Minden pénteken olyan könyvekről írunk nektek, amelyeket mi már olvastunk, szerettünk és jó szívvel ajánlunk. Ezúttal egy kihagyhatatlan gyerekkönyvről esik majd szó. Patrice Karst: A láthatatlan fonal Az első mondat: "Luca és Gyuri, az ikrek mélyen aludtak ezen a csendes, nyugodt éjszakán. " A történet: Luca és Gyuri, az ikrek egy éjjel felébrednek a vihartól, anyukájuk megnyugtatásképp a láthatatlan szeretetfonalról mesél nekik. Láthatatlan fonal mese teljes film. Hiszen azokat, akik szeretik egymást, összeköti egy láthatatlan fonal. Akkor is, ha éppen távol vannak egymástól. Sőt, még akkor is, ha az egyikük már nem is él. Aki szeret valakit, soha nem lesz egyedül. A szeretteinktől való elszakadás és távollét mindannyiunknak nagyon nehéz élmény, de a gyerekek számára különösen ijesztő és fájdalmas. Pedig az élet bőségesen teremt olyan alkalmat, amikor ezt a félelmet és fájdalmat meg kell tapasztalniuk, legyen szó a szülők válásáról, külföldi munkavállalásáról, egy barátság megszakadásáról, vagy egy családtag haláláról.
A könyv szövege nekem túl egyszerű volt, bár lehet, hogy nem is kell ezt a szeretetfonal témát túlbonyolítani. Azért maradtak bennem hiányérzetek, mert olvastam volna én még erről a témáról valami bővebbet, kerekebbet. A téma, az ötlet – mely szerint a szeretetnek van egy láthatatlan fonala, ami összeköt minket akkor is, ha távol vagyunk egymástól – nagyon tetszett, s szívet melengető. Főleg az a "rész" tetszett, hogy a szeretet akkor is megmarad, ha már nem leszünk, mert valaki emlékeiben tovább élünk. Az is jó, hogy megemlíti a könyv: az, hogy valakik összevesznek, még nem jelenti azt, hogy elmúlt köztük a szeretet. Ezeket a dolgokat azért ugye tovább lehetett volna vinni, hogy egy szép, kerek-egész szöveg, történet legyen belőle, ne csak egy-két rövidke mondat. Talán arra való ez a könyv, hogy útjára indítsunk egy témát, egy beszélgetést a gyermekünkkel. Láthatatlan fonal mese webuntis. Az illusztrációk, s a színek nagyon tetszettek, el is időztem kicsit egy-egy oldalon. Sajnálom, hogy most nincs itt a könyv, hogy ismét belelapozhassak.
Sok olvasó, követő "készpénznek" veszi majd, hogy a könyvet "meg kell venni", és hogy – bár nem Vekerdy a szerző - mégiscsak az ő "nyelvén" beszél. A "Jól szeretni" szerzője a Díványnak elmondta, azt teszi fontossá, különlegessé ezt a könyvet számára, "hogy megpendíti azt a gondolatot, hogy nem csak a látható dolgok lehetnek megtartó erejűek, életbe vágó fontosságúak". Van élet Harry Potteren túl A gyerekkönyvek kétségkívül megalapozzák a személyiségünket, életünk első komoly hatásai kedvenc mesekönyveinken keresztül "érkeznek meg" hozzánk (aztán később rebellis zenekaroktól, majd jó esetben személyes élményekből kapunk további impulzusokat). Vallom, hogy nem lennék az, aki ma vagyok, ha nem az Óz a nagy varázslón, az Alice Csodaországban köteten és a Kis hercegen nőttem volna fel. Láthatatlan fonal mise en place. Kíváncsi voltam, Vekerdy személyes inspirációs forrásaira – aki tulajdonképpen a gondolkodásra és a tudatos létezésre alapozott egy életet, biztosan izgalmas (és tanulságos) meséken szocializálódott. "Kedvenceim: Winnetou; A sziklás hegyek varázslója, korábban János vitéz; Benedek Elek Toldija, Mufurc és Mickó - két medvebocs, Dugó Dani könyvek -Kosáryné Réz Lola, néhány Cilike-könyv, fiú létemre, majd pedig jöttek az angol detektívregények - Bulldog Drumond kalandjai; Poirot -Halál a felhők felett, és természetesen aztán végeláthatatlan sorban P. Howard, már a kamaszkor felé.
És míg a gyerek bármikor mondhatja az anyjának, hogy "anyu, szeretném ha jobban figyelnél rám, többet törődnél velem", és kérdezheti, hogy "szeretsz? ", de egy szülő ha ilyesmit mond a gyereknek – "már nem is szeretsz", "nem figyelsz rám eléggé", az egyfajta szülői gyengeségnek tűnik. Lehet valami egészséges módja annak, hogy egy szülő "reklamáljon" a gyerekénél a neki "kijáró" szeretetért? Vekerdy szerint a legjobb, amit tehetünk, hogy játsszunk a gyerekekkel - a játék a legjobb érzelmi csatorna. "A kisgyerekhez a játékon át tudunk közel férkőzni - neki minden játék, a mindennapi élet is, az evés, fürdés - hajmosás! -, öltözés-vetkőzés. Akkor nem gyűlöli, ha játék. A nagyobb gyereknél fő kérdés, békén hagyjuk-e, vagy valamire erőltetjük. 'Legyél olyan, amilyenné én akarlak tenni! ' Ez az örök konfliktusok útja, a harc útja, rossz esetben a megtörésé, jó esetben a lázadásé. Szorongásoldó történetek. Három csodaszép mesekönyv, amit imádnak szülők, gyerekek | Szépítők Magazin. Javaslatom: vonulj magadba, tarts önvizsgálatot, s ezt a gyereked meg fogja jutalmazni. " Legkevesebb egy simogatás minden nap kijár A könyvben van egy jelenet, amikor a kisfiú megkérdezi a mamáját: eltűnik-e a fonal, amikor haragszik rájuk, a szülő pedig azt feleli: nem, mert a szeretet erősebb, mint a harag.
Azon felül, hogy valóban nem ismer a szeretet határokat, én azt is tudom, hogy csodákra is képes!!! Kingakönyvek >! 2020. május 27., 15:51 Azt gondoltam, hogy túl "direkt", erőltetett könyv. Aztán elolvastuk a 3 éves gyermekemmel, kipróbáltuk igazi fonallal az összekötést, beszélgettünk róla. Azóta ha mérges vagyok valami miatt, megjegyzi, hogy tudja, hogy akkor is szeretem, és hogy a fonal sem szakad el. Nekünk nagyon bevált. A láthatatlan fonal (mesekönyv) - Patrice Karst - Nyitott Akadémia. 1 hozzászólás HoneyBunny >! 2015. május 5., 10:00 Nem tudom mivel volt a baj, mert az biztos, hogy nem a mondanivalóval, vagy szándékkal. Én igazából nem szeretem az ilyen direkt meséket (meg felnőttként sajnos tudom, hogy nem csak a szeretetnek van ilyen láthatatlan, rángatható fonala, persze ezt még nem kötöttem a gyerek orrára), és ráadásul ezt a rajzstílust már pici koromban is (csúnyának)szomorúnak találtam valamiért bár most már elfogadom, hogy ez az, amit nagybetűs illusztrációnak hívunk! Ennyit rólam! A gyereknek, csak egyszerűen nem jött még át a lényeg, de elég jól eljátszottunk, ahogy kötögettük egymásra a fonalat.