A vízi út kapcsán 1975-ben az iráni sah Mohammed Reza Pahlavi és az akkor még alelnökként tevékenykedő Szaddám Huszein végül egyezségre jutott, és létrejött az irániak által óhajtott, a folyót kettéosztó megállapodás. 1979 elején Khomeini hatalomra jutásával azonban radikálisan megváltozott a helyzet. A nyugatbarát sah megbukott, az országban bevezették az iszlám törvénykezést, a sah tanácsadóit elüldözték vagy kivégezték. Ennek a tisztogatásnak rengeteg katonatiszt is áldozatul esett, ami az iráni hadsereg ütőképességének a drasztikus gyengülését eredményezte. Ráadásul a sah idejében felfejlesztett iráni hadsereg a szoros amerikai-iráni viszony miatt zömmel amerikai fegyvereket használt, amelyeknek utánpótlását és alkatrészellátását a sah bukása után az irániak által csak "Nagy Sátánnak" nevezett Egyesült Államok már nem volt hajlandó biztosítani. Huszein, aki eközben elfoglalta Irak elnöki székét, úgy látta, hogy elérkezett a kedvező alkalom az Iránnal való leszámolásra. Irak irán háború | Sulinet keresés. Az ok a háborúra a Tarik Aziz iraki külügyminiszter elleni merényletkísérlet volt, amelyre válaszul 1980. szeptember 22-én Irak megindította a támadást Irán ellen.
Az ezt követő béketárgyalások során az ellentétek a Satt-el-Arab határfolyót és a fogolycserét illetően is fennmaradtak. A fogolycsere nem sokkal megkezdése után félbeszakadt, és csak másfél évtized után zárult le, az utolsó hadifoglyok csak 2003-ban térhettek haza. Az Irak és Irán nyolc éven át dúló konfliktusa okozta veszteségeket a mai napig sem ismerjük pontosan. Az irak-iráni háború | National Geographic. Az áldozatok számát a források egy és két millió közé teszik (katonák és civilek együtt), többre, mint a vietnami háborúét, az anyagi károkat 200 milliárd dollárra, a kiesett olajbevételeket további 100 milliárd dollárra becsülik. A hatalmas emberáldozat és anyagi veszteség egyik ország számára sem hozott kézzelfogható eredményt, a vitatott határ maradt ott, ahol korábban volt. Két évvel később, 1990. augusztus 2-án az iraki diktátor egy másik szomszédjával keveredett véres konfliktusba: megtámadta és annektálta Kuvaitot, s ezzel megkezdődött az újabb háború a Perzsa-öböl térségében. MTI
Az iraki fővárost a Moszkvától vásárolt bombázógépek mentették meg, amelyek 6 ezer iráni katonát iktattak ki és megállították a támadó műveletet. Az iráni aktivitás 1984-ben is megőrizte lendületét, ebben az évben Washington helyreállította diplomáciai kapcsolatát Irakkal. George Bush alelnök akkor úgy nyilatkozott, hogy Irán háborús győzelme teljesen destabilizálná a helyzetet a Perzsa-öböl térségében. Ismeretessé vált, hogy az iraki hadsereg 1984-ben vegyi fegyvert, nevezetesen mustárgázt alkalmazott a hadszíntéren, majd 1986-ban a mustárgáz mellett már idegbénító gázt is bevetett. Irán-Irak háború - TÖRTÉNET - Témák. Az iraki légierő 1985 márciusában szőnyegbombázást vezetett be harminc iráni nagyváros letarolására. Az iráni hadsereg akkorra már 170 ezer katonáját veszítette el, ami a reguláris állomány közel 100 százalékának felelt meg. Negyvenezer iráni katona esett fogságba; az iraki hadsereg 1985 tavaszáig 65 ezer embert vesztett halottakban, 11 ezret hadifoglyokban. A háború "félidejében" az irakiak légifölénye hatszoros volt, ami megakadályozta, hogy az iráni erők alkalomszerű sikereiket hadászati szinten is gyümölcsöztessék.
