2005. szeptember 22. 10:30 Huszonöt évvel ezelőtt, 1980. szeptember 22-én tört ki az iraki-iráni háború, amely közel nyolc évig tartott, s amely Iránban másfél millió, Irakban negyedmillió emberáldozatot követelt. Irán-Irak háború - TÖRTÉNET - Témák. Negyedszázaddal ezelőtt Szaddám Huszein iraki államfő totális háborút hirdetett keleti szomszédja ellen, elindítva az akkori `harmadik világ` legvéresebb hatalmi összeütközését. Irak szinte az egész XX. században magának követelte a Tigris és az Eufrátesz víztömegét a Perzsa-öbölbe továbbító Shatt-al-Arab (Satt-el-Arab) folyó keleti partvidékét. A területi rendezésre történt kísérlet az 1913-as Konstantinápolyi Jegyzőkönyvben, de ennek rendelkezéseit egyik fél sem tartotta be. Az 1937-es újabb megállapodás kisebb területegységeket Teheránnak juttatott, de a vitatott Shatt-al-Arab feletti ellenőrzés Irakhoz került, mivel a határt a folyó alsó szakaszától keletre, az iráni parton vonták meg. A szerződés azonban, amely egyébként szabad hajózást biztosított Iránnak a folyón, semmitmondó papír maradt.
Hivatalos adatok szerint - ami nem tartalmazza a civil áldozatok számát - több mint 100 ezer iráni halt meg a vegyi támadásokban. Iraknak számos nyugati állam, cég - Hollandia, Egyesült Királyság, NSzK, Egyesült Államok, Belgium, Spanyolország, sőt még Brazília és India is - nyújtott segítséget a vegyi és hagyományos fegyverek beszerzésében, fejlesztésében és előállításában. Így érthető, hogy a háború alatt és még utána pár évig a Nyugat miért nem igyekezett megbüntetni ezek használata miatt a Szaddám-rezsimet. Irán ezt sokáig nehezményezte, miközben számos iráni veteránszervezet indított pereket különböző nyugati államok és cégek ellen a vegyi fegyverektől elszenvedett egészségügyi károk miatt. Irak-iráni háború okai, történelem, veszteség és következményei. Nyugaton csak akkor telt be a pohár, amikor a végletekig eladósodott Irak 1990-ben megszállta Kuvaitot - amelynek 40 milliárd dollárral tartozott -, de még akkor sem annyira, hogy megdöntsék a diktátor hatalmát. Erre még bő tíz évet kellett várni. A 2001. szeptember 11-i támadások után terrorellenes háborút hirdető USA 2003-ban támadta meg Irakot és döntötte meg Szaddám rezsimjét.
Damaszkusz és Bagdad mindettől függetlenül örömmel fogadta a szovjet fegyvereket és katonai tanácsadókat. A háború kapcsán egyébként mind a Szovjetunió, mind a nyugati oroszágok siettek kinyilvánítani semlegességüket. 1981. június 7-én váratlan csapás érte Irakot a "Nyugat" részéről. Izraeli F-16-osok szétbombázták a Bagdadtól nem messze lévő nukleáris központot. Az előzmény az volt, hogy Szaddám Huszein egy atomreaktort vásárolt Franciaországtól 260 millió dollárért. Két nappal a berendezés útnak indítása előtt azonban az izraeli titkosszolgálat emberei behatoltak a Toulon térségében működő atomtechnikai üzembe és annyira tönkretették a reaktortestet, hogy Irak csak két évvel később jutott a berendezéshez. Az izraeli ügynökök ezen túlmenően figyelmeztették a francia szakembereket, hogy nem szavatolják biztonságukat Irak területén. Szaddám Huszein atombomba nélkül maradt, az irániak pedig több frontszakaszon támadásba mentek át. Másfél millió halott után valódi győztes nélkül zárult Irak és Irán nyolc éves háborúja » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. 1983. február 6-án 200 ezres iráni csoportosítás kezdett offenzívát Bagdadtól negyven kilométerre.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Pirityi Sándor) Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Iránban a megbuktatott perzsa sah 1979. január 15-én örök búcsút vett Teherántól, a hatalmat egy siíta vallási vezetőkből álló Forradalmi Tanács vette át, élén Khomeini ajatollahhal, aki előzőleg másfél évtizedet töltött franciaországi száműzetésben. A hadseregben végrehajtott "forradalmi tisztogatás", jelentős létszámcsökkentés, 250 tábornok menesztése nyomán az ország védelmi képessége lényegesen meggyengült. Khomeini támogatását élvező felkelők 1980 áprilisában merényletet hajtottak végre az iraki miniszterelnök-helyettes, Tarik Aziz ellen. A politikus túlélte, viszont végletekig kiéleződött a viszony a két ország között és öt hónap múlva Bagdad ultimátumot intézett Teheránhoz, követelve, hogy Irán haladéktalanul vonuljon ki a Hormuzi-szoros bejáratánál 1971-ben elfoglalt három kicsi, de fontos szigetről, vizsgálják felül az 1975-ös megállapodást, kapjanak autonómiát az arabok Khuzisztán iráni tartományban és Teherán ne avatkozzék arab országok belügyeibe. Khomeini elutasította az ultimátumot, mire Szaddám Huszein 1980. szeptember 17-én iraki területnek nyilvánította a Shatt-al-Arab keleti partját.
