A három órás játékidő alatt sikerült több olyan jelenetet is létrehozni, amitől még ma is lúdbőrözik az ember háta, Curry hátborzongató nevetése majd' 30 év elteltével sem vesztett erejéből. Sajnos elkerülhetetlen volt a bukás a film lezárását és a végső harc bemutatását tekintve. Az alkotóknak 12 millió dolláros büdzsé állt a rendelkezésükre, amiből képtelenség volt úgy megalkotni a film végi leszámolást, hogy az ma is ütősnek hasson. Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról - Fidelio.hu. A könyv egyik lenyűgöző húzása a jelenből múltba és vica versa történő átsiklás fejezeteken és mondatokon belül, ez azonban a filmben 1902 óta nem számít újdonságnak hála a vágás és montázs csodájának. Wallace-nak és a két vágónak így is sikerül szépen megidézni ezeket a finom játékokat, amikor főhőseink egy kimerevített mozdulatával ugrunk át gyermekkori énjükre, akik hasonló mozdulattal kezdik az adott jelenetet. Fájó, hogy a minisorozat horrorként már nem elég félelmetes, coming of age filmként és a gyermekkori barátságot bemutató alkotásként pedig nem tud elég hiteles és mély lenni.
És még sorolhatnám az ilyen jellegű kérdéseket. Bár nem olvastam a könyveket, így lehet, a harmadik rész tartogatja ezekre a válaszokat. A másik problémám a zombik. Könyörgöm, nem lehetne valami más járvány? Miért kell folyton velük riogatni? Másképp nem lehet izgalmas filmet gyártani? Úgy látszik nem. Persze, valahol megértem, hiszen én is sokkal jobban félek tőlük, mint a fura, nagy pókoktól, de azért örülnék már, ha valami új ijesztgetős témát találna fel valaki. A gyökereket növesztő zombikat meg pláne nem értettem. Az mi akart lenni? Ami még nagyon szúrta a szemem, az a film végszava volt: egyetlen kamaszfiú kiáll a harcedzett katonák elé, s kijelenti, hogy szembeszáll a Veszettel, persze mindenféle terv nélkül. Elhagyott szoba 2. - Az első vágás. Erre az egész, frissen legyőzött brigád lelkesen melléáll, vezetővé választja, és elindul bosszút állni. Na ettől giccsesebbet és nevetségesen irreálisat nem lehet elképzelni… Ezek a mai tinik már csak ilyenek, mindent jobban tudnak és majd megmutatják a felnőtteknek, hogyan kell a dolgokat intézni.
Közben a nővér Emmának (Ashley Jensen), új udvarlója akad, ahogy szeretett szexmunkásunk Roxy (Roisin Conaty) is foltjára lele. És akad még itt több más dolog is, de kár lenne lelőni az összes poént és csavart az alig háromórányi történetből. Nehéz is kedvencet választani. Az 2 kritika malik. Maradjunk annyiban, hogy Penelope Wilton karakterével továbbra is nagyon jó üldögélni azon a temetői padon, míg Tony "kvázi lakótársai is" vicces helyzeteket generálnak. Összességében a nem mindennapi recept továbbra is működik: a drámát és komédiát pontosan így kell és szabad keverni. Akit megvett az első évad, az már le is tudta ezt is, ráadásul a nagy sikerre való tekintettel a Netflix már két héttel a premier után bejelentette, hogy zöld lámpa a következőnek. Kicsit ezzel van egyedül problémám. Bár Ricky Gervais bevallottan nagyon szereti a karaktereket, a városkát és a kutyát is, de ő az eddigi sorozatainál is mindig két évadra törekedett: A hivatal, a Derek, és a Futottak még… mind ilyenek. Remélhetőleg tényleg érzi az erőt és lesz elég ötlete még 6-7 rész erejéig.
