3+2 együttes - Mulatós Mix - Száz forintnak ötven a fele... - YouTube
Igyekszünk a lehető legjobb technikai feltételeket biztosítani, hiszen a jó hangzás pótolhatatlan. Első és legfontosabb célunk, hogy az igényeket maradéktalanul kiszolgáljuk, mert a felkérés megtiszteltetés is egyben! A velünk eltöltött este folyamán csodálatos zenei kalandban lehet része Önnek és kedves társaságának! A "VIDEÓK" menüpont alatt találhatóak a bemutatkozó felvételeink. Szeretnénk kiemelni, hogy a feltöltött videó anyagok mind élő felvételek, nem stúdióban készültek, utólagosan nem javítottuk, nem szerkesztettük! West hotel együttes nyc. Választható formációk MINIMÁL 3 fő – ének, billentyű, gitár ALAP 4 fő – ének, billentyű, gitár, szaxofon-klarinét BŐVÍTETT I. 5 fő – ének, billentyű, gitár, szaxofon-klarinét, percussion (konga és egyéb ütő hangszerek) BŐVÍTETT II. 6 fő – ének, billentyű, gitár, szaxofon-klarinét, trombita, harsona TELJES 7 fő – ének, billentyű, gitár, szaxofon-klarinét, percussion, trombita, harsona EGYÉB FORMÁCIÓINK (Állófogadásokra, vacsorákra, szolidabb rendezvényekre) 1 fő - bárzongora; 2 fő - bárzongora, klarinét-szaxofon; 2 fő - bárzongora, akusztikus gitár; 2 fő - bárzongora, ének; Zenekarunk tagjai A zenekar alapító tagja.
Hangszereik között vonósok, rézfúvósok, fafúvosok, ütőhangszerek és hárfa vannak. A gitár, a szaxofon ritka, zongora is csak bizonyos zeneművek esetén tartozik a zenekarba. A kis méretű, szólistákból álló zenei együtteseket kamarazenekar nak nevezzük, vagy létszámtól függően duónak, triónak, kvartettnek, kvintettnek stb. A kamarazenekarok általában nyugati komolyzenét adnak elő, ez lehet klasszikus, vagy modern is. Játszhatnak vegyes hangszereken, vagy lehet például vonósnégyes, fúvósötös is. A modern komolyzenében egyéb különleges hangszerek, vagy hangkeltő eszközök is előfordulhatnak. A nagyzenekar egy speciális változata a fúvószenekar. Általában ünnepségeken, felvonulásokon, parádékon hallható. Hangszerei közé az összes fúvóshangszer tartozhat, a basszust az óriási tölcséres bombardon adja. Kellék még a nyakba akaszthatú dob, a pergődob és a cintányér is. West hotel együttes new york. Dzsessz [ szerkesztés] A legnagyobb és legteljesebb dzsessz zenekar a big band. Létszáma tipikusan 10-12, maximum 20 fő. Fúvós hangszerei közé tartozik a trombita, harsona, szaxofon, klarinét.
A korszak magyar filmjeinek mintáit mindenekelőtt a hollywoodi műfajok jelentik. A Kék bálvány ban mintha kicsit sok is lenne ezekből a műfajokból. A kényszeredett, enervált gegek halmozása vígjátékivá, sőt burleszkszerűvé teszi a filmet (például amikor az automobil mintegy önálló életre kel, és üldözőbe veszi Lóránt szolgáját), továbbá egyes jelenetek (a nyitányban a lecsúszott hősök lokálbeli feltűnése) a gengszterfilmet, a gengsztertematikát, míg más epizódok, kivált a sorsjegyen megnyert farmon játszódóak, a westernt idézik. A központi hős Nyugatra vetődése is westerni motívum, más kérdés, hogy a magyar úr, Jávor figurája nem képes megélni mindazt, ami a klasszikus westernhőst elemi módon karakterizálja, és a kalanddramaturgia tevékeny szolgálata helyett önemésztő introvertáltságba menekül. Mindez markánsan mutatja Lázár Lajos műfajtudatosságának korlátait, csakúgy, mint a cselekmény közepén felvetett, majd elejtett krimiszál (eltűnik a film címében nevezett tárgy), amely egyúttal a későbbi hazai bűnügyi filmes kísérletek ( A repülő arany, 1932; Kísértetek vonata, 1932; Én voltam, 1936) örök buktatóit – a bűntény kifejtetlenségének problémáját – is előre jelzi.
