00 Forrás: Fehér Gólya Múzeum honlapja
Forrás: A Kölked egykori iskolaépületében berendezett Fehér Gólya Múzeumban élményt adó vezetéssel ismerhetik meg a vendégek a világ gólyáit, vándorlási útvonalaikat, táplálkozási szokásaikat, valamint betekintést nyerhetnek a gólyagyűrűzés módszereibe is. A gólya irodalmi, néprajzi vonatkozásai is megtalálhatók itt. Költési időszakban a környező villanyoszlopokon élőben is megtekinthetőek a gyönyörű madarak. Az ártér működését, az áradások folyamatát is megismerhetik a látogatók a múzeumban. Ismeretterjesztő rövidfilm levetítése kérhető, amely bemutatja a Duna áradásának természetre gyakorolt hatásait, kitűnő összehasonlítást adva a természetes és a szabályozott folyón lejátszódó folyamatokról, felhívva a figyelmet az ártéri területen folytatott gazdálkodási formákra is; vízzel elárasztható homokterepasztalon lehet modellezni a folyó áradását és a meder formálódását; interaktív számítógépes animáció mutatja be a folyó áradását, apadását, és ezen folyamatoknak az élővilágra gyakorolt hatásait.
Március 24-én már megfigyelték a múzeum szakemberei, ahogy az első gólya a táplálékát szedegette, és még azon a napon máris a múzeum melletti egyik fészket birtokba is vette. A hazai néphiedelem szerint, aki elsőként repülő gólyát lát, az egész évben ügyes és szorgalmas lesz. Aki viszont földön állva látja meg az év első gólyáját, az egész évben lusta lesz. Akinek a szeme elé pedig csak fél lábon álló madár kerül először, nos annak tunyasága határtalan lesz abban az adott évben. A fehér gólya (Ciconia ciconia) egy nagy testű, és elterjedési területén általánosan ismert, közkedvelt gázlómadár. A magyar népnyelvben a fehér gólya madárfajra értik a közismert gólya kifejezést. Népi elnevezései közt található a gilice, a cakó, a koszta, a gagó és az eszterág elnevezés is. Több országnak is, köztük Fehéroroszországnak és Litvániának is hivatalos madara. Magyarországon 1980-ban, 1981-ben, 1994-ben és 1999-ben is nyert Az év madara választáson. Közkedvelt madarunk érdekessége, hogy a vándorlásuk egybeesik két legnagyobb magyar nemzeti ünnepünk időpontjával.
Kölked évszázadok óta együtt él az itt fészkelő fehér gólyákkal, így nem véletlen, hogy itt nyitották meg a múzeumot. A kiállítás során megismerkedhetünk a madarak életmódjával és vándorlási szokásaival, költési időben pedig élőben is megfigyelhetjük a gólyákat. A Mohácstól nem messze fekvő Kölked és ártéri környezete már régóta kedvelt fészkelő- és táplálkozóhelye a fehér gólyáknak. Szinte magától értetődő volt, hogy itt hozzák létre a gólyákról szóló különleges és egyedülálló múzeumot, ahol a látogatók mindent megtudhatnak a gólyák életmódjáról, vándorlási szokásaikról, a gólyagyűrűzés módszereiről, és ahol interaktív térképen figyelhetjük meg vándorlási útvonalaikat. Költési időszakban a környező villanyoszlopok fészkeiben élőben is megfigyelhetjük a gyönyörű madarakat. A Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó Béda-Karapancsa területén nem csak fehér gólya, hanem sok más gólyaalakú madár él. Gémek százai fészkelnek a helyi nádasokban, és rendszeresen jönnek ki a szemünk elé táplálkozni.
A kicsiket, amíg meg nem tollasodnak a szülők még a naptól is óvják. Úgy állnak, hogy árnyékukkal megvédjék a fiókákat a tűző napsugaraktól. A fiókákat kisebb halakkal, siklókkal, békákkal, ebihalakkal, bogarakkal etetik. A kis gólyák a kilencedik hét végére tanulnak meg repülni és saját maguknak élelmet szerezni. A gólya nem ad hangot, mint más madár, hanem kelepel, vagyis hátrahajtott fejjel összeveri a csőrét. A kelepelés okára csak találgatások vannak. Van, aki szerint a párját hívja, van, aki úgy véli valamiféle jelt ad a másiknak, némelyek szerint szerelmes. Szerintem ez az utolsó magyarázat az igaz. Szerintem a szerelmüket, boldogságukat kürtölik világgá a kelepeléssel. A gólyák nemcsak magányukban, – amikor egyedül vannak a fészekben – kelepelnek. Gyakran olyankor is összeverik a csőrüket, amikor a párjuk mellettük van. Mindenkinek csak ajánlani tudom a múzeum megtekintését, gyerekkel is igazán jó kis kikapcsolódás, akár a nyári forróságban, akár a zord téli napokon. A 2002 óta működő múzeum előre meghirdetett időpontokban rendszeresen ad helyet különböző gyermek- és családi programoknak, ajándékkészítő kézműves foglalkozásoknak, melyek során a résztvevők természetes alapanyagokból készíthetnek szebbnél szebb tárgyakat, szakértő segítők közreműködésével.
