Elpusztult Bimba a Fővárosi Állat- és Növénykert nőstény jegesmedvéje. A 23 éves medve alig egy hónapja érkezett Olaszországból, hogy a hím, Vitus párja legyen. A medvelánnyal májdaganat végzett. Állatkertünk a jegesmedve tenyészprogramban | Állatkert Budapest szívében. Bimba érkezésekor az állatkert dolgozói abban bíztak, hogy a két fiatal mackó frigyéből végre jegesmedve-bocsok születhetnek Budapesten. Ám alig pár nappal azután, hogy a két jegesmedvét összeengedték, a nász tragikus véget ért - írja a Blikk. Hétfőn észlelték, hogy valami nincs rendben az állattal és keddre már el is pusztult. Az első vizsgálatok szerint Bimba máját egy daganat támadta meg, azaz rák végzett a medvével. Arról, hogy a jegesmedve ebeteg, sem a korábbi helyén, sem itthon nem tudtak. A Budapesti Állatkert értesítette az Európai Fajmentő Programot a történtekről, így remélhető nemsokára új nőstény érkezik az ismét egyedül maradt Vitus mellé.
2011. október 18. Új jegesmedve érkezett a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. A rotterdami születésű, de Bécsből érkezett állat az európai jegesmedve szaporító tenyészprogram keretében került a magyar fővárosba. Ma már a közönség is láthatta, de jövendőbelijével, a Vitus nevű hímmel csak az elkövetkező hetekben szoktatják össze lépésről lépésre. Ma engedték ki először a kifutóra Taniát, a Fővárosi Állat- és Növénykert új nőstény jegesmedvéjét. Így védik a depressziótól az állatkert cuki jegesmedvéjét – videó | BorsOnline. Az állat 12-én, azaz szerdán érkezett, de az elmúlt napokat hermetikusan elzárva, a sziklabarlang belsejében töltötte. A Fővárosi Állat- és Növénykertben évszázados múltja van a jegesmedvék tartásának. Az első jegesbocs 1933-ban született Budapesten, így a kert az állatkerti jegesmedve. A Fővárosi Állat- és Növénykertben évszázados múltja van a jegesmedvék tartásának. Az első jegesbocs 1933-ban született Budapesten, így a kert az állatkerti jegesmedve szaporítás egyik úttörőjének számított. A Berlini Állatkert hírneves jegesmedvéjének, Knutnak a felmenői (köztük az egyik dédapa, Alba, illetve két ükszülő, Zsuzsi és Gazsi) is a magyar fővárosban éltek, illetve születtek.
Most sem ez történik, hiszen az új budapesti jegesmedvék fiatal hímek, egészen pontos két testvér. Elhelyezésükkel az európai tenyészprogramot segíti ki a Fővárosi Állatkert, amelynek nemcsak tenyészpárokról kell gondoskodnia, hanem a mindenkori tenyészállat-gazdálkodásról is. Íme a Fővárosi Állatkert jegesmedve testvérpárosa! - YouTube. Ennek része az apaállat-utánpótlás is. A Budapestre került fiatal jegesmedvék egy olyan, a tenyészprogramban ugyancsak részt vevő állatkertben születtek, ahol életkoruk miatt már nem lehetett gondoskodni további elhelyezésükről, tenyészállatnak azonban még fiatalok, tehát végleges pár mellé sem kerülhetnek még. A fajmegmentő tenyészprogramnak így az apaállat-gazdálkodásban szüksége volt egy olyan állatkertre, ahol néhány évre fogadni tudják a két fiatal hím állatot. MTI fotó: Kovács Attila Az állatkert jegesmedve-férőhelyéről érdemes tudni, hogy az eredeti, 1912-ben épült sarkvidéki panoráma kifutóit és belső tereit, 2006-ban jelentősen korszerűsítették. A jegesmedvék férőhelyének nagysága akkor a korábbi háromszorosára nőtt, s az eredeti "mártózó" helyett egy 350 millió literes új medencét is kaptak.
