Jónásné Nagy Katalin ( Budapest, 1960 –) magyar újságíró, rádiós-televíziós műsorvezető. Élete [ szerkesztés] A XVI. kerület Hősök fasori általános iskolába járt. Az ELTE BTK magyar–történelem szakán kezdett, de harmadévesen inkább a Magyar Rádió ifjúsági stúdióját választotta, ahol kulturális, majd szociális témájú műsorokat készített. 1986-tól szerkesztette és vezette a Kossuth Rádió Napközben című műsorát. 1988. március 14-én a miskolci nemzeti ellenzéki találkozó 12 pontjáról szóló jegyzetéért fegyelmit kapott, és felmondtak neki, ám a hallgatói tiltakozások hatására visszavették, azonban csak a közrádió kereskedelmi osztályára. 1989-től a Magyar Televízió Ablak és Évgyűrűk című műsorainak szerkesztő-műsorvezetője és a Magyar Rádió Kossuth Króniká jának szerkesztő-riportere volt. Portréműsorait nívódíjjal ismerték el. 2006 novemberétől a Hír TV, 2007 óta pedig a Lánchíd Rádió munkatársa lett. 2012-ben a Protestáns Újságírók Szövetségétől megkapta az év újságírója díjat. 2013-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapta az újságírásban elért kimagasló eredményeiért.
A rádió vezetősége úgy ítélte meg, hogy az interjú értéket képvisel, amit érdemes lenne megmutatni a világnak, ezért a közmédia benevezte a Prix Bohemia 2021. nemzetközi rádiós fesztivál versenyére. A minden évben Csehországban megrendezett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet az európai közszolgálati rádiók kulturális értékeket létrehozó és terjesztő munkájára, különös tekintettel a középkelet-európai régióra. Nagyon jólesik, hogy a feletteseim érdemesnek tartották a magyar kutatókkal készült anyagomat a versenyre, ezúton is köszönöm nekik a belém vetett hitüket. A Kossuth Rádión adásba került exkluzív interjúk és riportok a világsajtóban valóban elsőként jelentek meg. Persze az újságírás nem az a szakma, ahol meg lehet élni a múlt érdemeiből. Azt vallom, hogy minden nap le kell tenni valamit az asztalra – mondta Nagy Margit. Őszintén szólva, nekem az igazi jutalom az, hogy megismerhettem ezt a négy nagyszerű tudóst, hogy a bizalmukba fogadtak és elismerik a munkámat. Magyarországnak óriási szüksége van olyan emberekre, akik szerethetők és, akiknek a szava mértékadó.
Úgy gondolom, hogy ők négyen ilyenek. Hiteles példaképek, akik bizonyították, hogy bármit elérhetsz, ha elég kitartó vagy – tette hozzá a riporter. Gyerekkori álomból valóság Nagy Margit már egészen kisgyermekkora óta arról álmodozott, hogy riporter lesz. Kisiskolás koromban nagyapám lovaskocsiján állva készítettem el életem első interjúját az unokatestvéreimmel és egy kukoricacsutka volt a mikrofon. Azóta a kukoricacsutkát mikrofonra cseréltem, az unokatestvéreim helyett pedig valódi riportalanyokat kérdezek – mesélte nevetve a Kossuth Rádió munkatársa. Nagy Margit 1994-ben kezdett el dolgozni a közmédia szegedi körzeti stúdiójában, ahol oknyomozó riporterként számos országosan is jelentős témát dolgozott fel pályafutása során. Első munkája például az olajszőkítésről és az olajmaffiáról szólt, 2009-ben pedig Újhelyi Zoltán kollégájával együtt robbantották ki a fuzárium-botrányt, amitől aztán hónapokig visszhangzott a magyar sajtó. A Karikó Katalinnal és munkatársaival készült riportsorozatát eddigi pályafutása egyik csúcspontjaként értékeli.
A Krónikában gyakran halljuk tõle: \"It a Kossuth Rádió\". Búcsúzóul pedig nem ritkán: \"A krónika ezúttal (sic) véget ért. \" Nyilván máskor nem szokott vége lenne, de ezúttal más a helyzet. Döbbenet. Nem hiszem el, hogy ne volna jobb, és azt sem, hogy nincs, aki beszélni tanítaná ezeket a feltörekvõ \"tehetségeket\" a királyi rádióban.
