Nagy szükség van a stabilitásra és a biztonságra, egy ország számára ezt – többek között – olyan programok tudják "megjeleníteni", amelyek kiszámíthatóan, hosszú távon is segítséget nyújtanak a kisközösségek számára is; a Magyar falu program ezek közé tartozik – közölte a Miniszterelnökség helyi szintű és hazai forrásból megvalósuló településfejlesztési programok összehangolásáért és népszerűsítéséért felelős miniszteri biztosa szerdán a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Nagykörűben. Gaal Gergely a Nincs magyar jövő magyar vidék nélkül elnevezésű fórumon elmondta: a programnak köszönhetően a települések közötti együttműködés is magasabb szintre emelkedett. A megye 1-es számú választókerületében 12 település érintett a Magyar falu programban, amely országosan 2887, ötezernél kevesebb lakosú településre vonatkozik – ismertette. Kállai Mária, Jász-Nagykun-Szolnok megye 1-es számú választókerületének fideszes képviselője, az áprilisi választáson a Fidesz-KDNP jelöltje elmondta: a programnak köszönhetően a választókerületben eddig 117 projektben mintegy kétmilliárd forintos fejlesztés valósult meg tizenkét Szolnok környéki településen.
A miniszteri biztos szólt arról, hogy szerdán Besenyszög, Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek és Nagykörű településen tekintették meg a programban megvalósult kisléptékű beruházásokat. A Magyar falu program céljának nevezte a magyar vidék egyenrangúvá tételét az ország bármely részével, hogy "ne legyen hátrány a legkisebb településen élni sem". Gaal Gergely elmondta: a programban 2019-ben 150 milliárd forint állt rendelkezésre, 2020-ban 210 milliárd forint, míg tavaly 270 milliárd. Idén várhatóan elérik a 300 milliárd forintot a program során megvalósuló fejlesztések – közölte. Kiemelte: a települések ma már számolnak a Magyar falu program lehetőségeivel, ma már mernek tervezni és a jövőbe tekinteni, mert látják, hogy van esély a tervek megvalósítására. Ennek köszönhetően a települések közötti együttműködés is magasabb szintre emelkedett – hangsúlyozta. Fontosnak nevezte, hogy április 3-a után is megmaradjanak a program nyújtotta lehetőségek. Szavai szerint ennek három feltétele van: egyrészt legyenek olyan településvezetők, akik tudják, hogy az adott településnek mire van szüksége és terveket készítenek.
Kapcsolódó tartalmak Magyarországon a mobilitás legfontosabb eszköze továbbra is az autó egy kutatás szerint A kutatás szerint minél több autó van egy háztartásban, annál jellemzőbb, hogy a gépkocsit elsődlegesen munkavégzés miatt használják. A Gazprom kivonul Németországból A vállalat közölte, hogy megszüntette a Gazprom Germania leányvállalatában lévő részesedését, így a Gazprom Marketing & Trading Ltd. -t is. Innovatív, digitális MKB fiók nyílt a GoBuda Mall bevásárlóközpontban Modern környezetben, prémium kiszolgálásban részesülnek az ügyfelek.
Német tulajdonba került a siroki székhelyű, alumínium aeroszolos palackok és tubusokat gyártásával foglalkozó Mátrametál Kft. - tájékoztatta a cég pénteken az MTI-t. Bezártak a szavazóhelyek Szerbiában Befejeződött az elnökválasztás, az előrehozott parlamenti választás, illetve az önkormányzati választás Szerbiában, vasárnap 20 órakor bezártak a szavazóhelyiségek. A részvételi arány 18 óráig 50, 82 százalékos volt. Jövő héten melegszik az idő Fokozatosan melegszik az idő, a jövő héten többfelé 20 fok körüli csúcsértékek várhatók. A következő napokban sok lesz a napsütés, de a hétvégén ismét esős időre kell készülni - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez. Szerbiában megkezdődött a szavazás Megnyíltak a szavazóhelyiségek vasárnap hét órakor Szerbiában, ezzel megkezdődött az elnökválasztás és az előrehozott parlamenti választás a nyugat-balkáni országban. Kell-e maszk a szavazóhelyiségben? Nincs általános maszkviselési kötelezettség Magyarországon a koronavírus-járvány miatt, ezért a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a választóknak sem kötelező maszkot viselniük a szavazókörben.
