Kazincbarcikai Járásbíróság mellett működő egy fő, 6. Pécsi Járásbíróság mellett működő egy fő, 7. Sárvári Járásbíróság mellett működő egy fő, 8. Soproni Járásbíróság mellett működő egy fő. A pályázatot a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Hivatali szervének (1146 Budapest, Cházár András u. 13. ) papír alapon, eredetben, postai úton kell megküldeni, vagy a Kar Hivatala vezetőjének titkárságán - munkaidőben - személyesen kell benyújtani. A pályázati határidő utolsó napján postára adott, a kari meghallgatás napjáig beérkezett pályázatokat határidőben beadottnak kell tekinteni. A pályázat benyújtásának határideje a pályázati hirdetménynek a Hivatalos Értesítőben való közzétételét követő 30. nap. Az állás betöltéséhez szükséges törvényi feltételek: - magyar állampolgárság, - a 24. életév betöltése, - az országgyűlési képviselők választásán való választhatóság, - egyetemi jogi végzettség, - végrehajtói szakvizsga, - kétéves bírósági végrehajtó-helyettesi gyakorlat. Nem nevezhető ki végrehajtóvá az, akivel szemben a Vht.
Ugyancsak számos küldöttséget fogadott a kar a közgyűlés keretein túl, lehetővé téve, hogy a külföldi kollégák szakmai tanulmányút során megismerkedhessenek a magyar végrehajtás elméleti oldalával, illetve végrehajtói irodák látogatása során a gyakorlati aspektusaival is. A szakmai rendezvényeken túlmenően mindenképpen meg kell még említeni a kar tanácsadói tevékenységét is. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar ugyanis számtalan esetben kap olyan irányú írásos megkeresést, hogy jogszabályi hátterének és a végrehajtási eljárások gyakorlatának ismertetésével járuljon hozzá egy-egy környező ország (pl. Csehország, Lengyelország) kodifikációs eljárásához. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének meghívására 2016. januárjában a Nemzetközi Szervezet (UIHJ) delegációja érkezett Magyarországra, a megbeszélések részeként a külföldi delegáció az országgyűlésben is látogatást tett. A Szerb Végrehajtói Kamara felkérésére Dr. habil Schad György PhD elnök úr és Dr. Lukács Tamás alelnök úr több ízben vett részt Szerbiában a végrehajtási rendszer átalakításáról szóló szakmai konferenciákon, megbeszéléseken, illetve tartottak szakmai előadásokat.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az adósnak az eljárás folytatására ne lenne ráhatása, hiszen mind a végrehajtás szünetelésének, vagy felfüggesztésének ténye végső soron az adós közreműködésén is múlik. Abban az esetben ugyanis, ha az adósnak sikerül megállapodnia a részletfizetésben, a részlet pontos összegében a végrehajtást kérővel, úgy a végrehajtási eljárás a törvény értelmében szünetel és mindaddig, amíg az adós a részletfizetési kötelezettségének eleget tesz, ez így is marad, mígnem az eljárás a követelés kiegyenlítésére tekintettel végül megszűnik. A részletfizetés engedélyezése azonban az adós kezdeményezésén alapul, az adós ilyen irányú kérelmének előterjesztése tehát az egyik eszköze annak, hogy az adós saját helyzetén könnyíteni tudjon és esélyt adjon magának a későbbi, súlyosabb végrehajtási jogi jogkövetkezmények elkerülésére. Fontos tudniuk az érintett adósoknak, hogy a végrehajtást foganatosító bíróság az adósnak a - becsérték közlésének kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjesztett - kérelmére az ingatlan elhagyására egyszeri halasztást adhat, ha az már legalább 6 hónapja az adós lakóingatlana és az adós az elhelyezését ideiglenesen sem tudja biztosítani.
226/A. §-ban foglaltak betartását (A végrehajtó által foganatosított végrehajtás adósának vagyonába tartozó dolgot, egyéb vagyoni elemet a végrehajtó, a végrehajtó-helyettes, a végrehajtójelölt, a végrehajtó egyéb alkalmazottja és az a végrehajtói iroda, amelynek a végrehajtó tagja sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján, közvetve sem szerezheti meg. )
(Vht. 182/A. §)" Miért téves ez az információ? Röviden szólva azért, mert nem ezt tartalmazza a jogszabály: valójában a lejárt, határozott idejű szerződést kötött egykori bérlőkre is vonatkozik a kilakoltatási moratórium. A hivatkozott törvény szövegéből megállapítható, hogy nincs helye elhalasztásnak (kilakoltatási moratóriumnak) önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során. A jogszabály következő szakaszai azonban – pont ellentétesen a Végrehajtói Kar tájékoztatásával – tisztázzák, hogy a bérbeadó a határozott időre kötött lakásbérleti szerződés esetén annak lejártát követő 60 napon belül kérheti ugyan – bizonyos feltételekkel – a lakás kiürítésé eljárásban szintén alkalmazni kell a kilakoltatási moratóriumot, azonban ebben az esetben az ingatlan nem minősül önkényesen elfoglalt lakásnak (Vht. 183/A. § (2) bekezdés). Mi ennek a jelentősége? Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére speciális szabályok vonatkoznak, a gyorsított eljárás jellegéből adódóan kevesebb eljárási garanciát kínál a felek számára, mint egy hagyományos peres eljárás.
írt kommunikációs tanulmányt Miután jogerősen megnyertük az MBVK elleni pert, és megkaptuk tőlük a 2015. szeptember eleje és 2016. június vége között kötött szerződések listáját, egy újabb adatigénylésben kikértük a 2016. június vége és 2017. szeptember közepe kötött megállapodások összesítését is. Ki kell adniuk a gazdálkodási adataikat Ezzel a válasszal nem értettünk egyet, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk. A NAIH helytállónak találta a beadványunkban foglalt érvelésünket, miszerint az MBVK a jogszabályok szerint közfeladatot ellátó szerv, így közérdekű adatokat kezel, ezért a Hatóság felszólította az MBVK-t, hogy adja ki részünkre az általunk kért szerződéslistát. A bíróság elsőfokú ítéletében megállapította, hogy az Átlátszó nem késett el a perindítással nem releváns, hogy az újságíró az átlátszós email-címéről küldte el az adatigénylést az MBVK közfeladatot lát el, ezért a gazdálkodási adatai közérdekű adatok. Kitért az elsőfokú ítélet arra is, hogy az MBVK az üzleti titokra hivatkozással kapcsolatban semmilyen tényt és körülményt nem igazolt, ezért a szervezet védekezésének ezt a részét sem fogadta el a bíróság, és kötelezte a Végrehajtói Kart az Átlátszó által kért adatok kiadására.