A nagy ház c. könyvem az Egy régi történet és a Mária után, a harmadik novelláskötetem. Stílusa változatlan, tárgyilagos, közlő próza. Az első mű két idősíkban játszódik, az első világháború idején, illetve a második világháború után. A helyszín ugyanaz, a nagy ház. A fejezetek felváltva mutatják be két, különböző korban élő nő sorsának alakulását. A Szerelem c. novella napjaink emberét állítja elénk. Főhőse a XXI. század tipikus figurája, hibáival, erényeivel együtt. A kerítő, témáját tekintve akár romantikus történet is lehetne, de itt is, mint az előző két novellában, a szereplők realista bemutatására törekedtem… A nagy ház című novelláskötetem a 2020-as Cédrus-pályázaton KIEMELT minősítést kapott. Borítógrafika: Janet Gooch Kiadó: Bakos József - Holnap Magazin, 2021 70 oldal, puha kötés Megvásárolható: További megjelent köteteim: Véges végtelen, Egy régi történet, Mária Author: Szilasi Katalin Szilasi Katalin az Irodalmi Rádió szerzője. 1949-ben születtem Debrecenben. 1975-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar-orosz szakos tanári diplomát szereztem.
Esélyegyenlőség az általános iskolai lovas oktatásban, avagy a nemzetünk jelképét jelentő hagyományok és az iskolai lovas oktatás, országos szintű program kiépítése és annak elterjesztése céljából alapítottuk a Simonpuszta Nemzeti Lovas és Hagyományőrző Egyesületet. A legfőbb küldetésünk, hogy a mai rohanó világban lovainkon keresztül közelebb hozzuk az embert a természethez, az állatszeretethez. A ló a magyar nemzet régi jelképe, ezért a mi hitvallásunk is: "a lovas érték az, mely a múltba nyúlik, és a jövőbe mutat" Mindenkinek joga van felfedezni, megérezni azt a pozitív energiát, nyugalmat, amelyet a vele töltött idő alatt csak egy ló képes adni. Megrendezik a III. Nyárindító Gyermekfesztivál Jótékonysági Rendezvényt - uzletesutazas.hu. A Simonpuszta Nemzeti Lovas és Hagyományőrző Egyesület a következő években minél több gyermekkel, felnőttel szeretné megismertetni a lovak szeretetét, az érzést, amelyet a lovaglás és a lóval való foglalkozás jelent. Gyönyörű természeti környezetben fekvő 20 hektáros lovasparkunk a különböző lovaglási, oktatási lehetőségek mellett ló bértartást, szállást és vendéglátást, többféle sport- és strandolási lehetőséget, a lovas hagyományok megőrzését kínálja vendégei számára.
Egyszerűen meguntuk már ezt a kérdést feltenni nap mint nap, ezért összeírtam a saját kedvenc gluténmentes receptjeimet. Mindent úgy írtam le, ahogy az én konyhámban elkészül. Magyarosan, angol alapanyagból mindig gluténmentesen. A hagyományos családi receptek mellett, megtalálhatóak leszenek itt az utazásaink során megkedvelt nemzetközi ételek is.
Mert mindenki tudja, ha szavakkal nem is gondolta el, hogy ami történik, nem egyszerűen katonai és hatalmi kérdés többé. Nem csak arról van szó, hogy egyik nagyhatalom megveri majd a másikat, s Európa napirendre tér az esemény fölött, kihirdetnek egy új békeszerződést, s a népek élnek tovább, mintha mi sem történt volna. Ezt a válságot egyszerű "megverésekkel" nem lehet elintézni többé. Az emberek megérintettsége Európában olyan fokú, mint soha nem volt azelőtt, a reformáció és az ellenreformáció idejében sem. Minden európai ember, még a tökfilkók is, érzi, hogy a hatalmi és katonai kérdéseken túl kell történnie valaminek. Vissza kell adni az embereknek az önbizalmat, a magukba és népükbe vetett hitet, vissza kell adni az európai ember méltóságát, rangját. Meg kell találni lelki egyensúlyunkat, különben hiába verekednek ki hatalmi egyensúlyokat. A háború nemcsak a harctereken történik, hanem Európa lakosságának lelkében is. S ez a lélek szorongva kérdi: mi lesz aztán? A reformáció embere éppen úgy, mint az ellenreformáció embere, pontosan tudja, miért harcol, miért megy a máglyára, miben hisz, mit remél.