Átörökíti-e az elődöktől örökölt hagyományt az utódokra, illetve ő maga létrehoz-e valamilyen átörökíthető, folytatható hagyományt. Tehát a hagyományhoz való viszonnyal foglalkozik, és az elődök, illetve utódok sorában való helyét keresi. Csak posta voltál Ki ugy véled, nyomot hagysz a világnak, kérdezd a szőnyeget mely dupla lábad nehezét únja s rímét ismeri: marad-e rajta valami magadból, vagy csak az utcán cipődre ragadt por amit emlékül továbbadsz neki? Aztán menj ki és kérdezd meg az utcát melyet oly égve és merengve futsz át naponta többször hogy már, azt hiszed, minden ház lelked mély szineit itta s lelked rongyait lengi mindenik fa s a sarki szél is tégedet sziszeg, kérdezd és olvasd amit rájuk irtál, s vedd ki a szélből mit beléje sírtál mint gramofonba mely megőrzené: miről beszélnek? Régibb otthonodról s a vad hegyekről, melyek alul egykor közéjük jöttél, s amelyek felé emléked visszanéz közűlük; ez vagy te, ez az emlék! egy csöpp Fogaras vagy Pest közepén, azt hordasz és vetítsz, s ha árnyat festesz a város falára, az csak a hűvös havasoknak árnya, mely rádtapadt s amelyet közvetítsz.
A Csak posta voltál című vers a Nyugat 1932. évi első számában jelent meg először, később pedig a Versenyt az esztendőkkel! című, 1933-as kötetbe került. Korai pályaszakaszában Babits a lírai ént, vagyis az egyént állította költészete középpontjába (erről tanúskodik pl. A lírikus epilógja című verse). Kései pályaszakaszában ezzel szemben úgy vélte, hogy a költőt az alkotása teremti meg (erről tanúskodik Mint forró csontok a máglyán című verse). A Csak posta voltál megkérdőjelezi a lírai én kitüntetett helyzetét, ami általánosságban is jellemző a későmodern költészetre, és ami miatt a lírai én önazonossága elbizonytalanodik, elvész. A lírai én már nem a verset alakító középpont, helyzete a hagyománytól is függ és saját visszatekintő értelmezésétől is. A vers jelentőségét az adja, hogy egy olyan jelenségre reflektál, amely a későmodern európai és magyar líra (Gottfried Benn, Paul Celan, Szabó Lőrinc, József Attila) fontos tapasztalata volt: a személyiség válságára és az egyénnek a hagyománytörténésben betöltött szerepére.
Babits Mihály: Csak posta voltál: hungarianliterature Kísérlet a szövegtani, stilisztikai, grammatikai ismeretek integrált tanítására: Babits Mihály Csak posta voltál című költeményének komplex elemzése megtekintése Kísérlet a szövegtani, stilisztikai, grammatikai ismeretek integrált tanítására: Babits Mihály Csak posta voltál című költeményének komplex elemzése - SZTE Miscellanea Elemzés Babits mihály csak posta voltalia … Tovább olvasom >> A gazda bekeríti házát című vers 1925 és 1927 között íródott és1925 októberében jelent meg a Nyugat októberi, 19. számában. Úgynevezett esztergomi vers, az Előhegyen levő nyári lakban készült. Az 1929-es, Az istenek halnak, az ember él című kötetbe válogatta … Tovább olvasom >> A Fortissimo egy nagy háborúellenes költemény. 1917 februárjában íródott és a Nyugatban jelent meg, a lap 1917. március 1-jei számában, amelyet emiatt a vers miatt a hatóságok elkoboztak és istenkáromlás vádjával pert is indítottak Babits ellen, állásából is felfüggesztették.
Aztán menj ki és kérdezd meg az utcát melyet oly égve és merengve futsz át naponta többször hogy már, azt hiszed, minden ház lelked mély szineit itta s lelked rongyait lengi mindenik fa s a sarki szél is tégedet sziszeg, kérdezd és olvasd amit rájuk irtál, s vedd ki a szélből mit beléje sírtál mint gramofonba mely megőrzené: miről beszélnek? Régibb otthonodról s a vad hegyekről, melyek alul egykor közéjük jöttél, s amelyek felé emléked visszanéz közűlük; ez vagy te, ez az emlék! egy csöpp Fogaras vagy Pest közepén, azt hordasz és vetítsz, s ha árnyat festesz a város falára, az csak a hűvös havasoknak árnya, mely rádtapadt s amelyet közvetítsz. Nem! hiszen ott is csak valaki voltál, és a hegyekkel egy csak ott se voltál. Mi voltál ott? keresd tovább magad! Ott nyájas szőllőtőkéket cipeltél s a barbár csúcsoknak nemet feleltél, mert szülőfölded felelt általad. Nagyapád háza s a szelíd Dunántul: de abban se lelheted igazánbul magad lelkét, lázadó siheder! Más voltál ott is! más táj, messzebb útak voltak még amik rajtad áthuzódtak s csak posta tudtál lenni és meder.
A költő a súlyos operációt követően, betegágyán fekve vetette papírra és augusztus 18-án adta át feleségének az elkészült … Tovább olvasom >> A Balázsolás című vers 1937-ben keletkezett, Babits 1938. eleji gégeműtétje előtt írta. A margitszigeti Nagyszállóban tartózkodott 1937. május 8-tól június 3-ig, egy iskolai füzetbe írogatott, a vers "csírái" itt találhatók. A mű a Pesti Naplóban jelent meg 1937. augusztus 15-én. … Tovább olvasom >> A Vers a csirkeház mellől 1931-ben íródott és a Versenyt az esztendőkkel! című kötetben jelent meg 1933-ban. Babits Mihály Ki úgy véled, nyomot hagysz a világnak, kérdezd a szőnyeget mely dupla lábad nehezét únja s rímét ismeri: marad-e rajta valami magadból, vagy csak az utcán cipődre ragadt por amit emlékül továbbadsz neki? Aztán menj ki és kérdezd meg az utcát melyet oly égve és merengve futsz át naponta többször, hogy már azt hiszed, minden ház lelked mély szineit itta s lelked rongyait lengi mindenik fa s a sarki szél is tégedet sziszeg, kérdezd és olvasd amit rájuk irtál, s vedd ki a szélből mit beléje sirtál mint gramofonba mely megőrzené: miről beszélnek?