárnap délutánonként beült az autójába, kijött hozzám Vácra, beültünk egy kávéra, nagyokat sétáltunk, beszélgettünk. Így szólított meg mindig: "Idefigyeljen, maga pap! " És kérte, hogyha meghal, én temessem el. Mit tapasztalt a beszélgetéseik során, milyen volt Törőcsik Mari Istennel való kapcsolata? Neki volt egy nagyon mélyről jövő, ősi, emberi hite. Törőcsik mari betegsege. Nem tudott mit kezdeni az egyházzal, mint intézménnyel, de sokat beszélgettünk a hitről és mindig rákérdezett azokra pontokra, amelyekre kíváncsi volt. Úgy érzem, hogy Mari akkor kezdett Istennel komolyabb kapcsolatot, amikor a férje, Maár Gyula elhunyt. Mindig is úgy beszélt Gyuláról, mint aki van, tovább él. Amikor később átmentem hozzá, úgy fogadott legtöbbször: "Isten hozott Maáréknál. " Hogyan beszélt a hitéről? Nagyon őszintén és nagyon egyszerűen. Nem volt benne harag Isten felé a férje halála után sem.
Rendszeresen meglátogatom, amiben csak tudok, segítek neki, és nagyon remélem, hogy egyszer viszontlátom azt a nagymamát, akit a papám mellett láttam" – mondta az unoka, akit Törőcsik Mari egész életében a sajátjaként szeretett, noha vér szerint Maár Gyula első felesége Máté igazi mamája. Törőcsik Marira emlékezve | ELTE Online. A színész unoka az év végére hatalmas dobásra készül: megidézi a színpadon legendás nagymamáját. "Mari mama hangján fogok megszólalni, és néhány dalát is el fogom énekelni néhány pályatársa és egy zongora kíséretében. Szeretném bemutatni a nagyközönségnek a mi viszonyunkat, érzelmi világunkat, ami összeköt minket, mert Törőcsik Mari nemcsak egy csodálatos, és páratlan színésznő, hanem egy pótolhatatlan nagymama is" - mondta Járai Máté. Nyitókép: MTI/Zih Zsolt
Magányosan élt férje, Maár Gyula halála óta. Tudtuk, hogy a színház adott neki erőt az élethez. Az, hogy van dolga, feladata. 1956 óta, amikor berobbant a Körhinta Marijaként a színházi életbe, megszakítás nélkül játszott. A számok is elképesztőek: százharminckét színházi szerepét őrzi az archívum, ebből hatvanhatot a Nemzeti Színház előadásaiban játszott. Utoljára a 2016-ban bemutatott Galilei életében lépett színpadra. Súlyos betegség miatt került ismét kórházba Törőcsik Mari - sokan imádkoznak érte | Femcafe. Filmszerepeinek száma százhetvennégy. A számok persze csak a mennyiségről szólnak, de ennek a hosszú pályának az értékét a minőség adta" – a Nemzeti Színház társulata nevében: Vidnyánszky Attila.
1956-ban a cannes-i filmfesztiválon sokakat megigézett törékeny alakja, kifejezőerejének gazdagsága, köztük volt az író Jean Cocteau és a rendező Francois Truffaut is. Utóbbi azt írta: "anélkül, hogy a húszéves művésznő tudott volna róla, ő volt a fesztivál legnagyobb sztárja, ő érdemelte volna az Arany Pálmát". Főiskolás éveiben annyit forgatott, hogy három vizsgára nem jutott ideje, ezért diplomáját évtizedekkel később, az elmulasztott vizsgák pótlása nélkül kapta meg. 1958-ban a Nemzeti Színház szerződtette. A következő három évben tíz filmet forgatott, a kor legjobb alkotásaiban játszhatott (Külvárosi legenda, Vasvirág, Édes Anna), Jancsó Miklós rendezte a Csend és kiáltásban, majd a Szerelmem, Elektrában. Ezt követte a Szerelem Makk Károllyal. Megismerkedett későbbi férjével, Maár Gyulával, aki neki írt filmeket, a Déryné, hol van? című alkotásért 1976-ban elnyerte a legjobb női alakítás díját a cannes-i filmfesztiválon. Vígjátékokban is játszott (Gárdos Péter: Szamárköhögés, Tímár Péter Csapd le csacsi), később felfedezték a "fiatalok" - Xantus János (Női kezekben), Janisch Attila (Hosszú alkony), Mispál Attila (A fény ösvényei), Kamondi Zoltán (Halj már meg!