Az iraki fővárost a Moszkvától vásárolt bombázógépek mentették meg, amelyek 6 ezer iráni katonát iktattak ki és megállították a támadó műveletet. Az iráni aktivitás 1984-ben is megőrizte lendületét, ebben az évben Washington helyreállította diplomáciai kapcsolatát Irakkal. George Bush alelnök akkor úgy nyilatkozott, hogy Irán háborús győzelme teljesen destabilizálná a helyzetet a Perzsa-öböl térségében. Ismeretessé vált, hogy az iraki hadsereg 1984-ben vegyi fegyvert, nevezetesen mustárgázt alkalmazott a hadszíntéren, majd 1986-ban a mustárgáz mellett már idegbénító gázt is bevetett. Az iraki légierő 1985 márciusában szőnyegbombázást vezetett be harminc iráni nagyváros letarolására. Az iráni hadsereg akkorra már 170 ezer katonáját veszítette el, ami a reguláris állomány közel 100 százalékának felelt meg. Negyvenezer iráni katona esett fogságba; az iraki hadsereg 1985 tavaszáig 65 ezer embert vesztett halottakban, 11 ezret hadifoglyokban. A háború "félidejében" az irakiak légifölénye hatszoros volt, ami megakadályozta, hogy az iráni erők alkalomszerű sikereiket hadászati szinten is gyümölcsöztessék.
1988-ban Iránt demoralizálta az évek során elért sok "végső" offenzíva tartós kudarca, a véget nem érő veszteségek kilátásai, a polgári javak, valamint a katonai készletek behozatalának csökkenő képessége és a Teherán elleni Scud rakétatámadások. De ami végül véget vetett a háborúnak, az az volt, hogy Irak későn tér vissza a fő erő támadására a helyszínen. Miután Irak régóta konzerválta erőit, és teljesen gépesített konfigurációkra váltott, hogy megkerülje csapatai vonakodását szembenállni az ellenséges tűzzel, Irak 1988 áprilisában nagyszabású támadásokat hajtott végre. A vége július 18-án volt, amikor Irán elfogadta az ENSZ 598. sz. azonnali tűzszünet, bár kisebb iraki támadások még néhány napig folytatódtak a fegyverszünet 1988. július 20-i hatálybalépését követően. Az olvasó kísérete a hadtörténettel. Szerkesztette: Robert Cowley és Geoffrey Parker. Szerzői jog © 1996, a Houghton Mifflin Harcourt Publishing Company. Minden jog fenntartva.
3. só 2 teáskanál • köménymag, őrölt 1 teáskanál • víz 100 milliliter Az edénybe hozzáadjuk a feldarabolt káposztát, sót, és köményt. Jól összekeverjük. Ha a káposzta egy kicsit szárazabb, és keményebb (téli), akkor szükség szerint felönthetjük vízzel. Fejes káposztás receptek magyar. 20 - 30 percig fedő alatt dinszteljük, időnként megkeverjük. 4. ecet 4 evőkanál A kész káposztához hozzáadjuk az ecetet, majd jól elkeverjük. Ízlés szerint sózzuk. Jó étvágyat!
(Ha nem akar összeragadni, a szélét először kenjük meg kevés vízzel, és utána nyomjuk össze. ) Bő, forró olajban, közepes lángon szép pirosbarnára sütjük.
5 5 61 A dinsztelt fejes káposztát sült kacsához, vagy sült sertés húsokhoz ajánljuk. Ha az elkészítésénél cukrot hagyjuk karamellizálni, a karamellizáció fokától függően az étel többféle színű lehet. recept, recept fotó, fehérkáposzta, Zöldség köretek,, Gluténmentes, Laktózmentes Zöldség köretek Az elkészítés ideje 50 min. 1. A káposzta felvágása fehérkáposzta 1600 gramm A fejes káposztáról eltávolítjuk a sérült leveleket, majd az egész fejet folyó víz alatt leöblítjük. A káposztát megszárítjuk, majd negyedekre vágjuk. Vékony csíkokat vágunk belőle - a kemény közepét nem használjuk. Fejes kaposztas receptek . A szeletelésnél a káposztát úgy fordítjuk, hogy a kemény közepét körbevágjuk. 2. A hagymás - karamellás alap elkészítése hagyma 300 gramm • napraforgó olaj 20 milliliter • kristálycukor 2 evőkanál A hagymát megpucoljuk, majd fölvagdaljuk. Egy mélyebb edényben fölmelegítjük az olajat, hozzáadjuk a hagymát, és üvegesre pirítjuk a fedő alatt. A hagyma nem éghet meg. Hozzáadjuk a cukrot, és állandó keverés mellett karamellizáljuk a kívánt színre.