Az utolsó kínai császárné leírása A lebilincselő regény hiteles portrét fest az utolsó kínai anyacsászárnéról. Az erőskezű és sokszor könyörtelen császárné, Ce-hszi Kína egyik legnyugtalanabb korszakában, a 19. század második felében irányította az országot. A császári udvarban sokan gyűlölték és rettegtek tőle, a nép azonban rajongott érte. A gyönyörű mandzsu lány tizenhét éves korában került a Tiltott Városba, a Császári Palotába, és az uralkodó kedvenc ágyasa lett. 1945. augusztus 16. | Szovjet fogságba kerül az utolsó kínai császár. Ám sorsa másképp alakul, mint a többi császári ágyasé. Fiú örököst szült, így császárné lett belőle. Rendkívüli szépségének, éles eszének és kitartásának köszönhetően már huszonnyolc éves korában magához ragadta az ország irányítását, s azt haláláig nem engedte ki a kezéből. Pearl S. Buck (1892–1973) Az amerikai írónő misszionárius szülők gyermekeként Kínában nőtt fel. 53 regénye jelent meg, amelyek főleg Kínában játszódnak. 1938-ban Nobel-díjat kapott kínai témájú regényeiért.
Pearl S. Buck: Az utolsó kínai császárné (Tericum Kiadó Kft., 2003) - Szerkesztő Fordító Kiadó: Tericum Kiadó Kft. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2003 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 592 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 15 cm ISBN: 963-8453-73-7 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A lebilincselő regény hiteles portrét fest az utolsó kínai anyacsászárnéról. Az erőskezű és sokszor könyörtelen császárné, Ce-hszi Kína egyik legnyugtalanabb korszakában, a 19. század második felében irányította az országot. Vásárlás: Pearl S. Buck - Az utolsó kínai császárné (2003). A császári udvarban sokan gyűlölték és rettegtek tőle, a nép azonban rajongott érte. A gyönyörű mandzsu lány tizenhét éves korában került a Tiltott Városba, a Császári Palotába, és az uralkodó kedvenc ágyasa lett. Ám sorsa másként alakult, mint a többi császári ágyasé. Fiú örököst szült, így császárné lett belőle. Szépségének, éles eszének és kitartásának köszönhetően már huszonnyolc éves korában magához ragadta az ország irányítását, s azt haláláig nem engedte ki a kezéből.
Anchee Min regényében átfogó képet nyújt a kínai történelem egyik legfontosabb – az utókor által ellentmondásos véleményekkel övezett – alakjáról, mely mögött átfogó kutatómunka áll. Pu Ji kínai császár – Wikipédia. A korabeli nyugati sajtó rosszmájúan a "sárkányhölgy" névvel illette és manipulatív, vérszomjas asszonyként ábrázolta őt, akit csak a hatalomvágy vezérelt, s akit folyton ledér vágyak hajtottak. Anchee Min Orchideája ezzel szemben egy humánus, őszinte, hús-vér alak, aki mindent feláldozott, hogy még egy ideig összetartsa az ősi, immár halálra ítélt birodalmat. Az aprólékos, mégis rendkívül érdekes, költői képekkel és olykor versekkel is fűszerezett leírások során betekintést nyerhetünk egy ismeretlen, ellentmondásokkal teli, archaikus birodalom végnapjaiba. Az érzékletes ábrázolásoknak köszönhetően megelevenednek előttünk a gyönyörű paloták és tavak, a pompás kelmék, a választékos mandzsu hajviseletek és a súlyos ékszerek.
Tisztázatlan, hogy a megalázó szerepet vajon önként vállalta -e – egyesek szerint ő kérte levélben kinevezését Minami Dzsiró japán hadügyminisztertől – vagy kényszernek engedelmeskedett, mindenesetre 1931 novemberében elfoglalta a főbiztosi széket, 1934-ben pedig megkoronázták. Pu Ji második császársága a valóságban inkább házi őrizet volt, mivel
Ezt követően a császár reformokat kívánt végrehajtani, amiket Ce-hszi kifejezetten ellenzett, hiszen féltette a hatalmát. Eltávolíttatta a császárt a trónjáról, tulajdonképpen házi őrizetre ítélve őt, kimondva az alkalmatlanságát. Bár névleg egészen az 1908-ban bekövetkezett haláláig ő maradt az uralkodó, elveszítette minden tekintélyét és a szabadságát is. Ce-hszi anyacsászárné a haláláig uralkodott. Utolsó éveiben több válságot át kellett vészelnie, például az 1900-ban a külföldiek erősödő hatalma miatt kitörő bokszerlázadást, amit támogatott is. Az özvegy császárné 1902-ben olyan reformokat tett közzé, amelyek gyökeresen átformálták a nép életét. Legalizálta a han és mandzsu felek között kötött házasságot, betiltotta a lányok lábelkötését, szorgalmazta az oktatásukat, bővítette a sajtószabadságot. Négy évvel később bejelentette, hogy Kína alkotmányos monarchia lesz, választásokkal. Egyetlen nappal élte túl Kuang-hszüt. Többen úgy vélekednek, hogy a nő megmérgezte a férfit, hogy halála után ne ragadhassa magához ténylegesen a hatalmat.
A Csing-dinasztiába tartozó Ce-hszi a történelem egyik legnagyobb női uralkodója, aki férje halála után kis híján ötven évig irányította Kínát. Megítélése vegyes, sokak szerint könyörtelen és velejéig korrupt, reformellenes uralkodó volt, mások szerint remek stratéga, aki az élete végén modernizálta az országot. A hatalomvágyáról is legendák szólnak. Egyes vélekedések szerint még gyilkosságoktól sem rettent meg, hogy megkaparintsa, illetve megtartsa a trónt, ellenlábasai rendre gyanús körülmények között tűntek el. Intelligenciája, határozottsága mellett híres könyörtelenségéről és az ékszerek iránti rajongásáról. Pályafutását Hszien-feng császár alacsonyabb rangú ágyasai között kezdte. Ce-hszi életének, uralkodásának történetét talán sosem fogjuk teljes valójában megismerni. A császár alacsony rangú ágyasa volt, de fiút szült Ce-hszi életéről 16 éves kora előttről vajmi keveset tudni. 1835-ben született pekingi mandzsu családba, rokonai valószínűleg tisztségviselők voltak. A lány tudott írni és olvasni (ez nem volt teljesen magától értetődő ekkoriban), rajzolni és varrni, és annak ellenére, hogy lánynak született, egyes történészek úgy gondolják, hogy a családja, beleértve az édesapját, adott a véleményére, és nagy becsben tartotta őt.