Piros pünkösd "Piros pünkösd napján mindenek újulnak, / A kertek, a mezõk virágba borulnak" E kedves régi pünkösdi gyermekdal egyre halkabban szól, ahogy múlnak az évek. Egyre kevesebb hozzá a gyermek, és akik még énekelhetnék, azok már nem eléggé gyermekek. Piros pünkösd napján mindenek újulnak. Közben pedig 2000 pünkösdjén mindenfelé, minden keresztény egyház templomában hangzottak a néha túlságosan is "szentlelkes" igék, mert Isten Lelkérõl, aki amaz elsõ pünkösdkor kiáradt, és egy világméretû mozgalmat indított útjára, tényleg sok mindent el lehet mondani, számtalan jó és nem jó lelki nekibuzdulást rá lehet fogni. Arról nincs sejtelmem, hogy hány igehirdetõ merte kiemelten azt a merész mondatot magyarázni, mely az Írásban így olvasható Károli Gáspár veretes fordításában: "És megjelentek elõttünk kettõs tüzes nyelvek, és üle mindenkire azok közül. " (Apostolok Cselekedetei 2, 3) Megvallom, Isten végtelen türelmébõl az idén öt templomban is szólhattam pünkösd üzenetét, de valahogy magam is csínján bántam a kettõs tüzes nyelvek hangoztatásával, mert úgy voltam vele: ne szaporítsam a hinnivalókat még azzal is, hogy a technikai tudományok által behatárolt képzelõerõket - "holmi" - nehezen hihetõ tûzfényes jelenségekkel terheljem.
Pünkösd Info > Pünkösd > Piros pünkösd napján 2019. 05. 23. Piros pünkösd napján… halljuk sokszor ezt a kifejezést, amit a népnyelvben pünkösd napjára használunk. A piros szín valószínűleg azért kapcsolódott pünkösdhöz, mert ekkor nyílnak a (piros) virágok, mint pl. a pünkösdi rózsa is, ami a magyar nevét is az ünnepről kapta. Piros pünkösd napján – magyar nóta Piros pünkösd napján imádkoztam érted, Piros pünkösd napján vártam visszatérted. Piros pünkösd napján imádkoztam. Teli volt a határ nyíló vadvirággal, Vártalak a keresztútnál pünkösdi rózsával. Mindhiába vártam, ősz is lett azóta, Elhervadt már régen a pünkösdi rózsa. /:Kacagó kis párom többé sosem hívlak, Mert a késő, fehér télben jégvirágok nyílnak. :/
Birkagulyás, ökörsütés, borivás és tánc volt világos-virradatig. Közben megrendezésre került a lovasverseny, melynek győztesét pünkösdi királynak koronáztak, de nem ám csak egy napra, hanem egy egész évre. Nagy tisztesség volt ez, hiszen a pünkösdi király egész évben csak akkor dolgozott, amikor kedve volt hozzá, és annyi bort ihatott ingyen a falu korcsmájába amennyi csak belefért. Minden mulatságban, lakodalomban ő kezdte a táncot, ezért bomlottak is utána a falu lányai. A királyság egy esztendőre szólt, de többször is ellehetett azt nyerni. A másik szép szokás a falujárás volt. Ilyenkor a legények, felpántlikázott lovakon virágcsokrokkal a kalapjukban, házról-házra jártak egy kísérő fiúcskával, aki kosárral a karján, begyűjtötte az adományokat. A sok tojástól, szalonnától, sonkától roskadozó kosarat a korcsmában az asztalokra kiborították és estére az egész falú népe óriási lakomát, és táncmulatságot rendezett. míg tartott a jókedv. A mai kereszténység előtti időkben is ünnep volt - Piros pünkösd napja. A magyar nótát itt is cigány húzta. Más milyen mulatság volt a legénybíró választás, Ennek a bírónak, a legerősebbnek kellett lennie a faluban.
A szertartás körmenettel zárul. Éjfélkor a megholtakért tartanak szentmisét, ezt keresztúti ájtatosság követi. Pünkösdvasárnap reggel 6 órakor fogadják a zarándokokat. 8 órakor szentmisét tartanak. Az ünnepi istentisztelet délelőtt 10 órakor kezdődik, ezt Talapka István címzetes apát, esperes-kanonok, a kiskunfélegyházi Sarlós Boldogasszony Egyházkerület plébánosa celebrálja. Kókay István: Piros pünkösd napján (Bába és Társai Kiadó, 1999) - antikvarium.hu. A mise a hagyományos körmenettel ér véget. A zarándokcsoportokat 14 órakor búcsúztatják. Pünkösdhétfőn délelőtt 10 órakor Sándor Gábor, a Győri Hittudományi Főiskola tanára mutat be szentmisét. Egyébként éppen egy éve adták át a szentkúti új pálos kolostort. Az épületet dr. Bábel Balázs érsek szentelte meg, az ünnepségen jelen volt a pálos rend legfőbb elöljárója, Izidor Matuszewski generális atya is.