Összesen mintegy 16 millió ember volt kénytelen hazáját Keleten elhagyni, köztük mintegy 220 ezer Magyarországról kitelepített magyar-német volt. Megjegyezte: "fonák dolog", de a "német csodát" ezzel a 16 millió frissen betelepített német ajkúval valósították meg Konrad Adenauer egykori kancellár Németországában. Ugyanakkor ezek az emberek "idehaza, Magyarországon nagyon hiányoztak". Svábok kitelepítése | hvg.hu. Kitelepítésre váró békásmegyeri svábok 1946 januárjában Fotó: Bauer Sándor / Fortepan "Ráadásul az itthon maradók zöme félelemben, a háborús bűnösség vádja alatt élt: elhagyták nyelvüket, féltek attól, hogy őket is kitelepítik. Nem beszéltek sem a családban németül, sem a falujukban, közösségeikben" – mondta Varga Mihály. A miniszter felidézte: a török hódoltság idején elnéptelenedett Dunántúlra és a Duna mentére a 18. század elején a nagybirtokos főnemesek ezrével, tízezrével telepítettek be németeket. Svábföldön, a Duna menti Ulmban gyűjtötték össze és tették hajóra elsősorban a fiatal, katolikus házaspárokat.
A világháborús élmény, illetve az ismét nagyhatalommá váló náci Németország támogatása tette ezt lehetővé, így a visszanémetesítés megindult mind Magyarországon, mind az utódállamokban. A próbálkozás eredményei viszont területenként nagyon különböztek. Míg az utódállamokban a kisebbségpolitika terén a magyar kérdés állt a középpontban és a kisantant államok kihasználták s támogatták a visszanémetesítést, ezzel is gyengítve a magyarok pozícióit, addig a trianoni Magyarországon a két világháború között a német kérdés volt a legfontosabb, és a magyar kormány igyekezett folytatni a világháborút megelőző kisebbségpolitikáját, illetve csökkenteni Németország befolyását. Az utódállamokban a német kisebbség radikalizálódott, és teljesen a nemzetiszocialista ideológia befolyása alá került, ezzel szemben a magyarországi mozgalom mérsékelt maradt. A területgyarapodások következtében azonban a '40-es évek első felében a magyar kormány is szembesült a radikálisabb igényekkel fellépő németség követeléseivel.
Kőszeg - Szeptember 28-án kiállítás nyílt a Kőszegi Városi Múzeumban Asszonyfarsang - Svábok a németek között címmel. A tárlat, mely a Kőszeghez tartozó Kőszegfalva alapításának 300. évfordulóját ünnepli, nemcsak a kőszegfalvi svábok, de a kőszegi, illetve a Vas megyei németek bemutatása is. A Kőszegi Városi Múzeum idei első városi fenntartásban rendezett önálló kiállítása bemutatja a kőszegi németek és magyarok, illetve a kőszegfalvi svábok több évszázados egymás mellett élését. A megnyitón Básthy Béla, Kőszeg alpolgármestere köszöntötte a vendégeket, köztük Gerd Maischt, Vaihingen an der Enz főpolgármesterét, Huber Lászlót, Kőszeg polgármesterét és Friedl Tamást, a Német Nemzetiségi Önkormányzatok Vas és Zala Megyei Szövetségének elnökét. Az érdekes kiállítást Básthy Béla alpolgármester nyitotta meg (jobbra áll csíkos nyakkendőben). Fotó: Kőszegi Városi Múzeum Köszöntőjében elismeréssel és köszönettel szólt a Kőszegi Városi Múzeum eddig végzett munkájáról, illetve, hogy az új intézménynek be kell tagozódnia és meg kell találnia helyét a város sokszínű kulturális életében.