Eliza: Az elhidegülésük nem fásultság, inkább megrekedés… Betia többször beszél arról, hogy ő próbált érdekessé válni a férje számára, aki közben egészen másra figyelt, másban volt. Betia el is meséli ennek a házasságnak az előtörténetét. Ő próbált otthonról menekülni – az első csávóhoz hozzáment, aki szembejött vele, és volt elég pénze. Egymásba szeretett A mi kis falunk két szereplője: Sodró Eliza már Rusznák András menyasszonya - Hírnavigátor. Csak aztán rá kellett jönnie, hogy teljesen hatástalan a férjére mindaz, amit ő nőként nyújthat neki: a kedvességével, az eszével, azzal, hogy főz… Semmilyen fronton nem tudja bevenni a férjét, amit azzal magyaráz magának, hogy persze, mert mi csak addig vagyunk érdekesek, amíg feleségül nem vesznek minket. Ám azért attól függetlenül, hogy Betia belemenekül az első férfi karjába, mégis vár valamit a házasságtól, valamit, ami ennél azért "több", nemde? Eliza: Igen, mert egy udvarlási időszak olyan, mint egy kampányidőszak: mindenki a legjobb arcát igyekszik mutatni. Aztán, a "választás" után, hirtelen kezdenek kiderülni azok a dolgok, amik addig fedve voltak… Nyilván minden ember, amikor belekezd egy kapcsolatba, arra vágyik, hogy boldog legyen, és olajozottan menjenek a dolgok.
Nagyon felpörgetem magam, mert annyi improvizáció, hirtelen helyzet van ebben az előadásban, amire gyorsan és jól kell reagálni. A jelenetek is olyanok, hogy iszonyatosan kell figyelnünk egymásra, egyszerre több irányba is, amire fel kell készítenem testemet-lelkemet, és én ezt nagyon-nagyon élvezem! Azt érzem a többieken is, hogy rettentően élvezik ők is! Nagyon jó energiák találkoznak a színpadon! – azt kell mondanom: ilyen ritkán van! A Família Kft. gyönyörű Hajnalkája volt: a 70 éves Dzsupin Ibolya ma is elbűvölően néz ki - Hírnavigátor. A teljes interjút itt olvashatják.
A szellemi munkát fizikaival is kiegészítette, szívesen kertészkedett, már a Svábhegyen lévő kertjében is rózsákat nemesített, szőlőt művelt. Balatonfüreden a villa előkertjében is illatos rózsák nyíltak, a ház mögött pedig gyümölcsfák sorakoztak, amelyeket a férfi maga gondozott. A természet olyannyira érdekelte, hogy éjszakánként teleszkópjával a csillagos eget kémlelte. Laborfalvi Róza erős kézzel irányította a háztartást, bár volt szakácsnőjük, olykor ő is szívesen főzött. A házaspár Füreden a pihenésre is időt szakított. Rusznák andrás sodró elisa tovati. Hajózni és kirándulni jártak, de az író bármennyire is kedvelte a víz látványát, ritkán merészkedett csak bele, mert úszni nem tudott, és nem is szeretett volna megtanulni. A környéken nyaralókkal és élőkkel jó kapcsolatot ápoltak, egyes vélekedések szerit a tőlük hallott történeteket Jókai a műveiben is felhasználta. Az író a kártyajátékot sem vetette meg, kedvence a tarokk volt. A villa felépülésétől kezdve a nyarakat teljes egészében Füreden töltötték, a férfi csak akkor utazott vissza a fővárosba, ha bokros, halaszthatatlan teendői szólították.
Jókai Mór 25 nyarat töltött el saját balatonfüredi villájában. Az épületben működik ma a Jókai Mór Emlékház. Az író 1857-ben szeretett bele a településbe, rendszeresen vissza-visszajárt, majd tíz évre rá telket vásárolt, és házat építtetett feleségével, Laborfalvi Rózával. A házaspár a teraszról a Balatonban gyönyörködhetett. Jókai Mór villája Balatonfüreden "Amint Balatonfüreden a kocsiról leszálltál, egyszerre otthon vagy. Ha magyar ember vagy, lehetetlen, hogy ott az első percben ismerősödre ne találj, mert ott minden ember magyar, s minden ember megismeri egymást, az érkező gyorskocsira pedig mindenki vár, és oda inkognitó nem lehet megérkezni" - számolt be lelkendezve Jókai Mór a Vasárnapi Újságban balatonfüredi látogatásáról. Először 1857-ben járt az ország, de legalábbis a Balaton nyári fővárosának számító településen, ami egyből megragadta, és nem is eresztette. A következő években a Szívkórházhoz tartozó Klotild-udvarban szállt meg. Rusznák andrás sodró elizabeth. Az írót, aki a helyi gyógyhatású vizeket is élvezte, a sógora, dr. Huray István győzte meg arról, hogy vásároljon egy telket a part közelében, a Kerek-templom mögött.
Így néznének ki az ókori világ csodái, ha még ma is jó állapotban lennének Az illusztrátor elképzelte, milyen lenne, ha az ókor legmonumentálisabb építményei még ma is állnának. (Borítókép forrása: Getty Images Hungary)