Biztosan hallottad már a mondást, mely szerint "napi egy alma az orvost távol tartja". Nos, ez nem is áll annyira messze az igazságtól. Az alma minden része jótékony hatású, ráadásul remek vitamin és ásványi anyag forrás. Ami viszont még ennél is fontosabb, hogy nagy mennyiségben tartalmaz egy pektin nevű anyagot, amely rendkívül jótékony hatású a beleinkre nézve. Ezért is javasolják, hogy hasmenés vagy székrekedés esetén egyél meg egy-két szem almát. Na de mi is az az alma pektin egyáltalán? A pektin egyfajta rost a növények sejtfalaiban, amely a növényi részek szilárdságát adja. A legtöbb növény sejtjeiben megtalálható, azonban bizonyos zöldségek és gyümölcsök nagyobb mennyiségben tartalmazzák. Ilyen pektinben gazdag gyümölcs az alma is. Az alma pépjének nagyjából 15–20% -át pektin alkotja. Miért is jó nekünk az alma pektin? Alma hatása a székletre pdf. Ennek a rostanyagnak a legfőbb tulajdonsága, hogy nagy mennyiségű vizet képes felvenni. Az alma pektin egy vízoldékony rostanyag, a tápcsatornában felvett vízzel gél szerű anyagot képez.
Mivel azonban idáig eljutott a cikk olvasásában, ezért remélhetőleg hasznos volt ez a cikk. Ha pedig megosztja barátaival, akkor nekik is segíteni tud emésztésük rendbetételében.
Egyik legismertebb gyümölcsünk, szerte a világon termesztik, fogyasztják a több ezer fajta valamelyikét. Az alma becsét, jó hírét, a gyógyító erejébe vetett ősi hitet jelzi az is, hogy több nép mitológiájában is szerepel. Ismerjük meg! A rózsafélék családjába tartozó almafa minden kontinensen megtalálható, több mint hétezer fajtáját ismerik. Alma hatása a székletre full. Leginkább a mérsékelt éghajlati övben termesztik, Európából a világtermelés fele származik. Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye a leghíresebb almatermelő vidék, de egy-egy almafa majd minden szőlős- és házi kertben megtalálható. A statisztikák szerint fejenként évente 23 kg almát fogyasztunk el. A "népszerűségi listán" még mindig vezet a jonatán, de a golden és az idared, idagold, valamint a starking és a zöld alma is előkelő helyen áll a fajták között. Nyári változatai (a borízű és a rétesalma) is kedveltek, de az alma igazi szezonja a tél: egyes fajták az őszi szüret után akár tavaszig is eltarthatók, olcsó, de annál értékesebb táplálékot és vitaminforrást biztosítva.
Egy érett, lédús alma olyan anyagokat tartalmaz, amelyek segítenek a szilárd széklet rendszeresebb átjuttatásában. Az almában található rost nagy mennyiségben adhatja a bél anyagát. Amellett, hogy segíti a bélmozgást, az alma vitaminokat, például A és C, valamint ásványi anyagokat, káliumot és foszfort tartalmaz. Az almamag és az almabőr étkezése extra tápanyagokat és több rostot eredményez. Egy zöld alma a szőnyegen. Hitel: Stockbyte / Stockbyte / Getty Images Rost Az élelmi rost kulcsszerepet játszik a belek egészségében és a széklet alakjában. Az alacsony rosttartalmú étrend vizes vagy laza széklethez vezethet. Hasonlóképpen, ha almának helyett magas zsírtartalmú ételeket választana, nehéz átjárható kompakt széklethez vezethet. Az alma pektin 8 jótkony hatása a szervezetre. A rostos ételek elősegítik, hogy a részben emésztett ételeket egyesítsék össze a vékonybélben, miközben a vastagbél felé mozognak. Ugyanakkor ugyanakkor a rost vizet húz a széklethez, hogy egy nedvesebb tömeg jöjjön létre, amely kellemetlen érzés nélkül halad át.