Lucifer ( Kuna Károly) egyenesen Leni Riefenstahlig ( Kiss Diána Magdolna) viszi őt, hogy aztán Ádámunk dokumentumfilmesként keveredjen vissza Váradra, majd a gettóban a kommunista sejt a darab legkompaktabb jelenetében kieszeli és megtárgyalja a foglyok és hőseink menekülési lehetőségét. Hargitai Iván sodró lendületű, erős víziójában mintegy manökenként vonulnak a kifutón a század történelmi alakjai Krisztik Csaba Leninjétől Egyed Attila Sztálinján, Keller János Hitlerén át Juhász Illés Churchilljéig. Az ember tragédiája 2. 0 - Nagyvárad-Berlin szín (Fotó/Forrás: Kiss László / Vörösmarty Színház) Aztán látjuk Ádám és Éva mozgalmi karrierjét a háború utáni évtizedekben, majd kortalan népvezérként lépnek fel a berlini fal leomlásánál. Ez az Ádám és ez az Éva nem elveszett emberek – megállapíthatja a szaxofonozó Charlie Parker Úr és az ő kék kosztümös angyalai, Kerkai Rita, Varga Lili és Kricsár Kamill. Az 2 kritika khurana. A Horváth Csaba rendezte dél-francia szín igazi színfolt, festészetileg is. Pablo Picasso ( Gáspár Sándor) önmaga művészetét már-már túlélő pályáját mutatja be, lavírozva a közönségigény, az üzleti elv, a korszellem és az aktuális politikai helyzet kínálta megfelelési kényszerek között.
Az ember tragédiája 2. 0 - csendes-óceáni szín (Fotó/Forrás: Kiss László / Vörösmarty Színház) Az talán Perczel Enikő dramaturg vajszívét dicséri, hogy mindegyik szín hosszabbnak érződik a kelleténél, miközben a színészek váltakozó sikerrel küzdenek meg a verses szöveggel. Ez a produkció a különböző részek íróiról épp úgy vall, mint a különböző részek rendezőinek világáról, stílusáról. A mű és az előadása nem tökéletes – ahogyan a teremtett ember sem az –, minőségét tekintve minimum egyenetlen. Ám ez nemigen csökkenti a néző ünnepi érzését a fehérvári színház mégoly foghíjas nézőterén. Amint az sem, hogy sejtjük: Az ember tragédiája 2. 0 -nak nem lesz akkora színpadi jövője, mint az eredeti műé. Az 2 kritika 1. Csak az a vég! Csak azt tudnám feledni! Az előadás befejezése, a teljes alávettetés és önfeladás személy szerint engem – mint istentelent – meghökkent. De el tudok vonatkoztatni. Színházban vagyok, ahol az Úrnak, vagyis Derzsi János nak a Titanic-színben kikötődött az egyik cipőfűzője. Olyat ritkán él meg az ember, hogy szorongva drukkol az Úrnak, fel ne bukjon.
Ha informatikus vagy, most ne figyelj ide egy kicsit. A világ első floppy lemeze egy olyan forráskódot tartalmaz, amely segítségével bárki bárhová behatolhat, ugyanis nincs az a tűzfal, amely ellen tudna neki állni. És úgy alakult, hogy ezt a lemezt Magyarországon őrzik, a japán maffia pedig szemet vetett rá, ezért aztán megbízzák a Fekete Lótusz névre hallgató szuperbűnözőt (Kulka János), hogy szerezze meg nekik a diszket, ő pedig történetesen a frissen szabadult Balog Tibire (Kovács Lajos) és kommandójára bízza az akciót. Vajh az ország legöntudatosabb, egyben legidiótább betörője fel tud-e nőni a feladathoz? Naná, hogy nem. A magyar sajtó nem igazán tudott szemet hunyni afelett, hogy a sajtóvetítést megelőzően Árpa Attila író-rendező kijelentette, hogy nem érdekli a kritikusok véleménye, őt egyedül csak a nézőszám foglalkoztatja. Hogy ez mennyiben segített vagy rontott a film megítélésén, abba most nem mennék bele, viszont nagyon hamar kiderült, hogy Árpa nem hazudott. Persze, nincs az a filmkészítő, kinek szeme előtt ne az a cél lebegne, hogy alkotása minél több emberhez eljusson, különben nem lenne az a producer, aki segítene neki az önmegvalósításban, de ha azt szeretnéd, hogy filmed valamilyen szinten tükrözze az egyéniséged, akkor ehhez kockáztatnod kell.