Tehát nem lehet ugyanazért a vétségért valakinek írásbeli figyelmeztetést adni, majd ugyanezért a jogviszonyát megszűntetni. Természetesen, nem minősül ugyanannak az esetnek, ha valaki sorozatosan elköveti ugyanazt a mulasztást (pl. minden nap késik). Mit tehet a főnök, ha fegyelmezni akar? | arsboni. A szankciókkal szemben követelmény, hogy arányban álljon az elkövetett vétséggel, de a mai munkaerő-piaci helyzet mellett, a munkáltatók valamelyest nehezebb helyzetben vannak, amely a szankciós ingerküszöböket magasabbra teheti. Ez természetesen nem járhat a munkahelyi fegyelem fellazulásával, így másik stratégia lehet, a büntetés helyett (mellett) a munkájukat lelkiismeretesen végzők dicsérete, jutalmazása. Ez abból a szempontból is célravezetőbb, hogy a jól teljesítőkről szabadabban folyhat kommunikáció (pl. hónap dolgozói), mint a fegyelmit kapókról, ugyanis szégyentáblát tilos alkalmazni.
Így például egy egyszeri, 10 perces késésért rendszerint a figyelmeztetés az arányos következmény, nem pedig a felmondás. Figyelmeztetéssel a munkáltató akkor is élhet, ha a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben külön nem biztosítják számára ezt a jogot. A figyelmeztetés jellemzője, hogy közvetlen hátránnyal nem jár a kötelességszegő dolgozóra nézve. Egyrészt arra szolgál, hogy felhívja az érintett munkavállaló figyelmét a kötelezettségszegésére. Másrészt a figyelmeztetés célja, hogy a jövőben a munkavállaló betartsa a kötelezettségeit. A figyelmeztetés adása történhet szóban vagy írásban. A szóbeli figyelmeztetés A szóbeli figyelmeztetés rendszerint a legenyhébb fegyelmi eszköz. Ilyen például, ha valakire csak "rászól" a főnöke, hogy máskor tartsa be az ebédszünetet. 7 pontban a figyelmeztetés munkajogi vonatkozásairól -. A szóbeli figyelmeztetésről tudni kell, hogy a dolgozó kérésére a munkáltató köteles írásba foglalni. Ennek azért van jelentősége, mert az írásbeli figyelmeztetést a munkavállaló a bíróságon megtámadhatja. Az írásbeli figyelmeztetés Írásbeli figyelmeztetésre általában jelentősebb kötelességszegéskor kerül sor.
Nézzük át, hogy milyen munkajogi vonatkozásai vannak a figyelmeztetésnek. Először is, a figyelmeztetés a munkáltató által a munkavállalónak adható, erkölcsi jellegű szankció, mely szokásosan enyhébb súlyú kötelezettségszegés elkövetése esetén kerül alkalmazásra. A figyelemfelhívás, adott esetben a figyelmeztetés joga – mivel az ellenőrzési és irányítási jogból következik – a munkáltatói jogkör része, ezért a munkáltató bármikor és bármennyiszer jogosult figyelmeztetést adni a munkavállalónak, feltéve, ha a munkavállaló vétkesen kötelezettséget szegett és természetesen amennyiben az ténybelileg is megalapozott. Munkahelyi írásbeli figyelmeztetés mint tea. A figyelmeztetés a hátrányos jogkövetkezményektől független eszköze a munkáltatónak a munkavállaló értékelésére. Ilyen esetben ugyanis, a valós hátránnyal nem járó figyelmeztetéseken túl tényleges hátrányos jogkövetkezményeket is alkalmazhat. Fontos, hogy a hátrányos jogkövetkezmény csak a munkavállaló vétkes, azaz szándékos vagy gondatlan kötelezettségszegése esetén alkalmazható.