Az SZK–6 [1] Kolosz ( oroszul: Колос, magyar jelentése: kalász) szovjet gabonakombájn. A különféle szemes termények betakarítására alkalmazható önjáró gépet 1971-től gyártotta a Taganrogi Kombájngyár (TKZ). Története és jellemzői [ szerkesztés] A kombájnt a Taganrogi Kombájngyár Hanaan Izakszon vezette tervezőirodájában fejlesztették ki az 1960-as évek végén. A kombájn már nem az SZK–4 és SZK–5 kombájnok továbbfejlesztése volt, hanem egy teljesen új konstrukció. Egy- és kétcséplődobos változatát tervezték. A kétcséplődobos változatát 1971-től gyártották SZK–6–II típusjelzéssel. Az egycséplődobos változat sorozatgyártása csak később, 1973-ban indult el. A kombájn jellegzetessége a két külön gabonatartály volt, amelyek a középen elhelyezett vezetőfülke két oldalán helyezkednek el. Szk 4 kombájn tv. A kombájn betakarítóképessége 8–10 t/h volt, ami lényegesen magasabb volt a korábbi típusokénál. Többféle változatban is gyártották. Készült gumikerekes, féllánctalpas és lánctalpas futóművel is. A vágóasztala szerkezetileg megegyezett az SZK–5 Nyiva kombájnéval, de három méretben, 5, 6 és 7 m szélességben is készült.
Magyarországra csak 1978-ig szállították, addig több mint 1150 db érkezett. A magyar importőr később inkább a nagyteljesítményű NDK-s Fortschritt kombájnok importja mellett döntött.
1984. július 12-én indult meg a több mint ezer hektár búza aratása, amit aztán IFA teherautókkal szállítottak Bartusekpusztára a napi 24 vagon teljesítményű szárítóba. [16] 1984. július 19-én a Bábolnai IKR Közös Vállalat, a Magyar Agrártudományi Egyesület üzemi szervezete és a Komáromi Mezőgazdasági Kombinát szervezésében 211 búzatermelő taggazdaság részére országos aratási bemutatót tartottak a kombinát szőkepusztai kerületében. A cél a legmodernebb nyugati és keleti gépek felvonultatása volt. A rendezvényt délután meglátogatta Kádár János is, aki a gabonatermesztés és a mezőgazdaság általános problémáival kapcsolatban megjegyezte: "Elérkeztünk a pillanathoz, amikor már nem csupán az a fontos, hogy mennyit termel a mezőgazdaság, hanem azt is figyelni kell, hogy mennyiért. A fejlődés intenzív szakaszában tartunk, s nézni kell, hogy nekünk mennyibe kerül, amit termelünk, s azt is, hogy mit kapunk érte! Egy régi történet: SZKD-5R lánctalpas kombájn. Egy a fontos: körültekintően kell gazdálkodni! [17] 1117 hektárról 8500 tonna búzát takarítottak be, ami 7, 66 tonna hektáronkénti átlagot jelentett, ezzel ismét rekordtermést ért el kombinátnak.
Emberek az új tanácsháza mellett; Új házak Kenyeri és Kecskéd között, Vas Népe 1963 október (Nagy Ottó fotói) Az Egyetértés TSz 5-6 forinttal többet fizetett a dolgozóinak, mint az Aranykalász TSz. A gépjavító udvarban édesapámat is megszólította 1963-ban a cikk írója. SZK-5 kombájn (aktív) - kínál - Újlengyel - 1.000 Ft - Agroinform.hu. Édesapám kissé megkopott fotója és a cikk vele kapcsolatos részlete, Vas Népe 1963 október (Nagy Ottó fotója) A Pápocról szóló összeállításban a "Cser fővárosaként" emlegették a települést, ahonnan egykor máshová jártak munkát keresni a lakók, mert a gyenge földeken a kenyérnek való sem termett meg. Az öntözéssel lassan változott a helyzet, de az öregeket még emlékezteti a régi időkre, a vándorlásokból megmaradt lábfájás, a "pápoci reuma". 1963-ra felépült az új iskola, és már csak egyetlen zsupfedeles ház maradt a faluban. Az új iskola épülete és az utolsó zsupfedeles ház Pápocon, Vas Népe 1963 október (Nagy Ottó fotói) Aztán sorra kerültek a szomszédos települések is a novemberi lapszámokban, és egy összefoglalás is a Cser településeiről.