16, 19. Majd az apostolokhoz, amikor megkapják a Szentlélek leheletét (János 20, 23). A gyónás szentsége az újjászületést, a szellem megújulását és a bűnök megtérését szimbolizálja. Harmadik szentség: Eucharisztia Az Eucharisztia a zsidó húsvét ünnepéből származik, és Jézus Krisztus világra jövetelével újul meg. Ebben a szentségben Krisztus testét és vérét teszik jelen a kenyérben és a borban. Jézus utolsó vacsora alatt hozták létre az apostolokkal szenvedélye előtt. Az Eucharisztia szó hálaadásot jelent, és így történt Krisztus átlényegülésének csodája. Vagyis a kenyeret és a bort királyi testévé és vérévé változtatta, hogy hálát adjon Istennek az üdvösségért ( Lukács 22, 19). Negyedik szentség: megerősítés A keresztség megújulását szimbolizálja, és megerősíti az Istent és az embereket összekötő kötelékeket. Ebben a szentségben a megerősítő minden isteni kegyelmet megkap a Szentlélek ajándéka révén, így megmutatja keresztény érettségét. Ennek a szentségnek az intézménye a Szentlélek eljövetelével történt.
Ha sikerül vizuálisan is elképzelnünk a Szentlélek mindegyik ajándékát, talán könnyebben megértjük, hogy melyek ezek az ajándékok és hogyan működnek. A pünkösdvasárnapi olvasmányok azt mutatják be, hogy mennyire "drámai módon" is jött a Szentlélek az apostolokhoz és Máriához. A Szentlélek hozzánk is megérkezik, még ha kevésbé drámai módon is: a Szentlélek keresztség által adott hét ajándéka elengedhetetlen a keresztény élethez. Az ajándékokat talán nehéz felfogni és megkülönböztetni egymástól. Én így idézem fel őket: 1. Gondolj úgy a bölcsességre, mint a kenetre. A bölcsesség ajándéka: "szeretni azt, ami jó". Avagy, bölcs dolog megismerni az Istent nem csak az elménkkel, hanem a szívünkkel is. Más szóval: a bölcsesség nem abból származik, ha Istent csupán úgy ismerjük, mint egy diák, hanem úgy kell közelednünk felé, mint egy családtag. Erre azért vagyunk képesek, mert valóban a családja vagyunk. Amikor felkentek leszünk a keresztségben és bérmálásban – a Szentlélek pecsétjével – egy olyan családba nyerünk bebocsátást, ahol Isten a mi Atyánk, Jézus Krisztus a testvérünk, és a Szentlélek pedig a szeretet-kötelékünk a szentekkel.
). A teol. megkülönbözteti a ~t a kegyelem által belénk öntött erényektől. Az utóbbiak arra képesítenek, hogy az örök élet útját saját elhatározásunkból kövessük, a ~ viszont megadják a világos látást és a készséget. - Az egyes adományok Szt Tamás szerint: a →bölcsesség hozzásegít a termfölöttiek értékeléséhez; az →értelem arra képesít, hogy a hitigazságokat igazi értelmük szerint fogjuk föl; a →tudomány arra, hogy megkülönböztessük a hamis tanítástól; a →tanács az időszerű teendőink között igazít el, hogy a szeretetből kiindulva tevékenykedjünk; az →erősség abban segít, hogy az Istenbe vetett bizalom a nehézségek között se vesszen el; a →jámborság növeli a hódolatot a mennyei Atya előtt és megőriz a szolgai lelkülettől; az →istenfélelem erőt ad a bűn kerülésére ( STh 2-2, 8 kk). - Ikgr. A ~ szentírási előképe a hétágú gyertyatartó ( →menóra) és a bölcsesség házának 7 oszlopa (vö. Péld 9, 1). Leggyakrabban 7 galambbal ábrázolták a 11. sz. végétől. Pünkösd-képeken 7 fénysugárként is láthatók.