A szabadság asszonyai – Hölgyek a márciusi ifjak oldalán című ismeretterjesztő filmet 16:30-től láthatják az M5-ön. A csatorna ünnepi filmkínálata a 19 órakor kezdődő A komáromi hős című dokumentumfilmmel zárul. 1848/49-es szabadságharc célja. Ebben Klapka György, honvédtábornok életét mutatják be az 1848-49-es szabadságharcban betöltött szerepétől, az emigrációban töltött éveken át a kiegyezés utáni időszakig, illetve haláláig. A címlapfotó illusztráció.
1848-49-es forradalom és szabadságharc -Tökéletlen Történelem [TT] - YouTube
Windischgrätz csapatait csellel körbe akarják venni, de a terv nem sikerül. A magyar haderők főparancsnoka, Dembinski Henrik (Görgeit a váci nyilatkozat miatt leváltották) február 26-27-én ellentámadást indít Kápolnánál, de a rossz manőverezések miatt nem sikerült a terv, Dembinski pedig visszavonul, aki helyett Vetter Antalt teszi meg főparancsnokká, de később Kossuth újra kinevezi Görgeit. A kápolnai csatát Windischgrätz úgy jelenti az udvarnak, mintha fényes győzelmet aratott volna. Ezen fölbátorodva március 4- én Schwarzenberg feloszlatja a birodalmi parlamentet, és új alkotmányt hirdet ki a császári teljhatalomra hivatkozva, ez az olmützi alkotmány. Ebben fölfüggesztik Magyarország 1848-as alkotmányát, és kimondják, hogy hazánk koronatartományként kezelendő. Tamási – ünnepi műsorral emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire. Ez azonban nem hátráltatja a magyar hadvezéreket, hogy Klapkával elkészíttessék a tavaszi hadjárat haditervét, amelynek alapján március végétől megkezdődik Magyarország fölszabadítása. A magyar erők megint a bekerítés taktikájával próbálkoznak.
December közepén megkezdődik Erdély fölszabadítása Bem József által, aki sikeres hadműveleteivel kiveri az ellenséget Észak-Erdélyből, december 25-én pedig Kolozsvárt menti föl. 1849. január 4-én Windischgrätz bevonul Pestre, Batthányt pedig lecsukatja. Január 5-én Görgei kiadja a váci nyilatkozatot, amelyben megtagadja Kossuth azon parancsát, hogy mentse föl Lipótvárat és Komáromot; és inkább a felvidéki bányavárosokba megy téli pihenőre, hogy hadseregét szervezhesse. Január 13-án Bem bevonul Marosvásárhelyre, mire Székelyföldön egy népfölkelés bontakozik ki. Puchner Gálfalvánál megtámadja Bemet, de vereséget szenved. Bem Nagyszeben ellen vonul, de Puchner Piskiig szorítja vissza, ahol azonban február 9- én Bem kerekedik fölül. 1848/49-es szabadságharc következménye. Március 21-én Erdély felszabadul. Ez igen fontos tény, mert Nagyvárad a hadiipar egyik központja, valamint a Tiszántúlt nem lehet két oldalról támadni. Február 5-én Guyon Richárd (angol származású katona) áttöri a Branyiszkói- hágót védő osztrák vonalakat, így Görgei előtt szabaddá válik az út a Tisza felé.
Március idusán emlékezünk a győztes forradalomra, és a korszak Európájában leghosszabb ideig kitartó fényes haditetteket felvonultató fegyveres küzdelemre: a Magyar Szabadságharcra. A magyar nemzet – nem először és nem is utoljára – erőteljesen megmutatta a világnak, hogy mennyire ragaszkodik a szabadság eszméjéhez. A magyar nép erejét jól példázza, hogy szabadságért indított harcot csak két nagyhatalom együttes ereje tudta megtörni. Azonban a megtorlás évei után, kénytelen lett Ausztria kiegyezni Magyarországgal, a forradalom és szabadságharc erőfeszítései és vívmányai végül győztesen bontakozhattak ki. Pákozdi huszárroham / fotó: ekesfehervar A fellángoló harcokban jelentős szerepe volt a huszárságnak. A magyar huszárok a korszak – Európa szerte híres – katonai elitegységeit alkották, sokszor több száz kilométert megtéve tértek magyar földre, hogy hazájukért harcolhassanak. A huszárság magyar eredetű könnyűlovassági fegyvernem, a magyar elnevezést vette át Európa. Itthon vagy! / Az 1848-49-es szabadságharc nyomában. Sokáig a történészeink nagy része szerb eredetű szónak tartotta a huszár szavunkat, (köszönhetően a sok esetben máig is élő sok szavunkat szlávnak tartó avítt "szlavofil" történelmi irányzatnak).
A Prágai Liszt Intézet a helyi önkormányzattal együttműködve ebből az alkalomból nagy érdeklődéssel kísért magyar kulturális napot rendezett a kisvárosban. A kegyeleti megemlékezés után a város főterén fellépett a prágai Nyitnikék néptáncegyüttes, valamint a Huzavonó prágai magyar népzenei együttes. A CSMMSZ helyi egyesülete a morva-sziléziai Ostraván ünnepi klubtalálkozón előadást hallgatott meg a történelmi esemény jelentőségéről, míg a dél-morvaországi Brünnben március 15-én megkoszorúzzák a magyar jakobinusok emléktábláját a Spilberg várhegyen.
