Az Egyesült Államokban Munkácsy Mihályt Grover Cleveland amerikai elnök is fogadta. Munkácsyra olyan komoly hatást gyakorolt az egyház által hevesen támadott Ernest Renan 1863-as Jézus élete című könyve, hogy többször is találkoztak, s a kirobbanó sikerű Krisztus Pilátus előtt 1881-es bankettjére meg is hívta a francia író-filozófust. Renant az tette nevessé, hogy a filozófiai radikalizmus irányából közelítve szakított a "csodatévő istenember" mítoszával, helyette a történelmi események, az ország, a nép, az akkori kultúra viszonyaiból, az egyén lélektani fejlődéséből igyekezett bemutatni, megérteni "a filozófus-tanító Jézust", nem elvitatva tőle a megváltó szerepét. Renant olyan keményen kritizálta az egyház, hogy tanári állásától is meg kellett válnia. "Ez az én Krisztusom, én éppen így fogtam fel, mint filozófust, mint embert! Munkácsy mihály golgotha . " – nyilatkozott a korabeli sajtónak lenyűgözötten, amikor meglátta Munkácsy festményét. A Golgotát az a John Wanamaker vásárolta meg 1887-ben, aki egy évvel korábban a Krisztus Pilátus előtt tengerentúli "turnéja" alkalmával a Trilógia első festményét is megvette.
2015. december. 05. 10:15 Munkácsy Golgotája: nem hagyja magát a tulajdonos Megfellebbezte a Golgota című Munkácsy Mihály-festmény védetté nyilvánításáról szóló határozatot Pákh Imre üzletember, az alkotás tulajdonosa 2015. augusztus. 31. 17:31 Már le is takarták a Golgotát a Déri Múzeumban A festmény védetté nyilvánítását megkezdték, tehát elviteléhez a műtárgyfelügyelet engedélye kellene. Mivel a mai napig nem született döntés a védetté nyilvánításról, Pákh Imre tulajdonos megkérte a debreceni múzeumot, hogy takarja le Munkácsy művét. 2015. 26. Munkácsy mihály golgota. 18:36 MTI/ Akkor ennyi volt: Pákh Imre elviszi a Golgotát Debrecenből Már csak néhány napig lesz együtt látható Munkácsy Mihály híres Krisztus-trilógiája a Déri Múzeumban, a Golgotát ugyanis augusztus 31-én tulajdonosa, Pákh Imre műgyűjtő elviteti Debrecenből. Egyelőre Magyarországon belül, egy raktárban helyezi el a festményt, a Golgotával kapcsolatos tárgyalásokat befejezettnek tekinti a jegybankkal.
2017 nyarán, a Kúria védettséget feloldó döntése után pedig burkoltan figyelmeztette az államot: "a Golgota egy különleges kép, amely vonzza a gazdag gyűjtőket, ha elhagyja Debrecent és ki van állítva például Budapesten vagy Bécsben. A potenciális vevők azonnal tesznek egy ajánlatot, amint meglátják a saját szemükkel. " A hosszú alkufolyamat most véglegessé vált eredménye arról tanúskodik, hogy az üzletember taktikája végül sikeresnek bizonyult, és az állam által kezdetben felkínált összegnél jóval magasabb áron került köztulajdonba a festmény. Az eltitkolt kép: Munkácsy Mihály – Zsidó vérgyilkosság (1883) | Nemzeti InternetFigyelő (NIF). A Munkácsy-trilógia egyébként csak az 1990-es években vált ismertté Magyarországon, mivel korábban évtizedekig az Egyesült Államokban volt. Azóta több nagy sikerű, tömegeket vonzó kiállításon láthatta a képeket a magyar közönség. Nem ez az első nagyértékű műtárgyvásárlás az elmúlt években. A Magyar Nemzeti Bank az Értéktár Program keretében jelentős számban, folyamatosan vásárol műkincseket. Erre a programra a bank igazgatósága még 2015-ben 100 millió eurós, 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig.
A képviselő úgy fogalmazott, a festmények "élete" legalább olyan kalandos, mint maguk a képek. Papp László debreceni polgármester arról beszélt, hogy most teljesült az a több mint 100 éves igény, hogy a trilógia - amely debreceni szimbólum - állami tulajdonban legyen. Azt ígérte, jó gazdái lesznek a képnek. A Jézus életét megörökítő sorozat darabjait első alkalommal 1995. A Golgota többet ér a Lokinál? - Cívishír.hu. augusztus 25-én láthatta együtt a közönség. A művek közös bemutatásának különlegessége, hogy maga Munkácsy sem látta együtt a három, bibliai témát feldolgozó festményét.
Nem, én most már nem várok ajánlatot senkitől. De ettől eltekintve, ha van érdeklődés, akár az MNB-től, akár mástól, állok rendelkezésükre. Hiszen az én véleményen a Golgotáról és a Trilógiáról nem változott. Utóbbit egy helyen kell tartani, legmegfelelőbb erre Debrecen, a Déri Múzeum. A hosszú távú megoldást mindenképpen az állami tulajdonban látom. Három éve az MNB 6 millió dollárért (1, 6 milliárd forintért) megvette volna öntől a képet. Akkor 9 milliót kért érte, álllítólag 7 millióért vette. Ragaszkodik még ehhez az összeghez? Én kilencért szeretném eladni. Nem azt mondom, hogy ez egy kőbe vésett ár, de azt sem, hogy kevesebbért odaadom. Nekem jó a mostani állapot, hogy ki van állítva Debrecenben, de hosszú távon gondolkodom, így bármi megtörténhet. Interjúnk felvétele után néhány nappal Pákh Imre új információkkal lepte meg a közvéleményt a Golgotával kapcsolatban. Úgy nyilatkozott, hogy június 4-én reggel kapott egy levelet, amelyben tájékoztatták őt a kép védettségének visszaállításáról.