Kis- és nagypolitikai kalamajkák gördítik tovább ezt a helyenként pezsgő humortól könnyű, helyenként apokaliptikus képzet-társításokban gazdag kalandregényt…
S ami külön üdítő: a szerző lazán átlép az összes ideológián, ugyanolyan szenvtelenül, mégis együttérzőn, néha pedig ironikusan láttat minden népet, embert és kultúrát. Spiró György Ezzel a stiláris sokféleséggel Spiró György regénye szintetizálja az egész huszadik századi regényirodalmat, s remélhetőleg nem lesz igaza pesszimista jóslatának, miszerint a külföldi visszhangot eleve kizárja témája és közép-balkáni származása. Ha nem is a magyar próza korszakváltó cezúrája, az biztos, hogy a kortárs elbeszélő művészet vitathatatlan meglepetése és egyértelmű fordulata. Könyv: Fogság (Spiró György). A könyv fülszövege Spiró György: Fogság Magvető Kiadó, 2005
A szerző monumentális vállalkozása nem csupán egy hatalmas ismeretanyagot tartalmazó, finom humorral átszőtt történelmi regény, hanem lényegi kérdéseket boncolgató szellemi kaland. Ajánlja: Varga Dorottya 2018. december 17.
Ez a metódus természetesen a giccs melegágya, sokan sokféle módon buktak már bele a mutatványba. Alapos stilisztikai vizsgálat mutathatja csak meg, hogyan talált rá Spiró arra az igen vékony sávra, amely végül nem az írói kötéltánc érzetét kelti fel olvasójában, hanem egy rendkívül természetes, erős sodrású, csak így, és sehogy másként megformált élvezetes, mégis magasirodalmi szöveget eredményezett. Ezzel kapcsolatban érdemes elolvasni azt a kis kötetet, amely tavaly a Fogság széljegyzetei ként jelent meg. Spiró itt megvallja, hogy egy étteremben döbbent rá a regény közegének nyitjára: a mindennapok emberszagú valóságát tette meg kiindulóponttá, a test és lélek hétköznapiságát, gyötrelmeit helyezte a horizontra, innen ered a könyv átélhető cselekménye, amely minden olvasóközönség számára izgalmas. Újabb probléma lehetett volna a kereszténység eredettörténetének ábrázolása. Fogság – Spiró György – Használt könyvek | Könyvárpiac – Könyvárpiac Antikvárium Online. Nem bíbelődnék most túlságosan sokat a regény cselekményével, amelyet remélhetőleg mindenki ismer. Mint az tudható, a római polgár, a rövidlátó zsidó Uri, azaz Gaius Theodorus kamaszon, jeruzsálemi tartózkodása során találkozik Jézussal, később pedig, a negyedik könyvben szembesül a nazarénusok szektájával, amiből évszázadokkal később a keresztény egyház megszületett.
Tija elnémult, öt nem szokták faggatni. Uri nagyürian legyintett, jó, hát akkor szíveskedjék valamit felmondani Livius latin Odüsszeia—fordításából. Tija nyugtalan lett és g örögül kezdett szavalni egy részt, de Uri szemtelenül leintette: latinul, ha leh etne, kérlek. Tija megpróbálta az általa görögül idézett részt latin hexameterre áttenni, de nem sikerült hibátlanra, nem volt meg a cezüra a sorban, amire Uri nem mulasztotta el felhívni a figyelmét. Philó, aki a dolognak fültanúja volt, k ajánul lecsapott az unokaöccsére: Ú Na látod, nem tudsz te se mindent! Tija dühösen füjtatott, alighanem még soha nem merték megalázni. Fogság · Spiró György · Könyv · Moly. Nem volt ez kom oly megalázás, incselkedés inkább, de Tija arca sötétvörösre vált. Ú Neki könnyű Ú fakadt ki H, 6 Rómában él, neki a latin az anyanyelve! Uri tiltakozott: görög az anyanyelve neki is, a latint önszorgalomból tanulta me g, mert Rómában a lakosságnak legalább a harmada, ha ugyan nem a fele, egyetlen szót sem tud latinul, csak a falfirkákat érti. A zsidok nem tudnak latinul, semm i szükségük rá.