A kérdőíveket a páciens a NetDoktor Páciens mobil applikáción keresztül tudja beküldeni orvosához és itt kapja meg az aktuális személyre szabott egészségtervét is. Az egészségterv a kívánatos életmódi változtatásokon túl tartalmazza az elérendő célértékeket és a páciens vállalásait is. Kérdőívek A NetDoktorban kidolgoztunk egy olyan technológiát, mely segítségével az Ön által megálmodott kérdőíveket pillanatok alatt beépíthetjük a szoftverbe, ezután szabadon használhatja azokat bármely betegével kapcsolatban. A kérdőív adatai alapján lekérdezéseket, összesítéseket készíthet. Betegbehívó rendszerrel teljes integrált együttműködés A V. I. IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja. R. betegbehívó bekapcsolásával a programban látja az orvos, ill. az asszisztens a hozzá várakozók listáját, támogatja a betegút választást, az orvos/asszisztens elő tud készülni a betegből a rendelőbe lépés előtt. További lehetőségek: előjegyzés kezelése, páciensek tájékoztatása a váróteremben a várakozás idejéről, esetleges edukáció, reklám. EESZT kapcsolat mobil eszközén, akár a páciens lakásán is GDPR adatbiztonság – nincs lokális adattárolás, így adatvesztés sem w Kollégáink munkanapokon 8-20 óra között várják hívását, amennyiben a szoftver kezelése közben kérdése merülne fel.
Dr. Cserni István - Felnőtt Háziorvosi Praxis Mobil telefonszám: +36-20-997-4142 E-mail cím: Weboldal: Cím: 2621 Verőce, Losonczi utca 2. Telefon: +36-27-375-448
Kft., Verőce (2003-2005) Otthoni szakápolás - Katolikus Karitász Szakápolási Szolgálat, Nagymaros (2003-) Felnőtt szakápoló - háziorvosi praxis: Cserni Med Bt., Verőce (2005-) Dr. Cserni István (1935-2018 V) VÉGZÉS ÉVE: 1961 SZAKVIZSGA: Sebészet (1964), Háziorvostan (1997) Sebész - Váci Kórház (1960-1964) Verőce, körzeti orvos (1964-2003) Katolikus Szeretetszolgálat, Migazzi Otthon - Intézeti orvos (1970-2010) Felülvizsgáló főorvos (1973-1986) Üzemorvos (1978-1998)
Mindig arról a telefonról indítsa a hívást, amelyiket a regisztráció alkalmával megadta! Ha dual sim-es készüléke van, úgy azt a kártyát, amelyiket nem használja a híváshoz vegye ki a készülékből, egyéb esetben a rendszer hibát fog jelezni. Dr cserni istván. Fontos, hogy a hívó azonosítója ne legyen letiltva, egyéb esetben a rendszer nem tudja beazonosítani! Abban a nem várt esetben, ha az orvos nem veszi fel a telefont, vagy hangpostára kapcsol kérjük szakítsa meg a hívást és jelezze az esetet ügyfélszolgálatunk felé a +36 70 773 2967.
(Napfény Park) Szabadkai út 7. Telefon: +36307443344 Email: Hétfő: 10:00- 19:00 Kedd: 10:00- 19:00 Szerda: 10:00- 19:00 Csütörtök: 10:00- 19:00 Péntek: 10:00- 20:00 Szombat: 10:00- 20:00 Vasárnap: 09:00- 17:00 back to top
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Gönc címerével foglalkozik. A gönci nemesek statútumtervezetük jóváhagyását kérik a vármegyétől 1742-ben A gönci nemesek statútumtervezete 1742-ből A Gönci református énekkar jelképe Gönc nagyközség (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Mint mezővárosnak, Göncnek már a középkorban is volt pecsétje, zászlaja és címere. A megye levéltárában a településünknek egy szép bélyegző lenyomata fenn is maradt a középkorból. A mai címertervezésnél a napjainkban az országos gyakorlathoz nyúltunk úgy, hogy a meglévő régi hagyományokból indultunk ki, és ahhoz ragaszkodva alakítottuk ki a település jelenlegi új jelképét. A címer: hegyes talpú pajzs, vörös mezejében arany (sárga) színű S alakban meghajló leveles szőlő venyigéről két lecsüngő szőlőfürt. A pajzson leveles nyílt, aranykorona. A korona utal arra, hogy Gönc az Árpád korban a Hernád vidéki királynői birtokhoz tartozott, annak központja volt, tehát a korona királynői korona.
A címernél az aranynak megfelel a sárga szín. A szőlő arra utal, hogy valaha itt volt a híres tokaji bortermelő tájkörzet határa és a lakosság nagy része foglalkozott szőlőtermesztéssel. Gönc Nagyközség címerét a Képviselőtestület 1992-ben terveztette és fogadta el. A térség legjobban fejlődő települése Gönc. Története a honfoglalásig nyúlik vissza. A környéket ugyan magyar urak birtokolták, de maga Gönc királyi felségterület volt. Az 1200-as években az udvar - mint sok más községben is - német kézműveseket telepített be, ennek hatására Gönc fokozatosan elnémetesedett. A Huszita-mozgalom kibontakozása nyomán Giskra huszitáinak kezére került. Ebből az időből maradt fenn a község centrumában a főút mentén található Huszita-ház, ma tájház. Gönc 1570-től 1647-ig Abaúj megye székhelye volt és ennek következtében egyre gazdagodó mezővárossá fejlődött. Az itteni kádármesterek készítették a híres "gönci hordót" melynek űrtartalma 136 liter. A reformáció idején Gönc művelődési központtá vált. Itt volt lelkész Károli Gáspár, aki elsőként 1590-ben fordította le magyar nyelvre a Bibliát.