A községben évente közel harminc gólyapár költ, egy részük a főutca mentén. A gólyáról több vers, nóta, mondóka, babona született. Ha valaki fél lábon áll vagy ugrál, azt mondjuk rá, hogy gólyalábon áll, gólyalábon ugrál. A borzas, elhanyagolt hajú nő fejét, haját a gólyafészekhez hasonlítjuk: olyan a feje, mint a gólyafészek. Ha valakin már látni, hogy várandós, úgy adják hírül: Icáéknál is rászállt a kéményre a gólya vagy Mariék kéményén is kelepel már a gólya. Gólyaláb a neve annak a legalább két és fél méter magasságú, alsó harmada tájékán lábtartóval ellátott karó- vagy léc párnak, amivel régebben a vizes, sáros tocsogókban, vízállásokban, lápon közlekedtek, ma pedig cirkuszokban, fesztiválokon találkozhatunk. Népszerű nóták közé tartozik, a Gólya, gólya, hosszú lábú gólya… És akkor még a legelterjedtebbről, a " gólya hozza a kisbabát " legendáról nem is beszéltem. A kikelt kis gólyák csőre fekete, a lábuk fehér, s szürke, ritkás tollpehely borítja testüket. A tojáshéjat a fészek szélére tolják, majd lerugdossák a földre.
Tanítóim, gimnáziumi tanáraim harca az alternatív oktatás, a gimnáziumi osztályok csökkentése ellen, harc az igazi értékekért, minél alaposabb tudás átadása történelemből, irodalomból, zenéből. Legyünk büszkék magyar tudósainkra, nemzetünk nagyjaira! Nyelveket tudni helyes, de anyanyelvünket művelni a legmagasabb szinten kötelező! Ma szülőföldünkön harcolunk a magyar feliratokért, a magyar beszédért, a történelemhamisítás és a történelmi emlékműveink megsemmisítése ellen. A magyar vezeték és keresztnevekért, a magyar óvoda és iskola választásért – harc, de azokkal, akik ezt magyarként nem vállalják. Gyurcsó István: Az unokák megszületnek című vers sorai is egyre több nagyszülő számára válik fájdalmas valósággá. Ekkor értjük meg, mit jelent elviselni egymást szeretetben. A szabadságharc leverésekor a túlerővel szemben Világosnál letették a fegyvert, de az igazak harcához mindig születnek új harcosok. Isten minket úgy segéljen! Címkék: körkérdés, március 15., nemzeti ünnep, szabadságharc Támogass minket!
A Várkert Bazárban egész napos gyerekprogramok várják a családokat. Interaktív játszóház, kézműves-foglalkozások és szakképzett animátorok segítségével játékos formában idézik fel a forradalom és szabadságharc eseményeit. A látogatók menetlevelet kapnak, amely segíti a programon való részvételt. Ha végigmennek az állomásokon, a végén apró ajándékot kaphatnak. Múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, hagyományőrzőkkel, előadásokkal, kézműves-foglalkozásokkal és vásárral várja a látogatókat a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum kedden, a március 15-ei nemzeti ünnepen. Egész napos programokat szerveznek március 15-én a családok számára. Az ingyenes napon a látogatók előadást hallhatnak "Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc fegyverei" címmel 11, 13 és 15 órakor. Idén is kézműves-foglalkozásokkal várják a kisebbeket. A gyerekek huszárcsákót, zászlót, huszárfigurát készíthetnek, valamint játék katonát festhetnek, fémkatonát önthetnek, de ékszerkészítésre is lesz lehetőség. A kiállítások 9 és 17 óra között ingyenesen látogathatóak a múzeumban, a díszudvaron pedig egy honvéd- és sorgyalogtábor életébe nyerhetnek bepillantást.
Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről. Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.
Mint mondta: napjainkban is látható, hogy a béke rendkívül törékeny. Órák leforgása alatt változnak meg status quonak gondolt helyzetek, vesznek más irányt sorsok, alakul át a világ visszafordíthatatlanul – hívta fel a figyelmet Szabó István. "Büszkék lehetünk rá, hogy nemzeti képességeink jelen helyzetben garantálják az ország védelmét" – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: a honvédelmi és haderőfejlesztési program fejlesztései és beszerzései azt a célt szolgálják, hogy Magyarország képes legyen megvédeni magát, megőrizni függetlenségét és szabadságát a jelenben és a jövőben is. Megjegyezte: az 1848-49-es forradalmat a fiatalok robbantották ki. Magyarországnak szüksége van a hazáját szerető és azért áldozatot vállaló fiatalokra, akik a Magyar Honvédségnél teljesítenek szolgálatot – tette hozzá. "Arra kell törekednünk, hogy olyan Magyarországot hagyjunk gyermekeinkre és unokáinkra, ahol jó élni és jó családot alapítani, mert mindezt békében, biztonságban, demokráciában tehetik" – szögezte le a honvédelmi államtitkár.