Pintér Béla Gospel · 2015 Táncol A Menny (Live) 1 3:58 Nincsen Más (Live) 2 4:09 Szeretünk Téged (Live) 3 7:27 Jézus, Te Vagy Minden Álmom (feat. Csiszér László) [Live] 4 4:47 Mily Nagy Istenünk (Live) 5 3:27 Hús-Vér Templom (Live) 6 3:23 Rejts Most El (Live) 7 4:56 Ez Az A Nap (Live) 8 3:17 Üdv A Királynak (Live) 9 3:03 Homokba Írva (Live) 10 4:17 October 1, 2015 10 Songs, 43 Minutes ℗ 2015 Kérügma Kiadó
Zene&szöveg: Pintér Béla Verse: Nekem nincs más rajtad kívül, Jézus, életem forrása vagy. Kézzel, lábbal, szívvel, szájjal dícsérlek, Uram. Refr. : Ez a hús-vér templom érted épült, neked ég a tűz bent oltárainál. Ez a hús-vér templom téged dícsér, szívem minden húrja rólad muzsikál.
00:30 - Skillet - Victorious 03. 00:30 - Ez az a nap! 2022 - Július 23 Puskás Aréna 03. 00:24 - Imádság Háza - Áldás, méltóság és erő 03. 00:21 - tobyMac - Ignition 03. 00:17 - Sófár - Aki értem megnyíltál 03. 00:14 - P. O. D - Will You 03. 00:09 - Karneol - Mennyek királya 03. 00:03 - Hillsong United - Oceans (Where Feet May Fail) 03. 21. 23:59 - Magyar Continental Singers - Isten szeret 03. 23:55 - Gável Testvérek - Valaki rám néz 03. 23:51 - Révész Dániel - Mennyei hely (Van egy hely) 03. 23:47 - Rend Collective - I Choose to Worship 03. 23:44 - Új Jeruzsálem - Szívem telve van veled 03. 23:42 - Boanergész - Ó, te vagy, Uram 03. 23:36 - David Crowder Band - How He Loves 03. 23:30 - Koncsárd Balázs - Rólad 03. 23:26 - Sillye Jenő - Benne van múltunk, jövőnk (feat. Signum) 03. 23:21 - Golgota Gospel Kórus - Lépj! 03. 23:17 - Dobner Illés - Itt a szívem (feat. Dobner Évi) 03. 23:12 - Bethel Music - Spirit Move (feat. Kalley Heiligenthal) 03. 23:09 - Friderika - Te így szeretsz 03. 23:03 - Szabó Balázs - Nagy Istenem 03.
2018-02-07 Balkus Viola Go back to the song list Pintér Béla své3 Nekem nincs más rajtad kívül, Jézus, Életem forrása vagy. Kézzel – lábbal, szívvel – szájjal dicsérlek, Uram. Ez a hús-vér templom Érted épült, Neked ég a tűz bent, oltárainál. Ez a hús-vér templom Téged dicsér, Szívem minden húrja Rólad muzsikál. Húsvé3 Show file Hús-vé ← Újabbak Régebbiek →
Miután Magyarországon 1895-ben rendelet jelent meg arról, hogy nők is jelentkezhetnek egyetemi képzésre, Hugonnai Vilma férje biztatására ismét diplomája elismerésére folyamodott. Néhány vizsgát követően 1897. május 14-én, ötvenévesen az első magyar női orvossá avatták. Most már élhetett orvosi hivatásának, elsősorban nőket és szegényeket gyógyított, sokaktól honoráriumot sem fogadott el. Magánélete azonban tragikusan alakult: előbb egyik lányát vesztette el, majd férje is meghalt. Első magyar orvosi . Hugonnai Vilma több nőknek szánt felvilágosító művet írt. Előbb A nőmozgalom Magyarországon című tanulmányát publikálta, majd 1907-ben megjelent A nő mint háziorvos című munkája. A mű egy német könyv fordításán alapul, de saját gyakorlatának ismereteivel egészítette ki, elsősorban a női és gyermekbetegségek témájában, és az kora egészségápolási kézikönyvének számított. Az első magyar orvosnő gyógyító hivatásától élete végéig nem szakadt el. Amikor kitört az első világháború, hatvanhét évesen elvégzett egy hadisebészeti tanfolyamot, részt vett a sebesültek ellátásában, és orvosnőket szervezett a vöröskeresztes hadikórházakban végzendő betegellátásra.