Bemutatkozott a Fővárosi Állat- és Növénykert két új jegesmedvéje, Belij és Szerij, akik a moszkvai állatkertből érkeztek Budapestre. A két másféléves medve a róluk készült felvételek tanúsága szerint nagyon jól érzi magát új otthonában, különösen a tágas medencét kedvelik, s órákat képesek azzal tölteni, hogy önfeledten ugrálnak a habok közé. Időnként egymást lökik be, vagy pedig szinkronban ugranak. A Fővárosi Állat- és Növénykert a múltban komoly eredményeket ért el a jegesmedvék tartásában és szaporításában. Már az 1930-as években – vagyis világviszonylatban is az elsők között – sikerült a faj eredményes szaporítása, az azóta eltelt idők során pedig 39 jegesmedvebocs született Budapesten. Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert A közelmúltban viszont néhány évig nélkülöznie kellett a jegesmedvéket a budapesti közönségnek. Jegesmedvék helyett átmenetileg barnamedvéket tartottak az intézményben. Ehhez persze tudni kell, hogy néhány év múlva a kifutó jelentős rekonstrukciónak néz elébe, így nem volt még érdemes belefogni egy fiatal tenyészállatokból álló új jegesmedve állomány kialakításába.
Így tehát a jegesmedvék kifutójában az elmúlt években átmenetileg elhelyezett barnamedvék egy másik állatkertbe kerültek, s a kifutó ásóhelyein végzett talajcsere után minden készen is állt a jegesmedvék fogadásához. Állatkertünk jegesmedve-férőhelyéről érdemes tudni, hogy az eredeti, 1912-ben épült sarkvidéki panoráma kifutóit és belső tereit, amelyek nem voltak kellően tágasak (bár ezzel együtt már eredeti állapotukban is kiváló tenyésztési eredményeket tettek lehetővé), 2006-ban jelentősen korszerűsítettük. A jegesmedvék férőhelyének nagysága akkor a korábbi háromszorosára nőtt, s az eredeti "mártózó" helyett egy 350 millió literes új medencét is kaptak. Középtávú terveink között az szerepel, hogy ezt a férőhelyet a jövőben továbbfejlesztjük, ugyanis az oroszlánfókák a Pannon Parkban kapnának új helyet, s az így felszabaduló területtel még tovább bővíthetjük a jegesmedvék kifutóját. Várhatóan épp akkor jutunk majd idáig a fejlesztésekben, amikor a mostani új jegesmedvék elérik a tenyészérett kort, továbbutaznak a tenyészprogram más állatkertjeibe, ahol már jövendőbelijük fogja várni őket.
Főoldal Rólunk Hírek Néhány hete Állatkertünk látogatói ismét láthatnak jegesmedvéket. Ennek kapcsán érdemes felidézni azokat a nehézségeket, amelyek a vadonbeli jegesmedve állományokat fenyegetik: ilyenek a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás és az orvvadászat is. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) évtizedekkel ezelőtt kidolgozott egy olyan, az idők során sokat finomított kategóriarendszert, amely kifejezi a különféle ritkulóban lévő állat- és növényfajok veszélyeztetettségének mértékét. Ebben a rendszerben a jegesmedve a "sebezhető" (vulnerable – VU) kategóriába tartozik, tehát fenyegetett állatfajról van szó. De vajon mi okozza ennek a hatalmas és erős állatnak, a sarkvidékek egyik csúcsragadozójának a fenyegetettségét. Történelmi szempontból az egyik legrégebbi fenyegető tényező a vadászat, hiszen az emberek évezredek óta vadásznak a jegesmedvékre. Ennek hatása azonban az állomány egészére nézve csak azután vált jelentőssé, hogy a sarkvidéki őslakosok mellett mások is elkezdtek jegesmedvére vadászni, éspedig igen modern fegyverekkel, elsősorban az állatok prémje, illetve trófeája miatt.
Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) különleges figyelmet szentel a jegesmedvéknek. A regionális szintű gyűjteményi tervezést, és ezen belül azt is, hogy melyik tenyészállat melyik állatkertbe kerül, a jegesmedve tenyészprogram keretében hangolják össze. A program koordinátora az Amszterdami Állatkert egyik vezető munkatársa. Az európai állatkertekben egyébként 96 jegesmedve él 40 különböző intézményben. A jegesmedvék fontosságát az adja, hogy egyrészt kiválóan alkalmasak arra, hogy az emberek figyelmét felhívják a globális klímaváltozás következményeire, másrészt – mivel a vadonbeli állomány egyre sebezhetőbb – az állatkerti jegesmedve állományok fenntartása egyfajta "biztonsági védőhálót" jelent a faj fennmaradása szempontjából. A korszerű állatkertekben a jegesmedvék jól tarthatóak, amit az is bizonyít, hogy legtöbbjük már generációk sora óta él és szaporodik állatkerti körülmények között. A Berlini Állatkert nemrégiben elpusztult híres jegesmedvéjének, Knutnak például már az ükszülei is állatkerti állatok voltak, közülük kettő, Zsuzsi és Gazsi éppen a Fővárosi Állat- és Növénykertben éltek a második világháborút követően.