JÓ! ) Nos, ennyi volt a bevezető. Ma 2016. 06. 01. -én végleg kidobtak a Magyarországi Vatikáni Nagykövetségről. Alaphelyzet. Vannak vállalkozó barátaim, akik időnként megkérnek, "Laci Bácsi segítesz? ". 65 éves nyugdíjas. Miért ne? KARITATÍV. (Nem fizetős! ) Megbízatás: "A Vatikáni Magyar Nagykövetség Rezidenciáján, ahol a PÁPAI NUNCIUS lakik, (nem a HIVATAL! ) kellene kivarázsolni a földből 4 (azaz négy) darab kivágott fa, elég öles, tuskóját. " HAJRÁ! Első alkalom: Szóltak, hogy ma mehetünk. Mentünk. Petrőczi Éva: Kende Sándor „redivivus” – ARNOLFINI KANTIN. Bejárat. Videokamera. "Jöttünk kivágni a tuskót. " Kijött egy szimpatikus fiatalember. "Honnan jöttek? " "MONDTAM. " Kapu kinyit. Hajrá meló. Már a harmadik "kivágási kihámozását" végeztem, amikor a felelős művezető közölte, hogy tünés. Kijött egy kicsit "jól táplált" pap és kiadta neki a PARANCSOT. TÜNÉS! 20 méterre voltam tőle, de ugye, "ez csak egy munkás". No persze megkérdeztem a műszakvezetőt: "Miért? " "Küldöttség jön. " Második alkalom: Csak be kellett szólnom a kapun. Nem jött ki senki.
Háborús és időjárási frontok rángatta mostani napjaimban/napjainkban csak az ujjongás és elismerés hangján tudok szólni a Kölnben, 1973-ban született Carsten Henn író, borújságíró, étteremkritikus és szép ráadásként gyakorló borász, s a Vinum című borászati magazin szerkesztője mesebelien jó és igaz, világsikerű művéről. A könyvsétáltató című regénye méltán lett népszerű, s maradéktalanul méltó a Stendhaltól vett mottó-idézethez: "A regény a hegedű vonója, a hegedű korpusza az olvasó lelke. " Ettől függetlenül a regény főszereplőjéről, a már hetvenharmadik évében járó Carl Kollhoff – hátival közlekedő – könyvesfutárról nekem már a szöveggel való ismerkedés, a könyvízlelgetés első perceiben szülővárosom, Pécs felejthetetlen "könyves embere", az író és könyvkereskedő, a Libresszó (azaz könyvközeli irodalmi presszó) alapítója, Kende Sándor jutott az eszembe (akinek alakját az Arnolfini Kantinban egyszer már felidéztem). Pápai faragó lászló elite.com. Ő "táplálta" ilyen szenvedéllyel állandó vevőkörét kinek-kinek lelkéhez, egyéniségéhez, könyvéhségéhez leginkább illő olvasmányokkal.
A zöld-fehérek népszerű, "Tüske" néven becézett, szűkszavú balszélsője a sportszerű és fegyelmezett labdarúgó példaképe. Gyors, lendületes, a mezőnyben is sokat dolgozott. A vonal mentén jól elfutó, ügyesen cselező és a támadásokat általában beadással befejező szélsők típusához tartozik. Pápai faragó lászló elite team. A válogatottban gyakran fontos védőfeladatot is kapott, ami részben gátolta a nagyobb eredményességben. (A Fradiban — kevesebb taktikai megkötöttséggel — gólerősebbnek bizonyult. ) Lelkiismeretességét és fegyelmezettségét dicséri, hogy egyéni sikerek keresése helyett elsősorban a rábízott feladatokat igyekezett jól megoldani. Pályafutása során gyenge formában többször is játszott, de lelkesedés, teljes erőbedobás nélkül — egyszer sem. A Jánoshalmi SE-ben kezdte a pályafutását, 1951-ben a Kecskeméti Kinizsibe igazolt. A tehetségére már a KTE játékosaként felfigyeltek, különösen a Honvéd aranycsapata szerette volna leigazolni – Bozsik háromszor is járt a kecskemétieknél -, de Tüske végül Száraz Istvánnak, a Kinizsi akkori teljhatalmú vezetőjének adta az Üllői útra érvényes aláírását.