Az ünnepségen jelen volt Ferencz József is, aki így bátorította az asszonyt: "Örülök, hogy a grófnő az első magyar orvosnő, de ugyebár praktizálni fog, mert a tudománynak csak akkor van becse, ha azt értékesítik. " Hugonnai ezután már hivatalosan is folytathatott orvosi gyakorlatot. Elsősorban nőkkel és szegény betegekkel foglalkozott, sokaktól fizetséget sem fogadott el. Hugonnai Vilma – Az első magyar diplomás orvosnő. Súlyosabb állapotú betegeit fáradságot nem kímélve, hosszabb időn át is, naponta meglátogatta. Küzdelme a nőmozgalom küzdelmévé vált Szakmai és közéleti aktivitása a diploma megszerzése után sem lankadt. 1899 tavaszán sajtóvitát folytatott Pap Samu országgyűlési képviselővel, aki élesen kritizálta a nők jelenlétét szellemi pályákon. Részint ez ösztönözte arra, hogy megírja A nőmozgalom Magyarországon című tanulmányát, amelyben többek között megjelölte a nők szerepét is, például a betegápolás és az egészségügy területén. Ezért vállalta 1907-ben Fischer-Dückelmann A nő mint háziorvos című könyvének magyar kiadását, amelyet saját tapasztalataival is kiegészített.
A grófnő többször is találkozott a miniszterrel, de nem tudta meggyőzni. Naplójában így írt: "Mind a két audientzián, melyekben a kegyelmes Urnál részesültem hangsúlyoztatta, hogy: a nők felforgatnák az államot, ha a tudományos téren egyenjogosítattnának a férfiakkal. De meg micsoda alapokon nyugodnék azon állam, melyet egynéhány intelligens nő felforgathatna? Szégyelleném, ha csakugyan ilyen államnak volnék gyermeke – mondtam erre. Az első magyar orvosnő - 1900. november - Huszadik Század - Sajtócikkek a múlt századból. " Trefort a középfokú bábatanfolyam elvégzését javasolta az asszonynak, ami megalázó volt a Svájcban kiváló eredménnyel végző Vilma számára. Mivel azonban csak így praktizálhatott legálisan, elvégezte a tanfolyamot, hiszen gyógyítani szeretett volna, és pénzre volt szűksége, hogy családját eltartsa. Férjétől elvált. Közös fiuk ekkor már 19 éves volt, és külföldön tanult. Szülésznőként kezdte meg rendelését, de gyógyító munkája túlterjedt a szülészeten. Második férjével egyik rendelésén ismerkedett meg. Wartha Vince akadémikus, műegyetemi tanár, az eozin-máz felfedezője volt.
A szép reményekkel kezdett házasság nem sikerült. Férje nála jóval idősebb volt, a magyar dzsentri tipikus életvitelével: kártya, kaszinó, barátnő. A fiatalasszonyt komolyabb dolgok foglalkoztatták, szeretett olvasni, foglalkozott a birtokon illetve a faluban élők életével, és egyre nőtt benne a vágy, hogy segíthessen a betegeken. Férje – amúgy egy hirtelen, lobbanékony természetű ember – nem tudta megérteni, hogy asszonyát miért nem köti le a háztartás és a gyermeknevelés. Mikor Vilma a második gyermekét várta, apósa himlős lett, senki, még felesége sem merték ápolni, egyedül Vilma gondoskodott a betegről. Az idős ember meggyógyult, Vilma újszülött kisgyermekét azonban elveszítették. A férfi drága ékszerkollekcióval kedveskedett menyének. Első magyar orvosi 2018. Az évek teltével Vilma egyre magányosabb lett, kedélybeteggé vált, nem akarta továbbra is az unatkozó feleségek életét élni. A Jókai Mór által szerkesztett Hon című lapban érdekes cikket talált: 1869-ben a Zürichi Orvosi Egyetem megnyitotta kapuit a nők előtt is.