(Faragó Béla tanulmányáról) 101 Külföldi folyóiratokból Mihail Bakunyin: A machiavellizmus 105 Michael Woslenksy: A nómenklatúra 108 Tatyjana Tolsztaja: Emberfaló idők 112 Viktor Csernov: Lenin-nekrológ 114 Jevgenyij Jevtusenko: Bajvívás a trágyadombon 117 Natalja Davidova: Temető a Kreml falánál 119 Örökké őrizni... az enyészetnek 119 Viktor Remizov: Műkincsek "titkos" bélyegzővel 120 John Bayley: Folyott? 123 James Joll: Lázadás Münchenben! 125 Ian Buruma: A bűnbeesés után 127 Képek Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Közös sírok a Kreml fala előtt A Kreml falánál kialakított temető a szovjet és a nemzetközi kommunista mozgalom vezetői valamint más kiemelkedő személyiségek nyughelye. A középkori előzményekre is visszatekintő temetkezési helyet a 20. században 1917 és 1985 között használták. Összesen több mint 400 ember nyugszik itt, köztük 50 külföldi, húsz különböző nemzet tagjai. [1] A temető a Kreml északkeleti, a Vörös térre néző, a Lenin-mauzóleum mögötti falában és az előtte húzódó földsávon terül el a Szpasszkaja és a Nyikolszkaja bástyák közötti szakaszon. [2] [3] A falban 114 urnafülkét alakítottak ki. A fedő gránitlapokon az ott eltemetett személyek neve, valamint születésének és halálának dátuma olvasható. [4] A Kreml falán kívül már a középkorban temetkezési hely volt, csakúgy, mint számos más európai település határában, várfalain kívül. [5] [6] 1552-ben ugyancsak ezen a területen, a Kreml akkori várárkai előtt helyezték örök nyugalomra Vazult, a jurogyivijek szekta egyik szerzetesét, akit később boldoggá avattak és sírja felett épült fel 1554-ben a Boldog Vazul-székesegyház.
Majd amikor Andropov, alig 15 hónappal hivatalba lépése után, 1984 februárjában meghalt, akkor lett Csernyenko az új főtitkár, bár egészségi állapotával kapcsolatban már akkor is merültek fel kételyek. Főtitkári tevékenysége Szerkesztés Főtitkársága visszatérés volt a brezsnyevi idők szigorú politikájához. Támogatta a szakszervezetek nagyobb beleszólási jogát, reformokat kezdett az oktatás területén és csökkenteni kívánta a bürokráciát. Külpolitikai eredményei között találjuk, hogy kereskedelmi egyezményt írt alá Kínával. Keveset tett azonban a hidegháború eszkalálódása ellen. 1984-ben például a SZU megakadályozta Erich Honecker NDK -beli vezető látogatását az NSZK -ban. Ugyanazon év őszén viszont a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodtak a fegyverzetkorlátozási tárgyalások 1985 elején történő folytatásáról. Rossz egészségi állapota nem tette számára lehetővé, hogy hatékony vezetői munkát végezzen. Gyakori hiányzásai világossá tették, hogy megválasztása csak a Politikai Bizottság konzervatív és a reformerői között dúló harc végkimeneteléig tartó átmeneti intézkedés volt.
Hivatali ideje során elődjének szinte minden döntését megváltoztatta. Véget vetett a nagy léptékű személycseréknek és leállította a korrupciós ügyekben indított vizsgálatokat is. Ezekkel szemben Csernyenko nagyobb figyelmet fordított a közvélemény alakulására. A fogyasztói javak, a közszolgáltatások választékának, minőségének javítására, a mezőgazdasági termelés növelésére helyezett hangsúlyt. Kezdeményezte a Párt közvetlen gazdaságirányítói szerepének csökkentését. Ugyanakkor Csernyenko idején a KGB fokozta a másként gondolkodók elnyomását. Csernyenko egyetlen jelentősebb személyi változtatást hajtott végre, eltávolította posztjáról Nyikolaj Ogarkov hadseregtábornokot, a Hadsereg vezérkari főnökét, aki ellenezte az állami források életszínvonal-növelő intézkedésekre való felhasználását, inkább a fegyverzetrendszerek kutatására és fejlesztésére kívánt költeni. Utolsó hónapjai Szerkesztés Az 1985 elején tartott választásokon Viktor Grisin PB-tag erőltetésére a halálos beteg Csernyenkót is kihozták kórházi ágyáról; Grisinnek ezt az akcióját még Csernyenko ellenségei is a főtitkárral szembeni kegyetlenségnek minősítették.
Az első egyéni modern kori sírt 1919-ben létesítették a Vörös téren Jakov Mihajlovics Szverdlov temetésekor, míg az első urnás temetésre 1926 végén került sor, amikor a Londonban elhunyt szovjet követ, Leonyid Boriszovics Kraszin hamvait helyezték el a Kreml falában. Az utolsó urnás temetésre 1984-ben került sor, amikor Dmitrij Fjodorovics Usztyinov marsall, honvédelmi miniszter hamvait helyezték el, míg az utolsó sírhelybe Konsztantyin Uszyinovics Csernyenko főtitkár koporsója került 1985-ben.