A két politikus hatalomra jutása közül Khomeinié nagyobb jelentőséggel bírt, mivel Iránban a Mohammad Reza Pahlavi sah vezette nyugatias, ám korrupt monarchia megbukott, és egy teokratikus államberendezkedés lépett a helyébe. Az Iránban végbemenő földrengésszerű változások megrengették az egész térséget, amely végül a háború kirobbanásához vezetett. A két ország közötti viszony már a fent említett két szereplő hatalomra jutása előtt is feszült volt, a Perzsa-öbölbe ömlő Satt el-Arab folyó feletti kontroll megszerzése miatt. A fontos vízi útvonalként funkcionáló határfolyó alsó szakasza ugyanis teljes egészében iraki fennhatóság alá tartozott, az iráni határ csak a folyó keleti partjainál kezdődött. Ez szálka volt Teherán szemében, és az iráni diplomácia állandó harcot folytatott azért, hogy a határt a folyó közepén húzzák meg, biztosítva ezzel a vízi útvonal egyenrangú használatát, hiszen a Satt el-Arab számos olajkikötőt kötött össze a Perzsa-öböllel. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a folyó keleti partján az iráni oldalon terült el az olajban gazdag Huzesztán tartomány, amelynek lakossága arab többségű volt, így a terület iraki expanziós törekvések célkeresztjébe került.
A szovjet választás érthető. Őrlődtek a két számukra baráti ország háborújában. Aztán Irán az USA ellenessége ellenére még se lett baráti ország és sok borsot tört a szovjetek orra alá Afganisztánban és neki is, mint mindenkinek nem hiányzott az iszlám előretörése. Ennek ellenére ide is, meg oda is szállított fegyvert a keleti blokk: Pl. magyar AK-63 iráni kézben: Előzmény: vörösvári (2) 2015. 08 2 Nem olvastam az eredeti topikot. Szerintem főleg az USA és Izrael érdekében állt a háború, hogy gyengítse Iránt. A SZU csak rácsatlakozott, mert ők is féltek az iszlám fundamentalizmus terjedésétől és Irak szocialista ország volt. Iránt azért támogatták a végén, mert egy erős Irak sem volt az érdekük, amelyik támogatja a palesztinokat. 1 Köszönöm nagy nullát és a cím javítását! Éppen lelkesen gépeltem már a kérelmet ezügyben. Előzmény: Aventinus (0) topiknyitó A sínen a magyar gazdaság c. öröktopicból áthozva a vita a helyére. Vajon USA-e állt a háború kirobbantása mögött, vagy a SZU? A hidegháborús szembenállás vagy egy alternatív folyamat?
Abban az időben a Szovjetunió megpróbálta eldönteni, hogy milyen segítse a feleket. Ambassador Vinogradov azt javasolta, hogy a miniszterelnök katonai támogatást Iránban, de ő visszautasította. Továbbá, az iraki béke javaslat elutasításra került. Világossá vált, hogy a háború elhúzódó. elhúzzák a háborút Kezdetben az irakiak egy bizonyos fölénye, és kezére játszott a meglepetésszerű támadás, és a számszerűsített előny, és a demoralizálás az iráni hadsereg, ami történt előestéjén takarítás. Arab vezetés tett egy fogadást, hogy a kampány rövid lesz, és képes lesz, hogy a perzsák a tárgyalóasztalhoz. Csapatok kiszélesített 40 kilométerre. Irán megkezdte sürgős mozgósítása, hogy visszaállítja az erőviszonyok. Novemberben jött a véres csata Khorramshahr. Az utcai harcok ment egy hónapig, majd az arab parancsnokok elvesztette a kezdeményezést a konfliktusban. A végén a háború lett pozicionális. Frontline megállt. De nem sokáig. Egy rövid szünet, az iraki-iráni háború okait amely tartalmazta a engesztelhetetlen gyűlölet a felek egymással, még folytatódik.
