Elvetették a művészet társadalmi hasznosságának elvét. A személyiség problémáit a korszak színvonalán értelmezték. Az egyén autonómiáját tartották fontosnak. A költészet igazi birodalmának a szépséget vallották. Úgy gondolták, ki kell tágítani a poézis határait. 1903 és 1905 között tervezve a jövőt, a maguk ízlése és gondolkozása szerint akartak új irodalmat teremteni. A magyar költészet történetében az új korszakot azonban nem ők nyitották meg. 1906 februárjában kiadták Ady Endre kötetét, az Új versek et, 1908. Nyugat - hírek, cikkek az Indexen. január 1-jén pedig megjelent a Nyugat. Az 1908 és 1941 között kiadott Nyugat szerkesztőségében azok léptek fel, akik már évek óta a magyar irodalom megújítását kívánták. Főszerkesztőként Ignotus ( Veigelsberg Hugó 1869–1949) jegyezte a folyóiratot. A lap valódi irányítója Osvát Ernő (1876–1929) lett. Osvát kritikusnak és regényírónak indult, a szavakkal szembeni erkölcsi felelőssége azonban lehetetlenné tette számára az írást. Irodalmi ízlését, érzékenységét, szervezőkészségét a szerkesztőségekben kamatoztatta.
Magyar emlékhelyek megkoszorúzásával és kulturális rendezvényekkel emlékeztek meg a csehországi magyarok szombaton az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 174. évfordulójáról. A központi ünnepséget, amelyet a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ) rendezett több más szervezettel együtt, szombaton délelőtt Prágában tartották. Ady endre nyugat magyarországon. A csehországi magyar szervezetek és a prágai magyar nagykövetség képviselői Boros Miklós nagykövettel az élen koszorúkat és virágokat helyeztek el II. Rákóczi Ferenc emléktáblájánál a Kisoldali téren, amely már hagyományosan a márciusi megemlékezések központja Csehországban. Szabó János, a magyar szövetség prágai helyi egyesületének elnöke a megemlékezésen elhangzott beszédében méltatta a több mint másfél évszázaddal ezelőtti márciusi események történelmi jelentőségét, valamint azok tanulságait a mai magyarság számára. A prágai magyar nagykövetségen megtartott ünnepi fogadást követően a megemlékezés délután a nyugat-csehországi Pilsenhez közeli Dobranyban folytatódott, ahol a résztvevők megkoszorúzták Ormai Norbert honvédezredes, az első aradi vértanú szülőházán 2018-ban elhelyezett háromnyelvű – cseh, magyar, angol – emléktáblát.
Így volt ez az első időszakban, amikor – Móricz befolyására – a próza jelentette a Nyugat vezérszólamát, és Babits idején is, amikor a műfordítás, a tanulmány, a széles körű világirodalmi tájékozódás minősítette a folyóiratot.