A második ipari forradalom [ szerkesztés] A mezőgazdaságban piacorientált termelés alakult ki. A farmergazdálkodás (USA), a tőkés bérleti rendszer, a szabad paraszti gazdálkodás alakult ki Európa nyugati részén, míg keleten a poroszutas agrárfejlődés jellemző (nagybirtok túlsúlya). A gépek megjelentek a földeken is. A század közepén már kitűnő cséplőgépek álltak rendelkezésre. A 20. század eleje pedig meghozta az univerzális erőgépet, a hernyótalpas, robbanómotoros traktort. A vegyipar sikerei lehetővé tették a műtrágya felhasználását. A mezőgazdasági technika változásai éppen az ipari országokat, elsősorban az Egyesült Államokat jellemezték. Ágazatok [ szerkesztés] Malomipar [ szerkesztés] A malomipar főként különböző gabonafélék lisztté őrlésével foglalkozik. Sütő- és tésztaipar [ szerkesztés] A sütő- és tésztaipar főként pékáruk, illetve tészta készítésével és sütésével foglalkozik. Cukoripar [ szerkesztés] A növényi alapanyagokból cukrot állít elő. Előállítása: először a cukorrépát megtisztítják és feldarabolják.
0-val, ha úgy tetszik, Energia 4. 0-val érik el. "A Schneider Electric 10-15 évvel ezelőtt hagyományos hardvergyártó cég volt, ma folyamatosan haladunk a digitalizáció és szoftveres portfólió felé. Persze, azért a hardver is megmaradt, például nálunk vannak az egykori APC termékei is. Az Energia 4. 0-ra adott válaszunk az EcoStruxure nevet kapta". A termékeik négy szinten képesek felokosítani egy adatközpontot. "Először is, az összes új termékünket úgy fejlesztjük, hogy kommunikációképesek legyenek, a régi termékeket pedig új fejlesztés révén képessé tesszük kommunikációra. Például megszakító, kismegszakító, akármilyen villamos készülék állását, villamos paramétereit képesek vagyunk olvasni" – mondja Gendúr István az első szintről. Az így megkapott adatokat aztán összegyűjtik, és a releváns információkat leszűrve megjelenítik – hiszen több ezer adatpontból önmagában nem lehetne jó döntést hozni. Ez a második szint. "A harmadik szint: döntésmeghozatalt is támogató rendszert építünk, amely akár önmaga is meghoz döntéseket.
És ugyanígy, végbemegy az elektromos eszközök felokosítása is, itt az elektromos energiát is elérő negyedik forradalom, ami minden eddiginél hatékonyabb, fenntartható működést tesz lehetővé. Ahogy a gyárak eszközeibe, az elektromos eszközökbe is megérkeznek az érzékelők és hálózatra kapcsolás lehetősége, és ahogy a gyárakban, az elektromos hálózatokban is egyre nagyobb a szoftver szerepe. De hogy is néz ki ez a gyakorlatban? Nézzünk meg például egy szerverközpontot! Talán senkinek sem okoz meglepetést, hogy egy szerverközpontnak egyre több adatot és egyre nagyobb adatforgalmat kell kiszolgálnia, de érdemes azért a témát kicsit közelebbről megnézni. "Van néhány megatrend a piacon, például a felhőtechnológia, felhőalapú számítások nagy növekedésben vannak. A másik ilyen megatrend az Internet of Things, ahol azt várjuk, hogy 2025-re 50 milliárd készülék lesz bekötve a hálózatba. Vagy éppen 2023-ra a mobilhasználók száma eléri a 6, 5 milliárdot, a mobiladatforgalom 70 százaléka várhatóan videóstreamingből fog állni.
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
2015. évben és a megelőző években alkalmazandó járulékalapok és mértékek táblázatos formában. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK MÉRTÉKE Időszak Nyugdíj-biztosítási járulék Egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék Társadalom- biztosítási járulék Összesen Korkedvezmény járulék (foglalkoztató által fizetendő) természetbeni pénz- beli munka- erő piaci mértéke 2002. 01. 01–2006. 08. 31. 18% 11% 29% 2006. 09. 01–2007. 12. 31. 7% 4% 2007. -2007. 31. 21% 5% 3% 2008. 01–2008. 31. 24% 4, 5% 0, 5% 3, 25% 2009. –2009. 06. 30. 6, 5% 2009. 07. 01– 2009. 31. minimálbér kétszereséig 1, 5% 26% minimálbér kétszeresét meghaladó rész 2010. – 2010. 31. 1% 27% 9, 75% 2011. 01–2012. 31. 13% 2013. –2014. 31. 2015. 01-től – EGYÉNI JÁRULÉK MÉRTÉKE Nyugdíjjárulék Magán- nyugdíj- péntári tagdíj Nem tagja Tagja természet- beni pénzbeli munkaerő piaci magánnyugdíj- pénztárnak 1999. 01–2002. 31. 8% 2% 6% 2003. 01–2003. 31. 8, 5% 11, 5% 2004. 31. 12, 5% 2006. 31. 2% 1 14, 5% 2007. 31. Tb járulék mértéke 2020. 3% 1 15, 5% 2008. 01–2009. 31.
Forrás:
Minimálbér A Tbj. 4. § s) pontja értelmében minimálbér: 1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, és 2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. A 337/2010. (XII. 27. ) Korm. Tb járulék mértéke 2022. rendelet 2. §-a szerint - A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 78 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 17 950 forint, napibér alkalmazása esetén 3 590 forint, órabér alkalmazása esetén 449 forint. - Az előzőektől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 21 650 forint, napibér alkalmazása esetén 4 330 forint, órabér alkalmazása esetén 541 forint.