1997. évi LXXXI. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak a társadalombiztosítási nyugellátásról 2021. 12. 01 - 2022. 31 a társadalombiztosítási nyugellátásról [1] Egyes veszélyhelyzeti III. /járványügyi normák: 684/2021. (XII. 7. ) Korm. rendelet (különösen: 1. §) 2021. évi XCIX. törvény (különösen: 98. §) 69/2021. (II. 19. rend... Özvegyi nyugdíj feléledése Válasz 2021-03-22 Tisztelt Winkler Róbert úr! A férjem 1955. 07. 04-én született és 2012. 05. 20-án hunyt el. Egy évig kaptam az ideiglenes özvegyi nyugdíjat. Én 1958. 09. 21-én születtem, jelenleg a nők 40 jogosultsága alapján kapok öregségi nyugdíjat. Azt szeretném megtudni, hogy van-e lehetőségem majd kérni az özvegyi nyugdíjat a férjem után? Olvastam olyat, hogy az elhalálozás időpontjában hatályos korhatár... 2020-07-01 Tisztelt Szakértő! A férj elhunyt 2011. 22-én. Az özvegy feleség egy éven át kapta az ideiglenes özvegyi nyugdíjat: 2012. 22-éig, a reá irányadó 65 éves kort 2022. 01. 03-án tölti be. Feléled-e az özvegyi nyugdíja a 65 éves kor betöltésekor?
Üdv. evatunde 2015. 12. 19. 12:51 Jó napot kívánok! Szeretnék pár kérdést feltenni, hátha itt kaphatok választ. Volt egy élettársam, 2004-2015-ig, párom akkor hunyt el. Én egy másik lakásban laktam, a volt páromhoz csak 2011-ben költöztem, de nem jelentkeztem be a lakásába. Párom 60 éves korában hunyt el, még nem volt nyugdíjas. Kaphatok-e utána özvegyi nyugdíjat és ha igen, mennyi ideig és milyen összegűt? Tehát a kapcsolatunk 2004-ben jött létre, az utolsó négy évben laktunk csak közös lakásban, de nem jelentkeztem be. Bizonyítanom kell-e az együttélés tényét esetleg a szomszédokkal hogy 2004 óta voltunk együtt? Ha ők igazolják, ( mert jó a viszonyunk) akkor nem követek/követnek-e el csalást, hiszen csak a 4 év volt a közös együttlakás, de bejelentkezés nélkül. Köszönöm a válaszokat! Katika52 2015. 16:47 Tisztelt Szakértők! Férjem 1998. nyarán meghalt, egy évig kaptam ideiglenes özvegyi nyugdíjat és árvaellátást. Én 1952-ben születtem, jelenleg már öregségi nyugdíjas vagyok. Kérdésem Önökhöz, hogy feléled-e az özvegyi nyugdíjra jogosultságom?
A tanácsadás általános jellegű, bért, szabadságot, nyugdíjat nem számítunk ki. Az információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsnak. Privát emailben nem áll módunkban tanácsot adni, válaszadásra csak cikk formájában kerülhet sor. A kérdezők személyes adatait, nevét, emailcímét nem jelentetjük meg, és a szerkesztés jogát fenntartjuk. Szakértőink szabadidejükben válaszolnak a feltett kérdésekre, így a válaszadás időbe telhet. Kérjük türelmüket! Cafeteriával, béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban a szakértőnk Fata László. Munkajogi kérdésekre Rita és Dr. Antalóczy Adrienn válaszol. Adózási, bérszámfejtési kérdésekben a PWC Magyarország ad választ. A megváltozott munkaképességgel kapcsolatos kérdésekben Kappel Katalin munka-és szervezetpszichológus és a Saldo Zrt segít. HR-esek szakmai kérdésekben Sipos Sándortól kapnak tanácsot. Coachinggal kapcsolatos szakmai kérdésekben, motivációs, munkahelyi, karrierproblémákkal kapcsolatban Ábri Judit válaszol. Elbocsátással, outplacementtel kapcsolatos kérdéseiket Hadas Hajdu Helgának tehetik fel Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Saldo Zrt válaszolja meg.
Agrár A végrehajtási rendelet rendelkezik többek között az őstermelői regisztrációhoz szükséges adatokról, illetve arról, hogy milyen dokumentummal lehet igazolni a hozzátartozói láncolatot. 2020. 12. 30 | Szerző: D. Z. Kihirdették a családi gazdaságokról szóló törvény végrehajtási rendeletét (Vhr. ) – hívta fel a figyelmet a MAgyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. A Vhr. rendelkezik többek között az őstermelői regisztrációhoz szükséges adatokról, így például arról, hogy meg kell adni a használt földterület nagyságát, a használat jogcímét, és a kiegészítő tevékenységről is nyilatkozni kell. Fotó: Getty Images A Vhr. 2. melléklete meghatározza azt is, hogy milyen dokumentummal tudjuk igazolni a hozzátartozói láncolatot. A hozzátartozói láncolat igazolása az őstermelőicsaládi gazdaság (ŐCSG) alapításánál és a családi mezőgazdasági társaságok (CSMT) minősítés megszerzésénél szükséges. A családi gazdaságokról szóló 2020. Végrehajtási törvény 2010.html. évi CXXIII. törvény december elején jelent meg. A 2021. január 1-én hatályba lépő jogszabály révén kedvezőbb működési és adózási környezetben folytathatják tevékenységüket az őstermelők, a családi gazdaságok és az agrárvállalkozások.
2020. 12. 28., hétfő, 11:04 Január 1-jén hatályba lép a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény. Január 1-jén hatályba lép a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. 2017. évi CLIII. törvény - Adózóna.hu. törvény. December 23-án, a Magyar Közlöny 288. számában megjelent a törvényhez kapcsolódó, a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolására vonatkozó eljárások részletszabályait meghatározó végrehajtási rendelet is [647/2020. (XII. 23. ) Korm. rendelet].
A jogszabály révén kedvezőbb működési és adózási környezetben folytathatják tevékenységüket az őstermelők, a családi gazdaságok és az agrárvállalkozások. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
Az indítványozók alkotmányjogi panaszukban arra hivatkoztak, hogy ők olyan település köznevelési intézményében végezték munkájukat, mely nem csak társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, hanem az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel is sújtott, azonban városi címe miatt a köznevelési intézményben dolgozó közalkalmazottak mégsem jogosultak a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra. Az Alkotmánybíróság alapvető alkotmányjogi jelentőségűnek és egyben a bírói döntést érdemben befolyásoló kérdésnek tekintette azt, hogy a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra való jogosultság feltételei tekintetében valóban fennáll-e az indítványozók által állított hátrányos megkülönböztetés. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a vizsgált pótlék célja, hogy többletjuttatásban részesítse azokat a közalkalmazottakat, akik tevékenységüket nehéz körülmények között végzik, és e tekintetben a település jogállása nem bír relevanciával.