2012. március 26. 15:39 Győr eleste a tizenötéves háború egyik legmegdöbbentőbb eseménye volt, visszafoglalása pedig olyan haditett, amely egész Európában kiemelkedő hírként terjedt el. A 16. század közepének nagy várháborúinak utolsó felvonása Gyula és Szigetvár elfoglalása volt. Ezt követően a magyarországi védelmi rendszer, közismertebb nevén a végvárrendszer ekkor kezdte elnyerni véglegesnek szánt képét. Ekkor alakult ki e rendszer kettős, rendi és királyi beosztása, ami kisebb-nagyobb változásokkal a 17. század végéig funkcionált. A kerületi főkapitányok a hatáskörük alá rendelt kerület vármegyéinek hadügyi kérdéseit irányították, és az erre az időre már meglehetősen elavult, felkelt nemesi, vármegyei, városi csapatok, valamint a rendek által megszavazott hadiadóból fizetett néhány száz lovasból és gyalogosból álló, közvetlenül személyüknek alárendelt haderő felett rendelkeztek. Döntő csaták: Elvásik a török csillag! | ma7.sk. A királyi bevételekből ellátott védelmi rendszer tagjai, a végvidéki főkapitányságok lettek, melyek a védelemben sokkal jelentősebb szerephez jutottak.
A teljes blokád végül a döntő csatát követően csak három héttel később, szeptember 29-én hozta meg az eredményt, és az erődváros Hardegg előzetes feladási tárgyalásait követően elesett. Annak ellenére, hogy az erőd eleste jóval inkább a mezei csapatok veresége miatt következett be, az evangélikus Hardegg grófot a főherceg javaslatainak megfelelően összeállított "pártatlan bíróság" halálra ítélte, majd Bécsben az am Hof téren, nyilvános kivégzésen fejezték le. Bécs utolsó török ostroma tartalom. A főkapitány mellett a várfeladási tárgyalásokat vezető Niklas Perlin hadmérnökkel is a bakó végzett. Győr eleste, maga a per, de még inkább az ítélet végrehajtása európai érdeklődésre tartott számot, így igen nagyszámú tudósítást ismerünk erről az eseményről. A kivégzésről és a tárgyalásról beszámoló metszetek, röplapok láttak napvilágot, ami része volt a prágai udvarból megrendelt kiadványoknak. E kiadványok elsősorban a nagy győzelmekről adtak hírt, éltetve Rudolfot és a Habsburg főhercegek katonai tehetségét, de az állami propaganda a kudarcokat is tudatosan tálalta.
A fejedelmet a török elfogja, várait, városait pedig sorra veszik be a császári seregek. Így jutnak el Tokaj, Kassa, Sárospatak és Eperjes után Munkács alá is a Debrecent felprédáló és az Eperjesen vésztörvényszéket működtető Antonio Caraffa vezetésével 1685 novemberében. A nápolyi születésű tábornok pedig elég erő híján megelégszik a vár bekerítésével és lövetésével, rohamokkal nem is nagyon próbálkoznak. A négyezer fős védelmet a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétel miatt bujdosó Radics András kapitány vezeti, de leginkább Zrínyi Ilona irányítja. Aki sokszor megjelenik gyermekeivel is a falakon, lelket öntve ezzel is a védőkbe. 1686 márciusában aztán maga a felső-magyarországi főkapitány, Aeneas Sylvius von Caprara veszi át az ostromot, de a bolognai születésű lovassági tábornok sem tud nagyon mihez kezdeni. Sőt, az egyre silányabb ellátás miatt katonái is lázadoznak már. Bécs utolsó török ostroma film. De Zrínyi Ilonán sem tud férje segíteni, az időközben ismét a török oldalán harcoló Thököly hiába szeretne felmentő sereget, erre a Portának már nincs ereje.
Előzmények[ szerkesztés] I. Szulejmán személyében -ban egy rendkívül energikus, határozott és nagyratörő szultán lépett Isztambulban a ahol trónra. Az őt megelőző néhány uralkodó inkább ázsiai egyetlen bécsben és belső villongásokkal voltak elfoglalva. DUOL - Szigetvár ostroma: Szulejmán halálát még hosszú heteken át titokban tartották. Szulejmán uralkodása alatt rendet teremtett, jól központosította a birodalmat, annyira, hogy például a magyar hódoltságban a De a gazdaság jelentős részt még most is épített az állandó hadakozásokra, s a területeket tönkretevő rablógazdálkodásra. A hadsereg egyik fő ütőerejének, a reguláris lovasságnak a szpáhiknak a zsoldja a meghódított földeken egyetlen bécsben tímár birtokokból állt, amit átmeneti időre kaptak meg, ezért rendkívül törtető katonák lettek ezek az elit lovasok. Szulejmán uralkodása alatt lassan átalakította az oszmán hadsereget. Bár a A különbség csak annyi, hogy több tűzfegyverrel igyekezett ellátni a gyalogságot, míg a lovasság a közelharcban véghez vitt döntő erőt adta. Szulejmán elődeivel ellentétben másfelé tekintett, Nyugat-Európára.