1931. szeptember 25-én vetítették le az első magyar hangosfilmet a budapesti Royal filmszínházban. április 28-án a régi Corvin Filmgyárban, a budapesti Gyarmat utcában kezdték forgatni a Kék bálvány című filmet. A film bemutatójára öt hónappal később, 1931. szeptember 25-én került sor a budapesti Royal Apolló moziban. A kor népszerű színészei játszottak benne, mint Jávor Pál, Beregi Oszkár és Gózon Gyula, a filmet Lázár Lajos rendezte, operatőre pedig Eiben István volt. A film korszakalkotó jelentősége ellenére bukás volt. Témája szokatlan volt a nézők számára, egy Amerikában játszódó, szenvedélyektől fűtött társadalmi dráma nem illeszkedett az akkori mozi nézők ízlésvilágába. A történetet mellett, az azt feldolgozó forgatókönyv sem volt telitalálat, csak a film két betétdala volt sikeres. Habár a magyar hangosfilm-korszak kezdete nem volt teljes siker, de a bukásból tanulva a producerek a következő alkotásokat, történeteket inkább a közönség érdeklődésére jobban számot tartó hazai környezetbe helyezték.
Az általa megformált nemeslelkű magyar úr szinte kötelező szereplője lett az 1930-40-es évek filmjeinek, csakúgy, mint az élelmes, szerethető szolga karaktere (Gózon Gyula alakításában). Jávorral egy vidám "baleset" is történt a forgatás során. A Színházi Élet beszámolója szerint: "A filmnek van egy jelenete, melyben négy színész egyszerre kezdi fejni a közös tehenet. Gárdonyi, Gózon és Makláry nekigyürkőztek a nehéz munkának, de Jávor Pál kijelentette, hogy ő nem hajlandó fejni. Nem és nem. Ő szalonszínész. Mi köze neki egy tehénhez? Már a legnagyobb bajok fenyegettek, mikor Vendrey tata megmentette a szituációt. Leült fejni Jávor helyett. " A film alapjául Bónyi Adorján népszerű regényét, A kék bálványt választották (az 1930-ban megjelent könyv borítóján nem a film főszereplője, hanem a korszak ikonikus amerikai mozisztárja, Louise Brooks látható). A történet egy elszegényedett magyar földbirtokosról, Lóránt Györgyről szól, aki hűséges szolgájával, Péterrel Amerikában keresi a szerencsét.
Az 1931. április 29-én kezdődő és öt hétig tartó forgatás helyszíne a hangberendezéssel frissen felszerelt Hunnia Filmgyár, illetve Annavölgy és Pilisvörösvár volt, ahol a Filmipari Alap által Németországból hozatott Tobis-Klang rendszerű hangosfelvevő gépet használták. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A Kék bálvány díszbemutatója a Royal Apollóban volt 1931. szeptember 25-én, de a remélt siker elmaradt. Az alkotók számítása nem jött be, a közönség nem érezte magáénak az Amerikába helyezett történetet és bonyodalmakat. A két hónappal később bemutatott Hyppolit, a lakáj diadalmenete végül teljesen háttérbe is szorította Lázár Lajos filmjét. A Kék bálvány technikailag és esztétikailag is kezdetleges produkció – a rendező sokszor még az alapvető plánozási szabályokat sem tartja be (gyakori a tengelytörés) –, filmtörténi ritkaságként mégis érdemes a figyelemre, ráadásul az első magyar mozisztár, Jávor Pál karrierjében is fontos állomás. Egy emlékezetes jelenet Bár az Egyesült Államokban játszódik, és az amerikai mítoszra, illetve a hollywoodi műfajokra épít, Lóránt bárónak és inasának köszönhetően a hazai ízek sem hiányoznak a filmből.
Az 1931. április 29-én kezdődő és öt hétig tartó forgatás helyszíne a hangberendezéssel frissen felszerelt Hunnia Filmgyár, illetve Annavölgy és Pilisvörösvár volt, ahol a Filmipari Alap által Németországból hozatott Tobis-Klang rendszerű hangosfelvevő gépet használták. A két hónappal később bemutatott Hyppolit, a lakáj diadalmenete végül teljesen háttérbe is szorította Lázár Lajos filmjét. Több olyan produkció született ugyanis 1931 előtt, amelyben magyar szó hallható, sőt olyan is, amelyben végig magyarul beszélnek. Párizsban forgattak 1930-ban néhány magyar nyelvű hangosfilmet, A kacagó asszony t (The Laughing Lady), Az orvos titká t (The Doctor's Secret), ezek azonban nem tekinthetők önálló műveknek, lévén amerikai sikerek azonos díszletben és beállításokban, magyar szereplőkkel felvett változatai, így Magyarországhoz semmi közük sincs. Itthon készült ellenben Gaál Béla Csak egy kislány van a világon (1929) című munkája, amelyet eredetileg némafilmnek szántak, ennek megfelelő dramaturgiával, képközi inzertekkel, viszont egyes részeit utólag zenekísérettel, zörejekkel és néhány szavas mondattal hangosították.