Ugyanakkor a Bank alapszabálya nem zárja ki, hogy bárki, aki akar, csatlakozzon. A szakértő nem gondolja, hogy a csatlakozásunk önmagában ártalmas lenne Magyarországnak, de Deák azt sem látja, hogy mi hasznunk származna belőle. A bank ugyanis elsősorban az Eurázsiai Gazdasági Unió területén megvalósuló fejlesztéseket finanszíroz, amikből Magyarország bajosan tudna profitálni. Az egyik slágertéma a banknál a Kínát Európával összekötő transzkontinentális vasúti fejlesztések ügye – mondja a szakértő –, amibe elvileg érdemes is lenne Magyarországnak beszállnia. Csakhogy a Kazahsztánt, Oroszországot és – Ukrajnát észak felé megkerülve – Belaruszt átszelő vasútvonal sem érinti Magyarországot. Magyarország és az EU-csatlakozás 15. | Sulinet Hírmagazin. A szakértő tehát nem látja, hogy a fejlesztési bank hogyan hozna projekteket Magyarországra, legfeljebb azt tudja elképzelni, hogy magyar cégek kaphatnak a bank által finanszírozott kinti projektekben megbízásokat. De Deák egyáltalán nem biztos benne, hogy megérné Magyarországnak ilyen projektekben részt vennie, így szerinte ezekkel kapcsolatban is érdemes óvatosnak lenni.
Elmondta: a november végén ezzel a témával foglalkozó konferencián egy gépesített lövészzászlóaljat, esetlegesen egy légvédelmi egységet és rendőri erőt is felajánl Magyarország. Gottfried Péter madridi tárgyalásai - EU-bővítés Az europai Unió jelenlegi kormányközi konferenciájával, elsősorban a bővítéssel és a magyar csatlakozással kapcsolatos kérdésekről tárgyalt kedden (10. Eu csatlakozás magyarország. 31. ) Madridban Gottfried Péter, a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának vezetője. Ramón de Miguel europai ügyekben illetékes spanyol külügyi államtitkárral folytatott megbeszélés után Gottfried Péter kiemelte: a spanyol fél derűlátó a tekintetben, hogy a folyamatban lévő kormányközi konferenciát Nizzában ez év végén be lehet fejezni, amit alapvető fontosságúnak tart a bővítés szempontjából. Madrid úgy tekinti, hogy ezzel a bővítés utolsó előfeltétele is teljesül az EU oldaláról, utána pedig szeretné, ha az unión belül a bővítés kerülne a politikai figyelem középpontjába. A bővítés mellett még olyan témákra kellene spanyol vélemény szerint összpontosítani, amelyek az EU-nak a világban betöltött szerepét erősítik mind gazdaságilag, mind politikailag, példaként hozva fel a Lisszabonban megkezdődött folyamatot, az információs társadalom minél nagyobb unión belüli térnyerését.
A magyar közéletben széleskörű konszenzus övezi azt a megállapítást, miszerint Magyarország Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozása történelmi lehetőséget jelentett az ország számára. A tagság révén elérhető felzárkóztatási támogatások az éves GDP átlagosan 4 százalékával járultak hozzá a gazdaság növekedéséhez, míg a tőke és a munka szabad áramlásából eredő szabadságok révén magyarok tízezrei gazdagodtak új szakmai tapasztalatokkal és üzleti lehetőségekkel. Eldőlt a népszavazás, csatlakozunk az EU-hoz. Mindez az uniós tagság lakossági megítélésében is tükröződik: a kormányzat "Brüsszel" ellen irányuló retorikája ellenére a tagság támogatottsága soha nem látott szinten, 85 százalékon áll, és még a kormánypárti választók túlnyomó többsége (77 százaléka) is EU-párti. Ugyanakkor rendre felmerülnek azzal kapcsolatos kételyek, hogy Magyarország mennyire sáfárkodott jól az Európai Unió által biztosított támogatásokkal, s hogy azok valóban az ország gazdasági felzárkózásához járultak-e hozzá. Éppen ezért Közös értékeink című, az európai értékekkel kapcsolatos projektünk keretében most infografika pályázatot hirdetünk, amelyen a pályaművek arra a kérdésre reflektálnak majd, hogy "Mit ért el Magyarország az EU-csatlakozás óta? "
Ezt a geopolitikai eszmerendszert fejlesztette tovább az 1990-es évek második felében megjelent neoeurázsiai mozgalom. Magyarorszag eu csatlakozas. A mozgalom fő ideológusa, legismertebb képviselője és vizionáriusa Alekszandr Dugin politológus; szerinte Oroszország történelmi küldetése Európa és Ázsia egyesítése egy eurázsiai birodalomban. Timothy Snyder amerikai történész szerint – aki a Szabadság felszámolása címmel könyvet is írt Oroszország törekvéseiről – az általa fasisztának tartott Dugin ideológiája találkozik Vlagyimir Putyin posztszovjet birodalmi nosztalgiájával, és ez adja az orosz külpolitika keretét a kiberhadviseléstől kezdve az amerikai elnökválasztásba való beavatkozáson keresztül az ukrajnai konfliktusig. Bár az Eurázsia-gondolat már az Eurázsiai Gazdasági Unió nevében is megjelenik, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársai, Ilyash György és Vasa László tanulmánya szerint Oroszország számára az EGU nem birodalmi konstrukció; Moszkva azt szeretné elérni vele, hogy az Oroszországgal szomszédos országok ne csatlakozzanak más regionális blokkhoz vagy hatalmi központhoz, ezzel erősítve meg pozícióját a nyugati dominancia csökkenését követő deglobalizált "új világrendben".