Figyelt kérdés pl. tárgyas ragozásban: eddzed! és ha kiveszem az ejtéskönnyítő e-t akkor is megmarad a dupla "dz" vagy csak "edzd"? 1/22 anonim válasza: 2014. febr. 8. 14:01 Hasznos számodra ez a válasz? 2/22 anonim válasza: 2014. 15:36 Hasznos számodra ez a válasz? 3/22 A kérdező kommentje: 4/22 A kérdező kommentje: És akkor ha azt mondom, hogy "játsszad! " akkor már hosszú "sz", ugye? 5/22 anonim válasza: 2014. 9. 11:22 Hasznos számodra ez a válasz? 6/22 BringaManó válasza: 73% Igen, gondolj egy másik, "normális":-) igére: olvasd, olvasSad írd, írJad nézd, nézZed 2014. 13:14 Hasznos számodra ez a válasz? 7/22 BringaManó válasza: 90% @ BW: Igen. (És "edzzed". ) Nem, hanem eddzed! (ahogy a kérdező írta) 2014. Eddzen, vagy edzzen? (5718943. kérdés). 13:16 Hasznos számodra ez a válasz? 8/22 anonim válasza: 43% Te jó ég... Komolyan nem kellene többet éjszakáznom, mert így "hajnalban" eségeket irkálok... :((( Köszi a javítást, BuciMaci. :) 2014. 13:45 Hasznos számodra ez a válasz? 9/22 BringaManó válasza: 54% Semmi gond, írd csak (én meg javítom).
1/7 anonim válasza: 43% "Edzzen", mert a szótő az "edz" ige + "j" így csak a "z" tud hasonulni a j-hez és azt kettőzöd meg. 2014. máj. 28. 21:15 Hasznos számodra ez a válasz? 2/7 anonim válasza: 48% edz + jek edz + jél edz + jen 2014. 21:29 Hasznos számodra ez a válasz? 3/7 anonim válasza: 76% És akkor "játszzon", mert a j csak a z-hez tud hasonulni, és csak azt kettőzzük meg? Ugye csak trollkodsz? A magyar ábécé megfelelő részlete: … c, cs, d, dz, dzs, e, é, … Látható, hogy a dz ugyanolyan betű, mint a cs vagy az sz. Tehát a j a dz-hez is tud hasonulni: "eddzen", ugyanúgy, mint hogy "játsszon". 21:42 Hasznos számodra ez a válasz? 4/7 anonim válasza: 70% Eddzen. Az első nagy butaságot írt. Bizonyítékként a helyesírási szabályzatból: "43. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós tőváltozatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen, fújjon; szőjön, lőjön; jöjjön stb. Felszólító mód - Üss a vakondra. - Más esetekben a tővégi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson, vesszen, öntözzön, lopóddzék stb. "
Hát, mondom, valahol te is biztos ember vagy, de itt csak nick, és annyit is érsz. Önként és rég úgy döntöttél, hogy falka és kórusban hörgés leszel. Innen nem tudsz visszamenni az értékes egyén szintjére. ) Na, és valaki kérdez valamit, erre írom, járjon utána: Kérdd meg a környéken lakó ismerősödet! Nem kell itt magyaráznom, miért így írtam. A helyesírásból az én olvasóm tudja, mi az igető. Na de ott! Ott erre, mert mire nem, lecsap a legalja típusú, zavarosan kötözködő, ezt kifejezetten élvező nünüke: haha! E-nyelv.hu. A nagy író, még azt se tudja, hogy egy d! Kér+d, csak a -d végű igéket írjuk két d-vel! Jujjj. Bravó, mondom, jártál általánosba, ez szép. Esetleg nézd meg a wikit, hogy én meg még hova. Két d, és d végű ige ez is. Másodlagos szégyent érzek, inkább nem kéne semmit mondani (János! A kínos, másvalakit megalázó szituációkat, amelyben a másik jósolhatóan harapni, bántani, hazudni fog, el kell kerülni, nem szabad belemenni, így elegáns! Édes János…). Én, itt, élőként viszont ismeretterjesztek.
