Az ún. pesti révhez közeledve Vatha pogány lázadói kőzáporral törtek rájuk. Kiráncigálták Gellértet a szekeréből, hozzákötötték egy kordéhoz, és a később róla elnevezett Kelenhegy szikláiról a mélybe taszították. Holttestét ideiglenesen a pesti Boldogasszony-templomban (a mai Belvárosi Főplébániatemplomban) temették el, később átszállították Csanádra. Szentté avatása Szent László királysága idején történt. Istenünk, ki Szent Gellért püspöknek vértanúságáért megadtad a halhatatlanság koronáját, engedd jóságosan, hogy akinek emlékezetét áhítattal üljük itt a földön, annak szüntelen pártfogása védelmezzen minket a mennyben! Olvasnivaló: Szepsy Szücs Levente: A magyarok "szimfóniája" Simon F. Nándor: Borzalmas kivégzése közben támadóiért imádkozott Felmutat égbe Szent Gellért keresztje Ahhoz, ki hozzánk messzi földről küldte. Apostolod volt, boldog magyar nemzet, Áldjuk a szentet! Őseleinket a krisztusi hitre végtelen keggyel kegyes Isten vitte. Gellérttől nyertük, hogy jó lett a kezdet, Áldjuk a szentet!
A legendák forrásaiul egyaránt szolgálhattak közvetlen hiteles értesülések, szájhagyományok, írott történeti források és irodalmi példák. A legrégibb magyarországi legendát 1060-táján Mór pécsi püspök írta két felvidéki szláv szerzetesről, Szent Zoerardról és Benedekről, s történetüket a pécsi székesegyház egyik oszlopfőjén ki is faragtatta. Ezt követte 1077 körül – még az 1083. évi szenttéavatások előtt – Szent István nagyobbik legendája, majd a 12. század elején Szent István kisebb legendája, Szent Imre legendája, Hartvik győri püspöknek a két István-legendát egybe komponáló munkája, az ún. Hartvik-legenda és – nagy valószínűséggel – Szent Gellért nagyobb legendája is. Szent László legendája, az 1192-ben történt szenttéavatás után, már a következő periódus elején, a 13. század első évtizedeiben készült; s erre az időre tehető Szent Gellért kisebb legendájá nak a keletkezése is. Ez utóbbi – feltehetően – csupán a nagyobbiknak a kivonata. A legendák egy csoportja, így a Zoerard és Benedek-, a nagyobbik István- és az Imre-legenda a 11. századi bencés reformmozgalom aszketikus szellemében, szerzetesi olvasmánynak készült.
A Vág völgyében remetéskedő s vértanúságot szenvedő, valóban aszketikus életet élő két szláv szerzetes esetében életüknek az önsanyargatás eszményképeként való ábrázolása hitelt érdemlő lehet, annál is inkább, mert a legendaíró Mór püspök pannonhalmi bencés korában személyesen is ismerte őket. A másik kettő azonban már a kívánt eszményképhez retusálja hősét: az erőskezű, harcos államszervező királyt imádkozó, alamizsnát osztogató, kegyes aggastyánnak ábrázolja, aki nem fegyverei, hanem Szűz Mária segítsége révén aratott győzelmet Konrád császár felett; Imre herceget pedig a szüzességét házasságában is megőrző, szerzetesi életmódot folytató, önmegtartóztató szentté avatja. Az ismeretlen szerzők feladata nem is hiteles történeti életrajz írása volt, hanem a térítő apostol, 61 illetve a szüzesség eszményképének a megrajzolása – minden bizonnyal időszerű céllal. A nagyobbik István-legenda szerzője talán a király szentté avatása érdekében akart hangulatot kelteni a kegyes, apostoli király vonásainak kiemelésével; az Imre-legenda szerzője pedig az 1104. és 1112. évi esztergomi zsinatoknak a papi nőtlenségről szóló határozatait igyekezett a szűz királyfi kultuszával alátámasztani.
A tévéjáték Gellért püspök életét mutatja be. A velencei származású apát Magyarországra jött és hittérítéssel segítette a vándorló pogány magyarságot telepíteni. Gellért hamarosan a király köreibe került és Imre herceg nevelője lett. Gellértet 1030-ban István püspöki rangra emelte, aki Csanádon székesegyházat, monostort építtetett. István halála után igyekezett a magyarság szellemi értékeit megőrizni. 1046-ban Buda környékén elfogják a lázadó pogányok és Kelen hegyéről a Dunába lökték.
Balatoni Múzeum nyitvatartás (2021) A Balatoni Múzeum nyitvatartása évszakonként változik. május 1. – június 27. között: kedd-szombat 9:00-17:00 vasárnap, hétfő szünnap június 28. – augusztus 29. között: minden nap: 9:00-17:00 augusztus 30-tól: kedd-péntek 9:00-17:00 szombat, vasárnap, hétfő szünnap A Balatoni Múzeum könyvtára és kutatószolgálata előzetes bejelentkezéssel látogatható. Belépőjegy legkésőbb a zárás előtt fél órával várható. Balatoni Múzeum belépőjegy árak (2021) Keszthelyi középiskolások számára a belépés 350 Ft/fő Teljes árú: 1400 Ft 6-26 éves kor között (diákigazolvánnyal): 700 Ft 6 éves kor alatt: ingyenes 62-70 éves kor közötti nyugdíjasoknak: 700 Ft Családi: 700 Ft/fő (legalább két 18 év alatti közeli hozzátartozóját kísérő legfeljebb 2 fő) Nyugdíjasoknak 70 év felett: ingyenes Csoportos felnőtt: 1200 Ft/fő (min. 10 fő) About Author Német nyelvtanár, blogger. Balatoni múzeum keszthely es. Rajong a kultúrtörténeti finomságékért, Festetics György szerelmese. 4 gyermek nevelése mellett hobbija és szenvedélye az írás, a Szárnyak - Kortárs magyar versek kötetben több verse is megjelent.
századi keszthelyi és Keszthely környéki faragványok már többnyire az egyszerű, szabványos mestermunkát képviselik; részben egyházi épületekhez, részben pedig kúriákhoz, földesúri lakóhelyekhez készültek. A nyíláskereteléseken és boltozati záróköveken túl igazi különlegességnek számítanak a domborműves, feliratos darabok, mint például a szőlőtőkére feszített Krisztus vagy a Festeticsek egyik malmának építési felirata. A Balaton melléke is részévé vált az ókori Pannonia provincia út- és településhálózatának. A falusias telepek és villagazdaságok életéről a mészkőből, homokkőből ill. márványből készült feliratos és faragott kőemlékek tanúskodnak. A középkor és az újkor századai során gyakran másodjára is felhasználták őket építkezések alkalmával, és így maradhattak ránk. Az I-III. Keszthely – Balatoni Múzeum – amit a tóról tudni kell | Balatontipp. századi síremlékek - sztélék, sírépítmények - feliratos tábláit mitológiai jelenetekkel, állatalakokkal, növényi motívumokkal vagy az elhunytak domborműves portréjával díszítették.
1951 óta országos jelentőségű védett természeti terület. A ciszterci apátság műemléki környezetében angolkert stílusban létesült park hazánk legmagasabb fekvésű fás gyűjteménye, 400 méter tengerszint feletti magasságban. 1951 óta országos jelentőségű védett természeti terület.