video Viszkis: Előbb-utóbb el kell mondanom a gyerekeimnek, hogy ki voltam, mi voltam A Viszkis néven elhíresült Ambrus Attila ötven felett lett kétgyermekes apuka. Kislánya 3 éves, kisfia öt hónapos. Azt mondja, a második gyereknél már komoly dilemmája volt, hogy hogyan fogja felnevelni őket. Zavarta a múltja és az is, hogy előbb-utóbb a gyerekeivel is beszélnie kell erről. A Viszkis most az Esztergom melletti Búbánatvölgyben él családjával. Itt van a házuk és Attila műhelye is. Első látásra beleszeretett ebbe a helybe, ami egy kicsit hazájára, Erdélyre emlékezteti. # fókusz # viszkis # ambrus attila # kerámia # család # viszkis rabló
Hatvanban a Csányi úti piacon árulta portékáit Ambrus Attila, aki saját készítésű mázas agyag tárgyait kínálta eladásra. A fazekas standja nagy népszerűségnek örvendett, sokan közös fotót is készítettek vele. Vasárnap délelőtt a Csányi úti piacon Ambrus Attilával is találkozhattak a vásárlók. Kerámia standja nagy népszerűségnek örvendett. Színes, kézzel készült, egyedi mázas bögréi, kiöntői és pohár készletei felkeltették a járókelők figyelmét, mindezek mellett sokan közös fotót is kértek az alkotótól. – Szerencsésnek mondhatom magam, ugyanis az a tapasztalatom, hogy az esetek nagy részében örömmel fogadnak az emberek és többségben kedvelnek. Azonban kétségkívül megosztó személyiség vagyok. Bízom benne, hogy az idő múlása nekem kedvez és igyekszem ennek szellemiségében élni. A munkám során figyelek arra, hogy minőséget képviseljek, elsősorban funkcionális kerámiákat készítek, azonban régebben díszkerámiákkal is foglalkoztam – részletezte Ambrus Attila. Hozzátette, hogy a kerámiázás mesterségét a börtönbe sajátította el, ahol választási lehetősége nem volt, ugyanis mint mondta, az ország egyik legszigorúbb fegyintézetébe nem lehetett válogatni csak ez az egy képzés indult.
Ambrus Attila – akit annak idején csak Viszkis rablóként emlegettek – az utóbbi években egy teljesen új egzisztenciát épített ki magának, de még mindig vannak kritikusai - és valószínűleg mindig is lesznek. "Ha szeretnéd a reggeli kávéd a saját magad által készített kávéscsészéből inni, vagy reggelidet elfogyasztani saját tányérodból, akkor hajrá, próbáld ki magad! Kerámiázz velem workshopra még van 1-2 helyem 05. 23. -ra. Jelentkezni a Fb eseményen megadott űrlap kitöltésével lehet. " – írta legutóbbi Instagram-bejegyzésében, ahova egy kislánnyal készült fotót is feltöltött, amelyen éppen együtt kerámiáznak. Mi tagadás furcsa látvány, hogy az egykor bankok tömkelegét kirabló és az alkalmazottakat fegyverrel megfenyítő (noha soha nem bántott senkit és nem használta pisztolyát – a szerk. ) rabló manapság kerámia kurzusokat tart és kislányokkal fotózkodik. Ennek egyébként többen hangot is adtak: korábban Vujity Tvrtko-val is volt botránya Ambrusnak, amiért előbbi konzekvensen hangoztatta, hogy az ex-rabló gyakorlatilag napjainkban is bűnözői " hivatásából " él, ezért szerepel műsorokban és ezért mennek jól kerámiái.
