További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk! Szólj hozzá a cikkhez! Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez! Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
Számtalan különleges tárgy készíthető ezzel a technikával, a használati eszközöktől elkezdve, a dísztárgyakon át, az ékszerekig, nem is beszélve a komolyabb művészeti értékekkel bíró portrékig. Égetett emlék A pirográf alkotások nagyon impresszívek, talán azért is, mert megszületéséhez két olyan ősi elemre van szükség, mint a tűz és a fa. Éppen ez a természetesség és meleg tónus ragadott magával akkor is, amikor Hurguly-Szabó György munkáival találkoztam, aki már több mint 20 éve foglakozik művészi szinten a pirográfiával. Egyszerű pirográfia minták rajz. Mint oly sokan mások, György is rajzolással kezdte, majd kipróbálva magát a festészetben, úgy érezte, hogy egyik sem adott számára elegendő kihívást. Ezután ismerkedett meg a tűzgrafikával – azaz a pirográfiával -, ahol kezdetben forrósított szöggel, majd forrasztópákával alkotta meg munkáit. Később egy erre kifejlesztett Toolcraft típusú forrasztóra váltott, amelynek használata elképesztő odafigyelést igényelt az alkotó részéről, hiszen ez az eszköz egyetlen hőfokon, 650 °C-on képes leadni a hőt, éppen ezért az árnyékolás is sokkal nehézkesebben valósítható meg általa.
A faégetés fortélyai A pirográf technika esetében magas szintű eszközhasználatra van szükség, hiszen míg rajzolásnál a radír, festésnél pedig a rétegzés segíthet a hibák kijavításában, addig a pirográfiánál nincs ilyen. Nem ez azonban az egyetlen nehézség ezzel a műfajjal kapcsolatban: mivel a fa erezete befolyásolja a minták megjelenését – hiszen a különböző felületetek különbözőképpen is égnek -, rendkívül fontos, hogy az alkotó megfelelő anyagismerettel rendelkezzen. Az alkotás maga többlépcsős folyamat: a rajzok mindegyike ceruzával készül el, elsőként többnyire papírra, bár ez az alkotótól is függ. A fa gravírozása tehát a motívum előrajzolását követően kezdődik meg, amikor egy forró fém eszközzel beleégetjük a mintát a fába. Az égetéshez mindenekelőtt szükségünk van egy olyan eszközre, amellyel égetni lehet: ez lehet égetőtű, vagy akár lencsével összegyűjtött napfény is, ám mind közül a legegyszerűbb az erre kifejlesztett pirográf készülék, amely nagyban hajaz a forrasztópákára. Melinda kézműves kuckója: Mandala mintás doboz. Ezzel az elektromos készülékkel könnyűszerrel égethetünk fába, a cserélhető fejeknek és az állítható hőfokozatnak köszönhetően pedig kényelmesen igazodhatunk a különféle minták rajzolási igényeihez.
Előbb kitapasztaltuk az égetőszerszám "rajzkészségét" jellegzetességeit, és csak ezt követően láttunk hozzá egyszerűbb és kis felületű képek készítésébe. Folytonos vonal kialakításakor lassan, de folyamatosan vezettük a páka végét, és közben csak finoman nyomtuk a faanyag felületére. Ilyenkor vékony, halványbarna vonalat égettünk a fába. Rányomni nem célszerű, mert ezzel árkokat nyomunk a puha faanyagba, ami nehezen korrigálható, ha eltévedt az égetőhegy. Lassabban haladva a vonal színe mélybarnára változott, szélességén a hegy elfordításával változtatunk. Ez persze tovább lassította a kontúr beégetését. Faégetés dobozon - Pirográfia PiroDream Wood Art. Az árnyalásokhoz a satírozás módszere ritkán használható, mert a már a fába égetett vonalak árkát sűríteni csak keresztbehúzott vonalakkal lehet, ilyenkor a hegy könnyen megugorhat, ha már kiégetett vonalat keresztez. Inkább a felület fokozatos megpörkölésével érzékeltessük az árnyékokat. Nagyobb felületek árnyékolásához célszerű teljesen ellapított végű csőbetétet használni, amellyel fokozatosan pörkölhetjük egyre sötétebb színűre a faanyag felületét.