A minimálbér nem magyar sajátosság, az Európai Unió 22 tagállamában már bevezették. Hazánkban 1989-ben vezették be a minimálbért, melynek összege havonta 17. 000 Ft volt. A rákövetkező években az összeg növekedett, azonban értéke az inflációtól függően folyamatosan változott[1]. 2016. január 1-től, a Kormány 454/2015. (XII. 29. ) rendelete szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók minimálbére 111. 000 Ft és a kormány bejelentette, hogy 2017-re újabb, 5, 1%-os emelést tervez. Ennek összege a mostani tervek szerint jövőre 116. 661 forint lenne. A minimálbéremelés mellett a tervek szerint a jelenlegi bruttó 129 ezer forintos bérminimum (454/2015. ) ndelet) is 135. 579 forintra emelkedik. Európai unió minimálbér 2022. Minimálbérek alakulása az Európai Unióban 2016. január 1-én (Az értékek a 22 Európai Uniós országot mutatják, ahol bevezették a minimálbért. )
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a kötelező minimálbér bevezetéséről szóló tárgyalások megkezdését azzal a céllal, hogy a minimumkövetelmények megállapításával az Európai Unió tisztességes megélhetést biztosító bérszintet állapítson meg a munkavállalóknak – közölte az uniós parlament. A 443 szavazattal, 192 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett elfogadott jóváhagyás szerint a tisztességes megélhetést biztosító bérszint csak kötelező minimálbér, azaz az alapbér törvényileg meghatározott, legkisebb összegének megállapításával vagy kollektív tárgyalásokkal valósítható meg. Az európai parlamenti képviselők véleménye szerint a kollektív tárgyalásoknak nagyobb szerephez kell jutniuk azokban a tagállamokban, ahol a tárgyalások a munkavállalók 80 százalékánál kevesebb dolgozót érintenek. Európai unió minimálbér 2020. A fizetésszintek meghatározásakor tiszteletben kell tartani a nemzeti hatásköröket és a szociális partnerek függetlenségét is. A jóváhagyás alapján az EP tárgyalói, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa elkezdheti kidolgozni az uniós minimálbér-számítás mindenki számára megfelelő jogszabályait – tették hozzá.
Tehát ez némileg magyarázza a kutatásban is megjelenő különbségeket, vagyis hogy vidéken miért igazítanák sokkal inkább a szegénységi küszöbhöz az értéket. A véleményeket tükrözi az is, hogy a szegénységi küszöb alatt élők legnagyobb része kistelepüléseken él.
A fiatalok, közép- és a nyugdíjaskorúak 81-85 százaléka támogatja az EP-s gyakorlat minden elemét. Míg 5-8 százalék között mozog az ellenzők aránya minden korcsoportban. Kép: Pulzus Érdekesebb megosztottság látszik a társadalmon belül a különböző végzettségűek véleménye alapján: a felsőfokú iskolát végzettek csak 77 százaléka ért egyet a vásárlóerő és a szegénységi küszöb figyelembe vételével, miközben a két alacsonyabb iskolai végzettséggel bíró csoportnál 84-87 százalék az arány. Nem meglepő így, hogy a felsőfokú végzettségűek 13 százaléka ellenzi az egész új számítási módot, minden elemével együtt. Európai unió minimálbér 2021. Kép: Pulzus Nagy különbségek nem, de érdekes eltérések látszódnak lakóhely szerint nézve a magyar alapsokaságot: a falusiak 13 százaléka messze a legnagyobb arány a csoportok között azoknál, akik csak a szegénységi küszöböt vennék figyelembe, nekik csak 80 százaléka támogatná mindkét elem rendszerbe kerülését. A budapestieknél viszont hibahatár alatt (<1 százalék) azok aránya, akik csak a vásárlóerővel számolnának.
chevron_right Európai minimálbér: a számítási módszer lesz egységes, nem az összeg hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // lapszemle 2021. 11. 22., 08:34 Frissítve: 2021. A nagy emelés után már öt EU-tagállamban is kisebb a minimálbér a magyarnál | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. 22., 10:05 Egyre nagyobb az esély a közös európai minimálbér bevezetésére – mondta Andor László, korábbi uniós biztos a Jelen podcastjában. Az Európai Parlament foglalkoztatási bizottsága, számos módosítással ugyan, de november közepén elfogadta az Európai Bizottság uniós minimálbérről szóló előterjesztését. Ez azt is jelenti, hogy elindulhat a végső egyeztetés az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság között. A Jelen hetilap podcastban készített interjút Andor László közgazdásszal, az Európai Bizottság korábbi, foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosával arról, hogy az európai minimálbér nem egy fix összeget jelentene, hogy a EU nem kötelezné a tagállamokat kötelezően előírt minimálbér bevezetésére, és nem határozna meg közös minimálbér szintet, csupán a bérből élők tisztességes megélhetését szeretné elősegíteni.