7 Az alapvitában az én véleményem az volt, hogy alapvetően senkinek nem volt érdekében a térség erőviszonyainak megváltozása, ezért tartották pl repülőképesen az iráni légierőt a háború elején, amikor fennállt annak a veszélye, hogy Irak győzhet és az iráni sikerek után váltottak Irakra, hogy nehogy Irán győzzön. Előzmény: vörösvári (5) 6 Alapvetően igen, de a Sah idejében az Iráni hadsereg hatalmasra duzzadt és amerikai fegyverekkel volt felszerelve. Ezeket a fegyvereket, fegyverrendszereket főleg a bonyolultakat, mint pl a vadászgépek nem lehet üzemeltetni sokáig alkatrész és fogyócikk utánpótlás nélkül. A korai izraeli és usa szállítások nélkül a légierő lényegében használhatatlan lett volna. Előzmény: Afrikaans8 (3) 5 Ez új nekem. Én úgy tudtam, hogy a forradalmi Iránt támadta meg Irak. Az USA viszonya az elejétől ellenséges volt a forradalom ellen és a sahot támogatta a bukásáig. 4 Izrael és közvetve USA a háború elején támogatták Iránt. USA a háború hátralévő részében, leszámítva az Irángate-et, nyíltan Irak mellé állt, ahogy is párhuzamosan a szovjetek is.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. okt 12. 15:27 Nemcsak gyakori vizelési inger és szúró érzés, hanem súlyosabb esetben alhasi fájdalom, sőt láz is utalhat a problémára /Fotó: shutterstock Csíp, éget, büdös a vizelet? A felfázást komolyan kell venni. A hólyaghurut, hétköznapi nevén felfázás kockázata a hidegben megnő. Ez a bakteriális gyulladás leginkább a nőket érintő betegség. A felfázás tünetei jellegzetesek: sűrű vizelési inger, szúró, égő érzés vizelés közben, zavaros vizelet, súlyos esetben alhasi fájdalom, láz. ( A legfrissebb hírek itt) "Az antibiotikumok az esetek többségében hatékonyak a húgyúti fertőzés ellen, ugyanis elpusztítják a fertőzést okozó baktériumokat" – mondta a Blikknek dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa. "Ugyanakkor enyhe, egyszerű eseteknél akár nélkülük is elérhető a gyógyulás, amelyet érdemes házi gyógymódokkal megtámogatni. A felfázás két típusa - HáziPatika. " Dr. Rákász István hasznos tippjei segíthetnek a felfázás otthoni kezelésében is.
Diagnózisa laparoszkóiával történik, mely egyben terápiás jellegű is- mondja Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza. Gyulladás Az alhasi fájdalmak szintén gyakori okozója a méh-vagy a petefészekgyulladás. A legfrissebb hírek itt "Az antibiotikumok az esetek többségében hatékonyak a húgyúti fertőzés ellen, ugyanis elpusztítják a fertőzést okozó baktériumokat" — mondta a Blikknek dr. Amikor a krónikus prosztatitis megnyilvánul Recept a méhek a prostatitisből A felfázás tünetei, kezelése és megelőzése - Irisz Medical & Selfness Center A felfázás két típusa - HáziPatika A felfázás, másnéven hólyaghurut vagy húgyúti gyulladás az őszi-téli szezonban kifejezetten gyakori probléma. Az ülő munkából származó prostatitis Kínszenvedés a felfázás: mutatjuk, hogyan küzdhetjük le mielőbb - Blikk Rendszerint felszálló bakteriális fertőzés következménye, de okozhatja méhen belüli fogamzásgátló eszköz is, például spirál. Az orvos tapintással, ultrahanggal diagnosztizálja az állapotot, és antibiotikummal, gyulladáscsökkentővel kezelik.
Fontos, hogy fogyasszunk naponta 2-3 liter folyadékot és elegendő rostban gazdag ételt, továbbá amennyire lehetséges, mellőzzük a túl sok szénhidrátot. Azoknak, akiknek az édesanyja is gyakran szenvedett a kellemetlen felfázásos tünetektől, vagy akiknek kislánykorukban voltak már felfázásos panaszaik, számíthatnak arra, hogy visszatérő cisztitiszük lesz. Erről akkor beszélhetünk, ha a fellángolások fél éven belül legalább kétszer, vagy évente háromszor jelentkeznek. Bizonyos betegségek szintén kockázati tényezőnek számítanak a hólyaghurut kialakulásában. Ezek a cukorbetegség, az inkontinencia, BPH (férfiak jóindulatú prosztatamegnagyobbodása), tartós katéterviselés, továbbá a legyengült vagy elhanyagolt általános egészségi állapot. A változókorban a női nemi szervek és húgyutak normális működéséhez szükséges ösztrogén hormon termelődése fokozatosan csökken, majd megszűnik. Így az utolsó menstruációs vérzést követően néhány évvel a nemi szervek és a húgyutak hámja sorvadásnak indul. A elvékonyodó hám pedig jóval sebezhetőbb, vagyis könnyebben érik fertőzések, nem beszélve a hüvelyszárazság okozta kellemetlenségekről.