Dr. György László Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárának kezdeményezésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a területi kamarák közreműködésével átfogó szakmai eseménysorozatot hozott létre 2019-ben. A sorozat élőben folytatódik, a mai helyszín Kecskemét volt, a házigazda a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A szaktárca képviselői idén is a kis- és középvállalkozók tapasztalatait gyűjtik össze egy konzultáció keretében. A téma ezúttal a 2021-27-es EU programozási időszak induló pályázatai, valamint a megújult Vállalkozói Információs portál () bemutatása volt. Az eseményen megjelent dr. Salacz László országgyűlési képviselő, Lévai Jánosné tanácsnok, és Nemcsik Mátyás is. Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőbeszédében kiemelte, hét hónapja ez az első személyes találkozó a vállalkozókkal, a bizonytalanság hamarosan véget ér. - Amikor ránk tört a vírushelyzet, nem lehetett semmit tudni, semmit kiszámítani.
Hozzátette: a cég képviselői felajánlották azt is, hogy képviselik a többi kisvállalkozás szempontjait is. Az államtitkár előrevetítette: a tárgyalások a továbbiakban is a VOSZ és a Mobil Petrol benzinkúthálózat részvételével zajlanak "abban a konstruktív mederben, ahogyan a koronavírus-válság kitörése óta az elmúlt két évben minden lényeges kérdésben meg tudtunk állapodni". Kérdésre válaszolva György László azt mondta, nem kaptak még jelzést arról, hogy töltőállomás szüneteltetné tevékenységét, az MTI kérdésére pedig megerőstítette a tárca múlt heti közlését: nem volt szükség arra, hogy üzemszünet miatt átmenetileg nyilvántartott szolgáltatót jelöljenek ki benzinkút működtetésére. Ugyancsak az MTI kérdésére elmondta: a hét második felére várják a kis benzinkutak képviselőinek konstruktív javaslatait.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára bejelentette, hogy az ország kevésbé fejlett régiói vállalkozásait megcélzó, nyolcvanmilliárd forintos pályázatot követően megnyílt a húszmilliárd forintos beruházásösztönző pályázat, amely a fejlettebb régiók mikro-, kis- és közepes vállalkozásainak nyújt támogatást. A pályázatot az Észak-Nyugat-Dunántúlon, a Dél-Dunántúlon vagy Pest megyében tevékenykedő, 1–250 fős vállalkozások nyújthatják be, ám az államtitkár szerint ez a támogatás nem ingyenpénz; a cégeknek vállalniuk kell, hogy másfélszer gyorsabban nőnek a gazdaságnál, élvonalbeli technológiákba kell beruházniuk, digitalizációra és energiahatékonyságra kell költeniük. György László szerint a technológiai fejlődés és a digitalizáció a feltétele annak, hogy a vállalkozások meg tudják tartani a létrehozott munkahelyeket. Egy másik pályázat is kezdetét veszi hétfőn, amelynek célja a magyar falvakban működő vállalkozások újraindítása – ez harmincmilliárd forintos kerettel indul el.
Úgy fogalmazott: előremutató tárgyalásokat folytattak, megállapodtak abban, hogy a kialakult helyzetet konstruktívan kezelik, és közös céljuk az infláció féken tartása, a magyar családok védelme a külföldről begyűrűző áremelkedéssel szemben. Az államtitkár emlékeztetett: a rezsicsökkentési politikájához hűen a kormány tavaly novemberben a 95-ös benzin és a gázolaj árát legfeljebb literenként 480 forintos szinten rögzítette, először három hónapra. György László államtitkár (fotó: Lénárt Márton) A fotó illusztáció! A beavatkozás nélkül a világpiaci folyamatok miatt ma jóval 500 forint feletti áron tankolhatnánk a benzinkutakon – mutatott rá György László, kiemelve: az intézkedésnek köszönhetően a magyar emberek a gázhoz és az áramhoz hasonlóan az üzemanyagért is az egyik legalacsonyabb árat fizetik Európában. A benzinárstopot a napokban újabb három hónapra hosszabbították meg, az így május 15-éig érvényben marad, további védelmet biztosítva az autót használó családoknak – mondta. György László arról is beszélt, az egyeztetésen a Mobil Petrol képviselője jelezte, hogy a kúthálózat nem kíván részt venni "az autós demonstrációban és petíció aláírásában, hiszen nem a helyzet elmérgesítése, hanem a konstruktív megoldása a céljuk".
Utóbbi Kecskeméten is érezhető. Mindez nagyon fontos kérdést is felvet: mi lesz az alapanyagokkal, mekkora áremelkedést eredményez, hogyan lehet kezelni a fellépő hiányokat, és mindez hogy fog hatni az iparra, a gazdaságra. Várhatóan a globális értékláncok a távolkeleti beszállítók helyett közelebb, Európában keresnek beszállítókat, minden szempontból biztonságosabb, megbízhatóbb partnereket. Ezt segítik a támogatási rendszerek, a kiírt pályázatok. A Magyar Kormány a 2021-27-es uniós forrásokat újra GINOP rendszerben használja fel, ezen keresztül juthatnak támogatáshoz a magyar vállalkozók. Gaál József kiemelte, ezekkel a lehetőségekkel élni kellene, hiszen a versenyben csak azok tudnak hatékonyan és versenyképesen fejlődni, akik innovatívak. - A fejlesztések koncentráljanak az egyetemekkel való együttműködésre, közös innovációs vagy kutatás-fejlesztési projektek támogatására – határozta meg az irányt az elnök. Gondolatai nagyon jó alapozták meg és vezették fel a nap előadójának gondolatait.
A 2022-es magyar arány már meghaladja úgy az EU-átlagot, mint a visegrádi országok átlagát. A munkahelyteremtő beruházások támogatása Az egymillió új munkahely létrehozásában meghatározó szerepet játszott az a beruházásösztönző gazdaságpolitika, amely úgy a külföldi működőtőke bevonzásában (gondoljunk csak az Audi, a Lego vagy az SK Innovation gyáraira, vagy a Siemens Energy, a Knorr-Bremse és a Vitesco kutatás-fejlesztési és innovációs beruházásaira), mint a magyar tulajdonú vállalati szektor beruházásainak támogatásában eredményesen teljesített. Ennek eredménye, hogy Magyarországon az elmúlt években – még a válság alatt is – 27 százalék fölött tudtuk tartani a GDP-arányos beruházási rátát, ami 5 százalékponttal haladja meg az EU és 7-8 százalékponttal a visegrádi országok átlagát. 2020 elejére jelentős előrelépést értünk el a foglalkoztatás területén, azonban a COVID-válság komoly veszélyt jelentett a munkahelyekre, ezért határoztuk meg a Gazdaságvédelmi Akcióterv legfontosabb céljaként a munkahelyek védelmét és a munkahelyteremtést.