Arról nem is beszélve, hogy ősszel a törzs maga jelentette be a dinamikus adatszolgáltatásra történő átállást, amelynek a célja épp a "naprakész információ begyűjtése" volt. A legvalószínűbbnek így talán az tűnik, hogy a harmadik hullám egy pontján elkezdték más "protokoll" szerint rögzíteni az elhunyt koronavírus-fertőzöttek számát. Az nem egyértelmű, hogy egy ilyen lépést mi indokolhatott volna, hacsak a kórházak tehermentesítése nem. Index - Belföld - KSH: nem igaz, hogy mi állunk a halálozási lista élén. Mindenesetre az biztos, hogy a KSH és az operatív törzs adatai nagyjából egy héttel azután kezdtek elszakadni egymástól, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt: nem nálunk a legmagasabb a Covid-halálozás, a látszólag magas számokat az magyarázza, hogy más országoktól eltérő "protokoll" szerint számolja az elhunytakat az operatív törzs. Adat covid halálozás koronavírus operatív törzs Olvasson tovább a kategóriában
A statisztikai hivatal adatain egyébként az látszik, hogy március-áprilisban a járványcsúcson tényleg rosszabb volt a helyzet, mint télen, ám a tetőzés sokkal rövidebb ideig tartott. Az eltérő arányok mellett pedig ez a fő különbség a KSH és az operatív törzs adatközlése között, hiszen utóbbi kifejezetten lassú lecsengést mutatott. Nehéz magyarázatot találni Az ellentmondó adatoknak persze elméletileg számtalan magyarázata lehet. Természetesen még a járványok tetőzésekor sem csak koronavírus-fertőzés miatt hunytak el emberek, illetve a pandémiának is lehettek olyan következményei, amelyek befolyásolhatták a koronavírustól független halálozások alakulását. Halálozási adatok – Hivatalos: Uniós adatok cáfolják a baloldali halálkampányt – MINDEN SZÓ.hu. Az egészségügy túlterheltsége miatt szinte biztosan rengeteg egyéb betegségben szenvedő ember maradt ellátatlanul. A szűrővizsgálatok ugyancsak nagy számban maradtak el az elmúlt egy évben, amely közép-hosszútávon szintén a halálozás emelkedéséhez vezethet. A halálozás alakulására az időjárás is hatással van: extrém melegben és hidegben is többen veszítik életüket.
• Áprilisban? A 2020-as halálozási adatok nem "most jöttek ki"; én már február 1-én láttam, le is mentettem képfájlba a 2019. és 2020. évi, a régiók szerint és országosan is összesített megyei negyedéves bontású adatokat: [link]; és le is töltöttem Excel formában. A képfájl: [link] Eszerint: 2019-ben 129 603, 2020-ban 139 549 elhalálozás történt. Változatlanul, ugyanez látható most is a KSH honlapján: [link] • Könnyű megmagyarázni a KSH vs. számeltérést. A vélhetően a 2020-at hamarabb záró, heti bontású adatokat követte figyelemmel: [link] Ha összeadjuk 2020. 1. hetével kezdődő és az 53. héttel záruló heti halottszámot, az 143 161 fő. Csakhogy 2020. első hetének első napja 2019. Évek óta nem született ilyen kevés gyermek Magyarországon - Portfolio.hu. december 30., és 53. hetének utolsó napja 2021. január 3. Míg a KSH 2020. évi, negyedéves bontású táblázatában a 2020. január 1. nappal kezdődő és 2020. december 31. nappal záruló időszak halottai szerepelnek. Viszont, az sem 137-ezer. • Azt viszont nem tudom megmagyarázni, hogy az általad számított különbség hogyan adódhatott: [2019-ben 129.
Arról viszont nincs tudomásunk, hogy a Covidon kívül más járvány is kitört volna, vagy tömegszerencsétlenség történt volna ekkoriban, ami megmagyarázná ezt az eltérést – teszi hozzá Windisch László. Ezt látjuk a 2020-as év adataiban például Litvánia, Szlovákia, Észtország, Ciprus vagy Lengyelország esetében. Az év jó részében még nem a többlethalálozás volt az első számú mutató. Tavaly év vége felé vált nemzetközileg is egyértelművé, hogy a regisztrált halálozás értéke nem a megfelelő mutató arra, hogy egy társadalmat mennyire viselt meg a járvány. Szlovákia 2019-hez hasonlított 2020-as többlethalálozása – 11 százalék – kicsit jobb, mint az EU-átlag, de a magyar 8, 8 százalékos értéknél rosszabb. Ksh heti halálozási adatok. Az érdemi eltérést az EU-ban nem az elméleti, hanem a gyakorlati statisztika különbözősége okozza – fogalmaz az elnökhelyettes, aki azt is elmondta: valószínűnek látszik, hogy sok ország esetében az elméletileg Covid-áldozatokhoz sorolandó esetek sem kerülhettek valamiért be a hivatalos járványstatisztikába.
Bár – ahogy erre akkor is felhívtuk a figyelmet – a napi adatokból, különösen nemzetközi összevetésben, sosem szabad messzemenő következtetéseket levonni, a 311 elhunyt így is arra utalt, hogy Magyarországon sokkal rosszabb a járványhelyzet, mint akár decemberben a második hullám csúcsán volt. Akkor az operatív törzs szerint hétnapos mozgóátlagban 175 körül tetőzött a napi halálozás, április első felében viszont ennek több mint a másfélszeresén. Ksh halálozási adatok éves bontás. Mivel novemberben-decemberben a járványcsúcson a sokéves átlagnál 60-70 százalékkal többen haltak meg Magyarországon, az operatív törzs adatai alapján arra lehetett számítani, hogy áprilisban még ennél is szomorúbb számokat közöl majd az ekkor már jó ideje heti szintű adatokat is nyilvánosságra hozó KSH, és az elhunytak száma a megszokott több mint duplája lehet. De nem ez történt. A KSH adatai megcáfolták az operatív törzset A statisztikai hivatal szerint a halálozás nemhogy jelentősen meghaladta volna a pár hónappal korábbit, de még el is maradt attól.