Rólam Ambrus Attila vagyok, Csíkszeredán, Erdélyben születtem 1967-ben. Életem eddigi 52 évében már sok minden voltam, volt amit megbántam, és volt amit nem. A véletlenek folytán a börtönben ismerkedtem meg a kerámiázással. Korábban az agyaggal csak sírásóként volt dolgom. A kerámia az ősi elemek összjátékából áll össze, a földből, a vízből és a tűzből. Maga az alkotás 1% ihlet és 99% transzpiráció, azaz izzadás! Próbálok letisztult formákat létrehozni belőlük és általuk, kerülve a túldíszítettséget. Úgy érzem még gyerekcipőben járok e szakmát illetően. Komoly alázat kell hozzá, egy életen át kell tanulni, de még akkor is marad mit elsajátítani. Ezért igyekszem mindeniktől eltanulni, ellesni egy-egy újabb fortélyt. Nagyon nehéz szakma ez, de ha tisztességesen végzi az ember a dolgát, akkor előbb-utóbb révbe kell, hogy érjen. Hálás köszönetem tanáraimnak, mestereimnek. Hogy honnan hová tartok az utamon, még nem tudom, majd az idő megmutatja, de igyekszem jobb emberré válni, szeretnék példát mutatni, hogy nincs az a mélység, amiből nem lehet felállni.
Megfogta az alkotás élménye, ezért is folytatta a kerámiakészítést a börtönből való szabadulása után Ambrus Attila – fogalmazott a Mandiner nek adott interjúban a Viszkis néven is ismert, bankintézetek és takarékszövetkezetek kirablása miatt elítélt, éppen tíz éve szabadult egykori jégkorongozó. Ambrus Attila szerint nem igazán fogadta be őt a keramikusszakma, és itt is gyakran szembesül azzal, hogy személyét megosztónak tartják. Vannak olyanok, akik kétségkívül tehetségesebbek, és jobban dolgoznak nálam, közöttük vannak, akik utálnak és irigykednek. Mert igaz, hogy nekem van egyfajta marketingem, ami előnyt jelent – fogalmazott Ambrus Attila. Elmondása szerint nem akart foglalkozni már a jégkoronggal, holott korábban a magyar első osztályban is játszott. Szabadulása után ugyanakkor egy osztrák televíziós csatorna felkérte szakkommentátornak, de nemet mondott az ajánlatra. Egyrészt már nem is értek hozzá, egy ilyen munkához pedig felkészültség kell. Volt olyan gondolatom is, hogy elvégzek egy edzőképzőt, de lehet, hogy sok szülő zsebében kinyílt volna a bicska, ha én ezzel a múlttal nekiállok gyerekeket oktatni – árulta el, hozzátéve, hogy utoljára hat éve volt jégen, a csípőprotézise ugyanis nem teszi lehetővé a jégkorongozást.
Ambrus Attila már 15 éve foglalkozik a kerámiázással és ebből is él, alkotásaira a letisztult formák jellemzőek és kerüli a túldíszítettséget. Munkája során nagy hangsúlyt fektet a vásárlói visszajelzésekre és igyekszik mindig megújulni és változatos alkotásokat készíteni. Nagy hangsúlyt fektet a fejlődésre a szakmája során, és ahogy fogalmazott: szeretne jobb emberré válni és példát mutatni, hogy nincs az a helyzet, amiből ne lehetne felállni. Rimán Alexandra
A Viszkis rabló visszatér, de most nem elégszik meg a kisebb zsákmánnyal. A Magyar Nemzeti Bank páncélautóját veszi célba: megtervezi, előkészíti és csatlósaival bele is vág az évtized balhéjába. Ambrus Attiláért egykor a fél ország rajongott, s mindenki azért szurkolt, hogy ne kerüljön rendőrkézre. Rólam Ambrus Attila vagyok, Csíkszeredán, Erdélyben születtem 1967-ben. Életem eddigi 52 évében már sok minden voltam, volt amit megbántam, és volt amit nem. A véletlenek folytán a börtönben ismerkedtem meg a kerámiázással. Korábban az agyaggal csak sírásóként volt dolgom. A kerámia az ősi elemek összjátékából áll össze, a földből, a vízből és a tűzből. Maga az alkotás 1% ihlet és 99% transzpiráció, azaz izzadás! Próbálok letisztult formákat létrehozni belőlük és általuk, kerülve a túldíszítettséget. Úgy érzem még gyerekcipőben járok e szakmát illetően. Komoly alázat kell hozzá, egy életen át kell tanulni, de még akkor is marad mit elsajátítani. Ezért igyekszem mindeniktől eltanulni, ellesni egy-egy újabb fortélyt.