Hugonnai 1897-ben így Magyarországon is leszigorlatozott, és Ferenc József jelenlétében átvehette első nőként orvosi diplomáját. Az első világháború idején – ekkor már sem második férje, sem leánya nem élt – 65 évesen elvégezte a hadisebészeti tanfolyamot, és ugyan a frontvonalra nem került ki, de tizennégy vidéki városban szervezett betegmegfigyelő központokat. 1915-ben kitüntetést kapott a hadi egészségügyi ellátásban végzett munkájáért. Első magyar orvosi es. Hugonnai Vilma 1922-ben halt meg, utolsó lakhelyét a Tisztviselőtelepen (VIII. Bíró Lajos utca 41. ) emléktábla jelöli. Nemcsak orvosként mutatott példát, de a női jogokért folytatott harcának köszönhetően, a nőknek egyre több lehetőségük adódott: keresővé válhattak, továbbtanulhattak vagy akár diplomát is szerezhettek. Írta: Ádám Eszter
Hugonnay Vilma a pest megyei Nagytétényben született grófi családban 1847-ben. A Pröbstl-féle pesti leánynevelő intézetben tanult. Igen érdeklődött a természettudományok iránt, ám akkoriban további tanulmányok elvégzésére nőknek nem nyílott lehetőség. Itt ismerte meg Máriássy Fruzsinát, akinek nagyszüleinél 13 éves korában találkozott barátnője nagybátyjával. Szilassy György földbirtokos halálosan beleszeretett a nála 20 évvel fiatalabb lányba. 18 éves korában Vilma férjhez ment Szilassy Györgyhöz, akinek viszont nem volt tudományos érdeklődése, sokkal inkább érdekelte a kártya és a dorbézolás. Később el is kártyázta a vagyonát. Vilma nagyon szeretett volna tovább tanulni. Két évig küzdött a férjével a tanulás lehetőségéért. Mivel megromlott a házasságuk, végül férje nem gördített akadályt tanulmányainak folytatása elé. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő küzdelmei. Hatéves kisfiát szüleire bízva Vilma megtette az első lépést, hogy álmait megvalósítsa. A nagytétényi kastély Tudományos érdeklődése egészen Zürich-ig hajtotta, ahol beiratkozott az orvosi egyetemre.
1880-ban, Hugonnai Vilma kérelme kapcsán az egyetem orvosi fakultásának tanári testülete úgy döntött, hogy sem a nők képességei, sem az orvosi pálya jellege nem indokolja a nők távoltartását. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter Hugonnai Vilmának megadta a rendkívüli engedélyt a tanulmányok előfeltételeként megjelölt érettségi letételére (Vilma harmincnégy évesen, második magyar nőként érettségizett), a diploma honosítását azonban megtagadta. Az orvosnő így ír emlékirataiban: mind a két audientzán, melyekben a kegyelmes Urnál részesültem, hangsúlyoztatta, hogy "a nők felforgatnák az államot, ha tudományos téren egyenjogúsíttatnának a férfiakkal" (... ) De meg micsoda alapokon nyúgodnék azon állam, melyet egynéhány intelligens nő felforgathatna? Szégyenleném, ha csakugyan ilyen államnak volnék gyermeke. " Addigra férjével végképp megromlott a viszonya, így megindították a válást, ami bonyolult procedúra volt, és két évig tartott. Már külön éltek, amikor a megözvegyült Wartha Vince vegyész-akadémikus az első férfi páciensként felkereste a doktornőt.