2011. 02. 05. Szeretném megkérdezni, hogyan írjuk felszólítómódban: edzzed/eddzed? Pl. : Edzzed/eddzed eszedet! Az eddzed szó esetében a felszólító mód jele (-j) a szótő utolsó hangjával azonos hangként jelentkezik (vö. ás+jon = ásson, vesz+jen = vesszen) (AkH. 43. ). A szótő (edz) kétjegyű mássalhangzóra végződik, a felszólító mód jelével együtt hosszú "ddz" hangot alkotnak. Kétjegyű mássalhangzó esetén a mássalhangzó hosszúságát az első betű megkettőzésével jelöljük (loccsan, asszonnyal) (AkH. 7. A kérdezett szó helyesírása tehát: "eddzed". A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
Tudom azt is: ez most nem nyugszik bele, tolja lila fejig. Nem lehet, nincs is olyan tő! Vagy kér, vagy kérdez … Kérd tő nem létezik! Belinkelem neki a szótárból. És: "Hé, paraszt! melyik út megyen itt Budára? " Kérdi Laczfi hetykén, csak amúgy félvállra… Szóval ez volt tegnap, komolyan felvidultam. Ötször próbálkozott, hogy valahogy mégis jól jöjjön ki ebből, de nem sajnáltam meg, mert a tényt, az igazságot nem ismerte el. Bántó vagyok, mondják. Üldözök, harapok, bosszút állok. Az én esztétikám az, hogy az igazságnál nincs fontosabb. Az igazság az emberek érzékenykedésénél, önérzeténél sokkal fontosabb. Ez a kis affér nagyon jól modellálja a netes, nickes erőszakot is: nincs igazad? Nincs érved? Nem vitted semmire? Rút és ragyás vagy, mégis jó nőket taksálgatsz? Takargatni akarod a butaságodat, kisemberi idegenkedésedet, középre igazodásodat és irigykedésedet? Erősködj, gyalázkodj, szidalmazd csürheként, hergeld a többieket is! Tereld el a szót! Kezdj el a baszhatóságáról, életkoráról, anyagi helyzetéről, bármiről írni!
1. Az ige Az igék fajtái Jelentés szerint három fajtája lehet. Cselekvést jelentő – valami vagy valaki csinál valamit Történést jelentő – akaratunktól független. Pl. : forr, döng, esik. Létezést jelentő – van, él. 2. Idő szerint három fajtája van. Jelen idő – nincs jele Múlt idő – jele: t, tt, mássalhangzó után egy t, magánhangzó után két t. Jövő idő – főnévi igenév (-ni) plusz fog segédige ragozott alakja. 3. Az igék mód szerinti osztályozása Három mód van: Kijelentő mód – jele nincs. Felszólító mód – jele: j. Feltételes mód – jele: -na, -ne, 4. Szám szerint lehet egyes szám (E), és többes szám (T). 5. Személy szerint: első személy, második személy, harmadik személy 6. Feltételes mód: egyes szám első személyben alanyi ragozásban a rag mindig –nék, soha nem – nák. 7. Ikes igék: azok az igék melyeknek egyes szám harmadik személyben –ik ragot kapnak. : eszik. Egyes szám első személyben –m ragot kapnak. : eszem. 8. Igekötő: igekötő van az ige előtt, vagy után. Ha -e kérdő szócskát írunk, az mindig az ige után áll, és soha nem az igekötő után.
: Fel viszi-e? 9. Igeragozás az igének kétféle ragozása lehet: alanyi, és tárgyas: alanyi ragozás esetén nem tudunk az ige után határozott tárgyat tenni. : Én nézek valamit. tárgyas ragozás után határozott tárgyat tehetünk (azt). : Én nézem azt. 10. Igeidők és igemódok kapcsolata: a kijelentő módú alanynak három alakja van, jelen, múlt, jövő idő. A feltételes módnak jelen és múlt ideje van, a felszólító módnak csak jelen ideje van.